168842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmképző gyanta kötőanyagban érzékenyített cinkoxidot tartalmazó elektro-fényérzékeny réteg előállítására

5 168842 6 Például vinil polimerizáció gyakran iniciálható peroxidokkal, mint például benzoilperoxiddal, és a nehézfém szerves észterek gyakran használatosak telítetlen zsírsavak száradásának gyorsítására. Olyan kötőgyantákat, amelyekben ilyen iniciátorok és gyorsítók vannak, előnyös elkerülni. A találmány jobb megvilágítása céljából a következőkben az eljárást példák kapcsán szemléltetjük. összehasonlításképpen az előbb ismertetett módon képlékenyitéssel nyert fehér szuszpenzió bevonat révén, azonban érzékenyítő vegyület "oldatának hozzáadása nélkül egy „fehér érzékeny" 5 réteget készítünk. Ezt sötétben szárítjuk és azután 16 óráig sötétben, 50 C°-on termosztátban tartjuk. Ezután meghatározzuk a fényvezetés jellemzőit. Az érzékenyítő vegyületet tartalmazó réteg sárga színű és olyan abszorpciós maximummal rendel-10 kezik, ami 440 mülimikronhoz tolódott el. 1. példa Az 1. példánál a (3) vegyületet alkalmazzuk. 50 mg (3) képletű érzékenyítő vegyületet 10 ml etilén-monometiléterben feloldunk. Ennek az oldatnak abszorpciós maximuma 430 millimikronnál van. 100 g cinkoxidot, 20 g vinilklorid-vinilacetát kopolimert (85:15) és oldószerként 90 g n-butilacetátot porcelán golyósmalomban képlékennyé teszünk, így fehér szuszpenziót kapunk. E szuszpenzióhoz az előzőkben kapott érzékenyítő vegyület-oldatból 10 ml-t adunk. Ezt követően a keveréket alaposan átkeverjük és a kapott keverékkel alumíniumfóliát vonunk be, majd megszárítjuk úgy, hogy egy lényegében 10 mikron vastag réteget alakítunk ki. A kétféle módon készített érzékeny rétegek fényvezető jellemzőit a II Táblázát-ban foglaltuk össze. A lapokat -6KV-os koronakisüléssel töl-15 töttük. Az elhalványodás az 1 perc után visszamaradó feszültség és a kezdeti feszültség arányának felel meg. A fehérfény érzékenység az a viszonylagos megvilágítási időtartam, amikor a felületi feszültség eléri a kezdeti feszültség 35%-át. 20 Az érzékeny réteg felületének fényességét olyan wolframlámpa használatával ellenőrizzük, amelynek színhőmérséklete körülbelül 2 727C° volt. Az ellenőrzéshez semleges szűrőt használunk. A kékfény érzékenységet megfelelő viszonylagos meg-25 világítási időtartammal, hasonló módszer révén mérjük, amiko^s a fény útjába egy kék szűrőt helyezünk, (pl. zselatin szűrőt, melynek 50%os átbocsátási csúcsa 450 millimikronnál van). II. Táblázat Kezdeti feszültség Halványadás Fehérfény érzékenység Kékfény érzékenység érzékenyítetlen réteg érzékenyített réteg -480V -440 94% 94 100 9 100 0,8 A II Táblázat-ból nyilvánvaló, hogy a kékfény érzékenység az érzékenyített rétegben százhúszszor 40 olyan nagy volt, mint a nem érzékenyített rétegben. 2. példa 45 Az 1 példa szerinti (3) képletű vegyületből 50 mg-ot 400 ml metilalkoholban feloldunk. Először 100 g cinkoxidot adunk a fenti oldathoz és ebben 1 órán keresztül ultrahanghullámokkal 50 alaposan diszpergáljuk. A kapott diszperziót centrifugáljuk, ez után az érzékenyítő vegyület elenyészően kis része a felületen úszó folyadékban található, a vegyületnek lényegében 100%-os cinkoxid felületén adszorbeálódik. SS Az érzékennyé tett cinkoxidot sötétben szárítjuk és 50 g n-butilacetátban és 10 g xilolban oldott 24 g sztirol-glicerin-ftálsavgyantával együtt porcelán edénybe helyezzük és a keveréket 16 óra alatt képlékennyé tesszük. Az így nyert sárga 60 szuszpenzióhoz 20 g 40 s%-os, poliizocianát-oldatot adunk a sztirollal módosított glicerin-ftálsavgyanta térhálósítása, illetve keményítése érdekében. A keveréket azután jól elkeverjük és alumíniumfóliára visszük fel, úgy hogy azon 10 mikron vastag száraz 65 filmet alakítunk ki. Sötétben való szárítás után 20 órán keresztül 50C°-on a gyanta keményítése céljából termosztátban tartottuk. E lapnak fényvezető tulajdonságait a 1. példában ismertetett módon mérjük. A kezdeti feszültség megfelelő (-280V) és megfelelőnek találtuk az elhalványodást (96%) is. A fehérfényre és kékfényre való érzékenység általában ugyanolyan volt, mint az 1. példánál ismertetett, érzékennyé tett rétegnél. Az érzékenyített réteg színképi fényvisszaverődési viszonya is azonos volt és az abszorpció maximuma 440 millimikronnál volt. A réteg színképi érzékenységét gázkormot tartalmazó előhívó folyadék használatával mértük. Az eredményeket az 5. ábra mutatja a színképi érzékenység és mß függvényében. 3. példa 100 g cinkoxidot sztirol-glicerin-ftásavgyanta 50%-os oldatából 17g-ot, 40 g n-butilacetátot és hígítószerként 20 xilolt az 1. példában alkalmazott érzékenyítő vegyületből 40 mg-ot tartalmazó oldott oldatával, 30 mg eritrozinnal és 30 g, 15 cm3 metilalkoholban oldott, élénkkék -FCF-fel összekeverünk. 3