168857. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet abszorpciós hűtőberendezés elpárologtató szerkezetrészének leolvasztására

3 168857 4 A 2. ábra az előzőhöz hasonló kialakítású hűtőberendezést mutat, ennél a példaképpeni kiviteli alaknál azonban a gázáramlást elzáró eszközök az elpárologtató szerkezetrésztől elnyelető szerkezetrészhez dús gázt vezető csővezetékben vannak elhelyezve. A 3. ábra az 1. ábrán látható, találmány szerinti leolvasztó szerkezetet tartalmazó hűtőberendezés egy módosított kiviteli alakjának vázlata. A 4. ábra egy további példaképpeni kiviteli alakot szemléltet, amelynél az elzáró, illetve lezáró eszközök egy dús gázt vezető csővezetékben vannak. Az ábrákon látható hűtőberendezések ismert módon tölthetők fel vízzel, ammóniával és hidrogénnel, mint abszorpciós oldattal, hűtőközeggel és nyomás-kiegyenlítő gázzal. Norma hűtő üzemelés közben, a berendezés ismert módon működik és a rajzokon nem látható termosztát révén vezérelhető, amely a kívánt hűtés mértékétől függően az elektromos áramot 10 vezetéken keresztül megszakítja. E vezeték 11 fűtőpatronhoz tartozik, a fűtőpatron 12 fémhüvelyben van elhelyezve, amely 13, 14 hegesztési varratok révén 15 forralóhoz és 16 szivattyúhoz hőt vezetőén van kötve. A szivattyú 17 emelőcsövében dús abszorpciós oldat emelkedik felfelé és a 15 forralóhoz olyan magasságban tápláljuk, amely szintmagasság elég nagy ahhoz, hogy a forralóban levő oldat — ennek forralón keresztüli lefelé haladása közben további hűtőgőz fejlesztése után - súlyánál fogva keresztül tud folyni a berendezés folyadékos hőcserélőjének 18 csővezetékén, majd a függőleges 19 csővezetéken keresztül eljut a berendezés 20 elnyeletőjébe. A 20 elnyeletőn keresztül lefelé áramló szegény oldat a hűtőközegben gazdag inert gáz és gőz keverékéből hűtőközeget nyel el. Az inert gáz és gőz keveréke az elnyeletőben felfelé áramlik. Az így 20 elnyelető kiömlő nyílásához jutó, hűtőközegben dús oldatot 21 elnyelető tartályban gyűjtjük. A dús oldatot az elnyelető tartályból 22 csővezetéken keresztül 16 szivattyúhoz vezetjük. A 22 csővezeték a folyadékos hőcserélő részét képezi. A 16 szivattyúban és 15 forralóban keletkező ammónia gőzöket és kis mennyiségű vizet 23 gőz-csővezeték révén 24 bordákkal ellátott 25 lecsapatóhoz vezetjük. A 23 gőz csővezetéknek ismert módon egy nem rajzolt vízleválasztója lehet, amely révén a lecsapatóban nyert lecsapódott folyadékban levő víztartalom nagyon kicsire állítható be. A lecsapódott hűtőközeget ezután a 26 csővezetéken keresztül az elpárologtató szerkezetrész 27 felső végéhez vezetjük. Az 1. ábrán vázolt példaképpeni kivitelnél az elpárologtató szerkezetrésznek alacsony hőmérsékletű 28 elpárologtatója és magas hőmérsékletű 29 elpárologtatója van, amelyek egy gázos hőcserélő révén kapcsolhatók össze. A 28, 29 elpárologtatók a berendezés elnyelető szerkezetrészéhez 30 gázos hőcserélő révén vannak kapcsolva, egyrészt a 21 elnyelető tartályhoz tartozó, dús gázt vezető 31 csővezeték, másrészt a 20 elnyelető felső végétől jövő szegény gázt az elpárologtató szerkezetrészhez vezető 32 csővezeték révén. A vázolt példaképpeni kiviteli alaknál az elpárologtató szerkezetrészben két koncentrikus cső van. A 33 belső cső a 32 csővezetékhez csatlakozik 5 és a szegény gázt az elpárologtató szerkezet 27 felső végéhez vezeti. A 34 külső cső egy megfelelő elpárologtató cső, amelyben a lecsapódott hűtőközeg inert gázt áramában elpárolog. A 26 csővezeték lecsapódott folyadékot vezet és hőt 10 vezető kapcsolatban van először a magas hőmérsékletű 29 elpárologtatóval, azután az alacsony hőmérsékletű 28 elpárologtatóval, majd az elpárologtató szerkezetrészhez 27 felső végébe torkollik. Ezáltal — normál üzemelés folyamán — a lecsapó-15 dott folyadék lehűl, még mielőtt az elpárologtató szerkezetrészbe jutna. A 25 lecsapatóból 35 szellőztető csővezeték vezet a gázt cirkuláltató szerkezetrészhez és a példaképpeni kiviteli alaknál a dús gázt vezető 31 20 csővezetékhez csatlakozik. Az ismertetett típus, hűtőszerkezettel ellátott hűtőberendezés üzemelése folyamán folyamatosan dérszerű bevonat képződik a magas hőmérsékletű 29 elpárologtatón és ennek felületnövelő részein. 25 Ezt a dérszerű bevonatot a találmány szerint a következő módon távolítjuk el. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 20 elnyeletőből 28, 29 elpárologtató szerkezetrészhez 30 szegény gázt vezető 32 csővezeték 36 U-cső 37 szárában folytatódik. A 36 U-cső másik, 38 szára 40 csővezetéken keresztül a forraló 39 gőzterével van összeköttetésben. Az elpárologtató szerkezetrész 33 belső csövének 41 alsó vége a 36 U-cső 35 baloldali 37 szárába nyúlik be. A forraló 39 gőzteréből ammóniagáz és vízgőz keveréke áramlik lassan a 36 U-csőbe és ebben folyamatosan lecsapódik. Normál üzemelés folyamán a 32 csővezetéken keresztül szegény gáz áramlik a 40 baloldali 37 szárba és a 33 belső cső 41 alsó végébe, minek eredményeként keresztülhalad az elpárologtató szerkezetrészen és a 27 felső végen érintkezésbe kerül a hűtőközeg-folyadékkal. A 36 U-csőben a felgyülemlett kondenzátum, folyadék 45 szintje egyidejűleg emelkedik, és amikor ez a szint eléri a 33 belső cső 41 alsó végét, a gáz cirkulációja megszakad. Ennek az a következménye, hogy az elpárologtató szerkezetrész nem hűt. Másrészt a forraló egységhez való hőtáplálás 50 nem szűnik meg, ebben folyamatosan gőzt fejlesztünk. A rajzon látható példaképpeni kiviteli alaknál a forraló olyan típusú, amelynél a 25 lecsapatóhoz tartozó gőz-csővezetékben nincs folya dékos tömítés és a forralóbol akkor is áramlik gőz 55 a lecsapatóhoz, amikor a gáz cirkulációja meg van szakítva, illetve le van zárva. Megfelelő módon az áramlás folytatódik az olyan típusú berendezésben, amelyben a forralónak a gőz-csővezetékben egy analizátora vagy hasonló folyadékos tömítése van. 60 így a hűtőközeg-folyadék tovább képződik és a 26 csővezeték révén az elpárologtató szerkezetrészbe vezetjük. A forró folyadékot, kondenzátumot arra használjuk, hogy hőt vigyünk a magas hőmérsékletű elpárologtatóba, és ezenkívül a hő egy részét a 65 szekrény szigetelt falaiba juttatjuk. 2