168881. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás felszíni vizek lebegőanyagainak eltávolítására
3 !68881 4 lését m ismert CYCLOFLOC eljárásnál (86154sz. NDK leírás) ásványi por -homok- folyamatos adagolásával érik el s a pelyheket ellenáramú derítőben ülepítéssel távolítják el. További sajátossága e rendszernek, hogy a derítőmedence aljáról folyamatosan szivattyúzzák el az iszapot, melyből az ásványi port hidrociklonban választják el az egyéb iszaptól s újból visszavezetik a rendszerbe. Ugyancsak ismert, hogy Sahov és Duskin szovjet kutatók (Vodosznabzseniei Szantarnaja Technika 1971. 12. sz.) az ismert iszaplefölözéses rendszerű, Korridor-típusú egyenáramú derítőben lejátszódó folyamatokat a pelyhek fajsúlyának növekedésére törekedve szintén homok beadagolásával javítani Igyekeztek, de csak alapderítőszer használata mellett. Ezek a legújabb ismert eljárások azonban nem helyeztek súlyt a C térfogati iszapkoncentrációra és viszonylag kis iszapkoncentrációjuk miatt az iszap szűrőhatását nem érvényesítették kellő mértékben. További hátrányuk technológiai adottságukból kifolyólag, hogy a felületi terhelés növelése esetén egyre nagyobb mennyiségű lebegőanyag jut ki a tisztított vízbe. Az említett hátrányokat, ill. nehézségeket kívánja a találmány szerinti üzemeljárás kiküszöbölni és az ismerteknél gazdaságosabb, egyszerűbb és emellett jó minőségű vizet adó eljárást létrehozni. Ezt a térfogati iszapkoncentráció növelésével és az így sűrűbbé vált iszap szűrőhatásának segítségével érjük el. A találmány szerinti üzemeljárás nagy iszapkoncentrációjú (10-30%) un. fluidizált -azaz a felszálló vízsebességgel állandóan lebegtetett állapot ban tartott — iszap segítségével oldja meg a pelyhesítést és függőlegesen felfelé áramló derítőben iszapfölözéssel végzi a pehely-elválasztást. Ennek az az előnye, hogy a fluidizált iszap dinamikus állapotú szűrőként viselkedik s mind a mikropelyheket, mindpedig a meg nem pelyhesedett lebegőanyagot nagyobb felszálló sebesség esetén is visszafogja. Ezáltal jó hatásfokkal és kellő üzembiztonsággal távolítja el a vizek lebegő szennyezéseit, ugyanakkor a fluidizált iszap stabilizált koncentrációja lehetővé teszi a nagyobb felületi terheléssel — tehát gazdaságos felületkihasznáíássaí - való üzemeltetést is. A találmány szerinti üzemeljárás előnye még, hogy a vízszállítást és a vegyszerek adagolását végző szivattyúkon kívül egyéb gépi berendezést — pl. kotrót, iszapeltávolító zagy szivattyút, hidrociklont - nem igényel, mert a fluid iszapszerű felső részén az iszapfelesleg lefölözéssel távozik az iszapsűrítőbe, ahonnét tolózáron át gravitációsan leereszthető s a homokot sem kívánja visszanyerni. A találmány értelmében úgy biztosítjuk a megfelelő térfogatkoncentrációjú fluidizált iszapszűrő kialakítását, hogy alapderítőszer — alumíniumszulfát, vasklorid stb. — adagolásán túlmenően a lebegő iszapszűrő kellő tömörödése érdekében folyamatosan segédderítőszert is juttatunk a rendszerbe. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a dfiíiőtérben iszapfluidizáciős módszerrel 10-30 térfogatszázalékos iszapkoncentrációt alakítunk ki s a fluidizált iszapot a felszálló víz sebességével állandóan lebegtetett állapotban tartjuk, továbbá, hogy a fluidizált iszap koncentrációját a segédderítőszer adagjával, illetve az iszapfölözés intenzitásával szabályozzuk. A tisztítandó víz szennyezése, valamint a derítőszer és segédderítőszer felületi töltésviszonyai közt lejátszódó elektrokinetikai kölcsönhatások révén a víz fajsúlyánál nehezebb iszap keletkezik a derítőben, ami azonban nem tud kiülepedni, mert a felszálló vízmozgás azt mindig fluidizált, lebegtetett állapotban tartja. Á polielektrolitok adagolása a képződő iszapot olyképpen stabilizálja, hogy a derítő lefölöző rendszerén mindig csak annyi pehely távozik, mint amennyi abba mikropelyhek formájában belépett. Áz üzemeljárás foganatosításánál előnyös, ha az iszapkoncentrációt köralapú és alul csonkakúpformájú derítőtérben végezzük, ahol a csonkakúppaiást alsó részén az alkotók a függőlegessel kb. 20° szöget zárnak be. Ugyancsak előnyös üzemeljárási változat az, amikor az alap- és segédderítőszer(ek) bekeverését az egyes anyagok adagolásának egymáshoz viszonyított időbeli eltolását biztosító csőkoagulátorban végezzük. Á vegyszerek bekeverését és elkeverését mechanikai elkeveréssel, célszerűen többszörös iránytöréss«i rendelkező zárt csőkoagulátorban kell elvégezni. Ez utóbbi révén megoldható az egyes vegyszerféleségek adagolási időeltolása, mint már említettük. A találmány szerinti iszapfluidizáciős módszerrel az iszapfölözős derítők bármely típusában növelhető a felületi terhelés, valamint a tisztító kapacitás. Áramlástechnikai szempontból azonban — mint' említettük — legkedvezőbb a kör alakú és alul csonkakúp formájában összehúzott derítő alkalmazása, melynél a palást alsó részén az alkotónak a függőlegessel bezárt szöge kb. 20°. A derítőtér magassága célszerűen 4—4,5 m, a lefölözés a fenéklaptól számított 2,5—3 m magasságban történik. Á találmány szerinti eljárás részletesebb ismertetésére szolgál az alábbi példa: 7m2 hasznos derítőfelülettel és 12m 3 lebegő iszaptérfogattal jellemezhető lefölözéses rendszerű derítőt 2,5 mm/sec felületi terheléssel üzemeltetünk, a gyakorlatból ismeretes 50 mg/l kristályos alumíniumszulfát és 1 mg/l Floconit E elnevezésű vegyszer adagolásával. A tisztításra kerülő vízben, melynek lebegőanyagtartalma átlagosan 50—100 mg/l, elértük az üzemelés számára kedvező szűrőhatású fluidizált iszapot. Ez biztosítja, hogy a bukóélen távozó derített vízben mindenkor 5 mg/l legyen a maximális lebegőanyagtartalom. Az iszapsűrítőben összegyűlt iszapot tolózár segítségével 10 ÍJ 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
