168868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új everninomicin-származékok előállítására
5 168869 6 6,5 pH érték feletti szennyvizek kezelésénél olykor előnyös az, hogy ha a totálflokkulumok kialakítását gátló szennyeződéseket (kolloidgyanta részecskék és ragasztóanyagok) a hatékonyabb flokkulátatás érdekében savas kémhatású alumíniumsókkal kezeljük és így a szennyvizeket 6,5 alatti pH-értékre állítjuk be. Erre a célra felhasználhatók az ásványi savakkal kevert alumíniumsók is. A pH-érték beállítása céljából egyes esetekben előnyösnek bizonyult ásványi savak és/vagy hidrogén-alakban levő duzzadóképes rétegszilikátok alkalmazása. Az alumíniumsók a tapasztalat szerint, a védőkolloidként viselkedő gyantarészecskékkel oldhatatlan csapadékot képeznek és a kivált alumíniumrezinátok stb. szintén a flokkulumokba beépíthetők. Ha a szennyvízben levő eltávolítandó szennyezések típusa miatt a kolloidok kicsapása lúgos tartományban lehetséges, akkor a kicsapáshoz szükséges pH-értékre célszerűen mésztejjel állítjuk be a rendszert. 3—5 német keménységi fokú szennyvizek derítése esetén a folyékony rendszer ionerősségének növelése érdekében Ca és/vagy Mg-ionokat is adagolunk a kezelés előtt. A flokkulumukból álló, derítésnél képződött szilárd fázis, vagyis az iszap a találmány szerint kb. 1 -6 súly% szilárdanyagtartalmú. Ez az iszap adott esetben pl. tárcsás szűrők segítségével 35-40 súly% szilárdanyagtartalomra sűríthető be. A derítésnél képződött és adott esetben besűrített iszap a papírgyártásnál nyersanyagként használható, főként szekunder minőségű papírfajták, mint csomagolópapír, egészségügyi papírok, kartonlemez, hullámlemez gyártásához. A derített víz kémiai oxigénigénye viszonylag alacsony az iszap eltávolítása után és gyakorlati szempontból lebegőanyagoktól mentes. A derített víz főtömegében külön műveletek beiktatása nélkül a befogadóba vagy a papírgyártásba friss víz pótlásaként bevezethető. A jelen találmányt arra a felismerésre alapozzuk, hogy papír-rokon adalékanyagok felhasználásával a papírgyári szennyvizekben levő lebegő szennyeződések, mint a rostos, szálas anyagok és töltőanyagok egyaránt a szennyvizekből könnyen és jó hatásfokkal elkülöníthetők. Feltételezhető az, hogy a duzzasztott rétegszilikátok, amelyek szerkezetük alapján három rétegből vannak felépítve, és nagy fajlagos felületük miatt kicserélhető kationokat tartalmaznak, adszorptív kötést létesítenek a jelenlevő rostanyagokkal, illetve töltőanyagokkal, és a beadagolt makromolekuláris vegyületek segítségével, amelyek a rétegszilikátokkal, továbbá adott esetben a rostanyagokkal is kölcsönhatásba lépnek, ún. totálflokkulumok alakíthatók ki. A kölcsönhatás következtében a tisztítandó szennyvizekben szuszpendált, szilárd lebegő szennyezések a flokkulumokba beépíthetők, derítés után a képződött iszapfázis és a derített víz ismét hasznosítható. Ily módon a rostanyagok visszanyerése és a gyári szennyvizek regenerálása egyetlen lépésben megoldható éspedig olyan adalékanyagok segítségével, amelyek papír-rokon tulajdonságaik következtében ismét a gyártási folyamatban felhasználhatók. A flokkulum képződésnél jelenlevő rétegszilikátok növelik azok fajsúlyát, a makromolekuláris vegyületek megfelelő minőségi és mennyiségi alkalmazásával pedig a flokkulumok szerkezete kedve-10 zően befolyásolható. Lehetőség nyílik tehát tömör, stabil flokkok kialakítására az iszap szilárdanyag tartalmának és az ülepítés sebességének növelésére. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnyei 15 az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az eljárás lehetővé teszi papírgyári szennyvizekben a szálas, rostos szennyeződések és a töltőanyagok gyakorlatilag teljes mértékű egyidejű el-20 távolítását, és így mind az értékes rost- és töltőanyag tartalom mind a derített víz főtömege friss víz pótlásaként a papírgyártási folyamatba visszavezethető. 25 2. A felhasznált adalékanyagok a papírgyártás segédanyagainak tekinthetők, mivel a duzzadóképes rétegszilikátok töltőanyagként használhatók, míg a makromolekuláris vegyületek retenciós anyagként szolgálnak. Hasonló töltőanyagokat, illetve makro-30 molekuláris retenciós anyagokat egyébként is felhasználnak a papírgyártásban. Az eljárás lehetőséget nyújt tehát a papírgyártásban egyébként is használt adalékanyagok felhasználására a szennyvizek derítésében és a rost- és töltőanyagok visszanyerésében, 35 valamint a szennyvizek derítésében oly módon, hogy a képződött termékek ismét a papírgyártásban nyersanyagként, illetve friss vízként újra felhasználhatók. 40 3. A rost- és töltőanyagok visszanyerése annyit jelent, hogy a papírgyártás költségei csökkenthetők. A rostanyagok visszanyerése után elválasztott derített víz részben pótolja a papírgyártás friss víz szükségletét, és szükségtelenné teszi a meglevő víz-45 derítő berendezések megnagyobbítását. Amennyiben a víz nem kerül visszavezetésre, akkor is a derített víz főtömegében az esetek nagy részében a befogadóba továbbítható, anélkül, hogy annak élő világára káros befolyást gyakorolna, vagyis a szenny-50 vizek biológiai oxigénigényének csökkentésére szükséges ráfordítás csökkenthető. 4. Az elválasztott primer iszap szilárd anyagtartalma nagyobb, mint a szokásos hasonló isza-55 póké, ugyanis a vízderítésnél képződött iszapsűrűség a hagyományos 0,6-0,8 súly%-os értékével szemben, 1-6 súly% szilárdanyag tartalommal lehet számolni. Az iszap adott esetben utósűrítés után az anyagelőkészítőbe kerül. Az utósűrítés pl. tárcsás 60 vákuum-szűrőberendezéssel végezhető, így az iszap víztartalma 40-55 súly%-ra csökkenthető. 5. Az eljárás beilleszthető a papíriparban a rostok visszanyerésére alkalmazott szokásos flo-65 tációs eljárásokba is. Ilyen esetben a totálflokku-3
