168879. lajstromszámú szabadalom • Röpítőtörő ill. malom kopásálló forgórésszel, főként keménykőzetek aprítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XI. 29. (VE-741) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 168879 Nemzetközi osztályozás: B 02 C 13/00 Feltaláló: Nagy Egon oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Röpítőtörő ül. malom kopásálló forgórésszel, főként keménykőzetek aprítására 1 A találmány kőzetek, ércek és ásványok aprítására szolgáló röpítőtörő ill. malom, melynek forgórészét a fajlagos kopás csökkentése céljából cserélhető védőelemek borítják. A röpítőtörők legerősebben kopó alkatrésze a verőléc. Kemény kőzetek aprításánál a verőlécek kopása határozza meg a röpítőtörők üzemének gazdaságosságát. Kísérletek és üzemi tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a fajlagos verőléc kopás igen nagy mértékben függ az alkalmazott verőlécek számától. Ha pl. a verőlécek számát 4-ről 2-re csökkentik, a fajlagos kopás is csaknem felére csökken, ugyanakkor a töret szemszerkezetében alig észlelhető változás. A verőlécek számának csökkentése azonban az anyagszemek behatolási mélységének növekedését vonja maga után, ami a forgórész-test nagyobb mértékű kopását eredményezi. Ennek elkerülésére az utóbbi időben gyakran alkalmaznak un. tárcsás forgórészeket amelyeknél a verőlécek közötti tér radiálisán nincs behatárolva, így a behatoló anyagszemek nem ütköznek fel a forgórészre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezeknél a tárcsás forgórészeknél a verőlécek fajlagos kopása jelentősen nagyobb. £ jelenség azzal magyarázható, hogy zárt köpenyű forgórész esetén az anyagszemek felütköznek a forgórész külső felületére, és ott a verőlécek előtt anyagsűrűsödéseket hoznak létre. Ezek az anyagpárnák megakadályozzák, hogy minden szem közvetlenül felütközzön a verőlécek felületére, vagyis az anyagszemek egy része másik anyagszemnek ütközve aprózódik. Ilyen módon egy bizonyos mértékű önőrlés következik be, ami természetszerűen csökkenti a verőlécek fajlagos kopását. 5 A fenti felismerés képezi a találmány alapgondolatát. A cél tehát olyan forgórész kialakítása, amelynél kevés számú verőléc alkalmazható, és ugyanakkor az anyagszemek behatolási mélysége korlátozott. Emellett meg kell védeni a drága és 10 nagy súlyú forgórészt a kopástól, olyan cserélhető és kopásálló elemekkel, amelyek magas élettartammal rendelkeznek. Célszerű a védőelemeket a verőlécek anyagához hasonló kopásálló anyagból pl. magas mangán-15 tartalmú acélöntvényből előállítani. Ezek az anyagok azonban forgácsolással egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen munkálhatok meg. Ha azonban az öntvénybe lágy vasmagot öntenek bele, akkor ezt felfúrva jó minőségű megmunkált felület 20 nyerhető. A védőelemek felerősítését a forgórészre tehát ilyen furatok segítségével kell kialakítani, és figyelembe véve az üzem közben fellépő rendkívül nagy centrifugális erőket, rögzítésüket kotyogás-' mentesen kell megoldani. 25 Mindezek figyelembevételével a találmány szerinti röpítőtörő olyan tárcsákból kialakított forgórésszel rendelkezik, amelynek külső -a verőlécek közötti szakaszát kopásálló anyagból készült védőelemek burkolják. A védőelemek hengerpalást felü-30 tetet alkotnak, és belső homorú részükön bor-168879