168878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a sínhelyzet pontosságának ellenőrzésére és értékelésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. II. 23. (VE-639) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. II. 25. (WP 19 a/145 769) Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 168878 Nemzetközi osztályozás: B 61 K 9/08, E 01 B 35/06, G 01 C 22/00 V Feltaláló: Dr. Köhler Johannes mérnök, Dresden, Német Demokratikus köztársaság Tulajdonos: Ministerium für Verkehrswesen, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás a sínhelyzet pontosságának ellenőrzésére és értékelésére 1 A találmány eljárásira vonatkozik a sínhelyzet pontosságának ellenőrzésére és kiértékelésére. Ismeretes az, hogy a sínhelyzet pontosságának ellenőrzéséhez általánosságban az alábbi négy méréstartományt, éspedig a hosszanti és keresztirányú s magassági helyzetet, a vágányirányt és a nyomtávot speciális mérőkocsi segítségével szokták érzékelni. Különleges mérő-forgózsámolyok, illetve mérőtengelyek útján, valamint ésszerűen kialakított érzékelő-tapogató szervek segítségével a mérési érté- 10 keket a vágány két sínszálának belső vezetőélén, illetve a felső élén érzékelik és mechanikus vagy elektromos úton viszik át, s egy vágánymérőcsíkon a megtett út függvényében regisztrálják. 15 Amíg a nyomtáv (azaz a két belső vezetőélnek keresztirányban mért távolsága), valamint a keresztirányú magassági helyzet (azaz egy vágánykeresztmetszet két sínjének felső éle közötti távolságkülönbség egy, általában pörgettyűrendszerrel létre- 20 hozott vízszintes vonatkoztatási síkhoz -műhorizonthoz- képest) méréséhez egyértelmű vonatkoztatási pontok vannak adva, azaz adottak, addig a hosszanti magassági helyzet, valamint a vágányirány mérésére ez nem vonatkozik. Itt általában a 25 húrmagasságmérés elvét alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a mérési keresztmetszetben egy pontnak egy vonatkoztatási egyenestől való eltérését mérik, amelyet a mérési keresztmetszeten kívüleső két ponton fektetnek át. A mérési értéket tehát 30 ebben az esetben nem csupán a mérési keresztmetszet befolyásolja, hanem az ezen keresztmetszeten kívüleső két vonatkoztatási pont is. A vágánymérőcsík kiértékelése két különböző szempont szerint történik. Egyszer megállapítják azon vágány-elhelyezkedési hibákat, amelyet az üzembiztonság, valamint az utazás kényelme szempontjából nézve egy még megengedett határértéket meghaladnak. Itt mindegyik mérési tartományt külön értékelik. Másodszor kipróbálják, illetve megvizsgálják, vajon szükség van-e ezzel kapcsolatban a vágány átdolgozására, azaz hogy a vágányhelyzet általánosságban oly mértékben megromlott-e, hogy egyenkénti időközönkénti intézkedések már nem elegendőek. Ebből a célból a mérési csíkokat (regisztrátumok) az érdekelt vágányszakasz vonatkozásában tapasztalt szakemberek -legtöbbször csak szemrevételezéssel- kiértékelik és adott esetben más mérési csíkokkal hasonlítják össze. Többféleképpen történik az egyes helyzethibák kiértékelése, éspedig a hiba nagyságával többé vagy kevésbé progresszíven növekvő hibapontok útján, valamint ezen hibapontoknak egy meghatározott vágányszakaszon belüli összegezésével. Ujabban már alkalmaznak olyan automatikus eljárásokat, amelyek elvileg hasonló pontkiértékeléssel, vagy a mérési értékeknek azok nagyság szerinti osztályozásával dolgoznak. Az osztályozási eredményeket azután meghatározott pályaszakasz-jellemzőkké dolgozzák fel. 168878