168881. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás felszíni vizek lebegőanyagainak eltávolítására
,f y MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X. 05. (VI-943) Közzététel napja: 1976.1. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 168881 Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/00 J Feltalálók: Bulkai Lajos oki. gépészmérnök, dr. Kőrös Zoltán kutatóvegyész, Budapest, Bánvölgyi István gépésztechnikus, Lajosmizse Tulajdonos: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest 2/3, Vízgépészeti Vállalat, Lajosmizse 1/3 Üzemeljárás felszíni vizek lebegőanyagainak eltávolítására 1 A találmány tárgya üzemeljárás felszíni vizek és szennyvizek lebegőanyagainak eltávolítására lefölözéses rendszerű derítőben. A vízderítés használatos módszereinél a lebegőanyag-tartalom eltávolítását úgy oldják meg, hogy azt először alap-, ill. alap- és segédderítőszerekkel pelyhesítik, majd a keletkezett pelyheket a víztől elválasztják. Az ismert eljárások általában csak a pelyhesítés és pehelyelválasztás körülményeiben térnek el egymástól. A pelyhesítés során a vegyszerbekeverés után kialakuló mikropelyheknek nagyobb méretűvé kell összetapadniuk, hogy elválasztásuk akár ülepítéssel, akár lefölözéssel lehetővé váljék. Ennek az összetapadásnak a pelyhesítés elmélete szerinti feltétele az ún. pelyhesítési tényezőnek, a G.t.C sorozatnak megfelelő értéken tartása. (Előbbi összefüggésben G a sebességgradiens azaz a keveredés erősségének a mértékszáma, t a keverési időtartam, C pedig a pelyhesítőtér térfogati iszapkoncentrációja). Abban az esetben, ha a pehely és a víz ún. fázis-szétválasztása vízszintes átfolyású ülepítő medencében történik, akkor az előzetes pelyhesítés -flokkulálás — érdekében gépi keverést alkalmaznak. Ha viszont függőleges átfolyású a derítő, akkor inkább a lebegő iszapfüggöny gomolygó mozgásának kell a pelyhesítést elvégeznie. A pelyhesítési folyamat lezajlása után a fázis-szétválasztás a pehely megnövekedett súlyának, ill. méretének alapján ülepedéssel, vagy lefölözéssel történhet, s ennek alapján a függőleges átfolyású derítők között megkülönböztethetünk ellenáramú és egyenáramú derítési rendszereket. 5 Az ellenáramú derítők, melyeknél a víz felfelé haladó mozgási irányával ellenkező irányban megy végbe az iszap ülepedése, általában kisebb fajlagos vízhozammal tudnak dolgozni, mint az egyenáramúak, melyekből az iszap a flokkuláló teret 10 felül határoló síkban létesített lefölöző kialakításon keresztül távozik az iszaptérbe. Mind a két módszer meglehetősen korlátozott a derítő felületegységére számított vízhozam, vagyis a felületi terhelés szempontjából s ezért a kapacitás növekedése 15 érdekében igyekeznek az egyes módszereket elméleti megalapozással bizonyos mértékben javítani. A lebegő iszapfüggönyben a sebesség-gradiens az elméleti összefüggések szerint arányos mind a térfogati iszapkoncentrációval -C-, mindpedig a pe-20 hely és víz fajsúlykülönbségével —6 y— G^a-VC-S? 25 30 Ha tehát ezt az értéket helyettesítjük be a pelyhesítési tényező előzőekben megadott összefüggésébe, akkor látható, hogy annak mértéke a 8 7 fajsúlykülönbség négyzetgyökével, míg a C térfogati iszapkoncentráció 3/2-ik hatványával arányos. Ebből adódik, hogy a derítési kapacitást a 6 y és a C növelésével lehet fokozni. A faj súlykülönbség növe-168881
