168791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidroakridon-származékok előállítására

3 168791 4 A II általános képletű kiindulási 2-nitrobenz­aldehideket - ahol R8 - R 1 ' jelentése a meg­adott - toluol-származékokból nyerjük, 2-helyzetű nitrálással, majd a metil-csoporton végzett halo­génezéssel* és a halogénmetü-csoport F. Kröhnke szerinti [Ber. 69, 2006 (1936)] aldehiddé alakításá­val. A II általános képletű vegyületekre példaként az alábbiakat adjuk meg: 2-nitro-benzaldehid, 3-klór-2-nitro-benzaldehid, 4-klór-2-nitro-benzaldehid, 6-klór-2-nitro-benzaldehid, 4-fluor-2-nitro-benzaldehid, 5-fluor-2-nitro-benzaldehid, 4-bróm-2-nitro-benzaldehid, 4-trifluormetil-2-nitro-benzaldehid, 5-trifluormetil-2-nitro-benzaldehid, 6-trifluormetil-2-nitro-benzaldehid, 4-metoxi-2-nitro-benzaldehid, 5-etoxi-2-nitro-benzaldehid, 4-butoxi-2-nitro-benzaldehid, 3-metil-2-nitro-benzaldehid, 4-hexil-2-nitro-benzaldehid. A III általános képletű 1,3-ciklohexán-tion­-származékokat - ahol R2 - R 7 jelentése a meg­adott - oly módon állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő szubsztituált rezorcin-származékokat valamely bázis jelenlétében katalitikus hidrogénezésnek vet­jük alá [Organikum. 4. kiadás, 257 (1964)], vagy gyűrűzárási reakcióval állítjuk elő, mint például a dimedont (Org. Synth. Coll. Vol. II. 200), az 5-(o-klórfenil)-l,3-ciklohexán-diont (L. H. Hinkel, E. E. Ayling, J. F. J. Dippy, J. Chem. Soc. London, 1935, 539) és a 4-hidroxifenil-l,3-ciklo­hexán-diont [Ph. E. Papadakis, J. Am. Chem. Soc. 67, 1799 (1945)]. A III általános képletű vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 1,3-ciklohexán-dion, 4-metil-l ,3-ciklohexán-dion, 4-etil-l ,3-ciklohexán-dion, 4-(terc-butil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-fenil-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(4-klórfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(4-fluorfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3,4-diklórfenil)-1,3-ciklohexán-dion, 5-(4-trifluormetilfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-metil-1,3-ciklohexán-dion, 5-etil-1,3-ciklohexán-dion, 5-propil-1,3-ciklohexán-dion, 5-(izopropü)-l,3-ciklohexán-dion, 5-butíl-l ,3-ciklohexán-dion, 5-hexil-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(p-brómfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(p-metoxifenil)-1,3-ciklohexán-dion, 5-(4-jódfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3,4-metiléndioxifenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3-klórfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(3-fluorfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3-brómfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3-trifluorfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(m-nitrofenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(3-etoxifenil)-1,3-ciklohexán-dion. 5-(2-fluorfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5 5-(2-kIórfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(2-trifluormetilfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(2-brómfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(2,3-diklórfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(2,4-diklórfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 10 5-(2,5-diklórfenil)-l,3-ciklohexán-dion. 5-(3,4-diklór-fenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(2-klór-4-fluor-fenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-(3-klór-4-fluor-fenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-(2-klór-4-trifluormetil-fenil)-l,3-15 -ciklohexán-dion, 5-(3-klór-4-trifluormetil-fenil> 1,3--ciklohexán-dion, 5-(2-bróm-5-trifluormetil-fenil)-l,3--ciklohexán-dion, 20 5-(2-klór-4-jód-fenil)-1,3-ciklohexán-dion, 5-(2-metoxi-4-klór-fenil)-l,3-; ciklohexán-dion, 5-(2-klór-6-metoxi-fenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 4,4-dimetil-1,3-ciklohexán-dion, 5,5-dimetil-l ,3-ciklohexán-dion, 25 4,6-dimetil-1,3-ciklohexán-dion, 4-metil-6-etil-1,3-ciklohexán-dion, 4-(terc-butil)-6-metil-1,3-ciklohexán-dion, 5,5-dietil-l ,3-ciklohexán-dion, 5-metil-5-fenil-l ,3-ciklohexán-dion, 30 5-metil-5-(p-klórfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 5-metil-5-(p-fluorfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 5-metil-5-(p-trifluorfenil)-l ,3-ciklohexán-dion, 4-metil-5-(p-klórfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 4,6-dimetil-5-(p-klórfenil)-l,3-ciklohexán-dion, 35 4-metil-5-(3,4-diklórfenil)-1,3-ciklohexán-dion, 4-metil-5-(m-fluorfenil)-l,3-ciklohexán-dion. A IV általános képletű vegyületeket előnyösen oly módon állítjuk elő, hogy valamely II általános 40 képletű aldehid - ahol R8 — R1 ' jelentése a meg­adott - 1 mólját valamely III általános képletű ciklohexándion — ahol R2 — R7 jelentése a meg­adott — 1 móljával jégecet és koncentrált sósav elegyében 1-2 órán keresztül 80-100 C°-on heví-45 tünk, majd a reakcióterméket víz hozzáadásával leválasztjuk. A jégecet mennyisége függ a kiindulási vegyületek oldhatóságától és széles tartományban változtatható. Jégecet helyett alkalmazhatunk más, vízzel elegyedő oldószereket »is, így hangyasavat, 50 propionsavat, tetrahidrofuránt, dioxánt, glikoldi­metilétert, glikolmonometilétert, alkoholokat, és így tovább. A sósav mennyisége messzemenően változtat­ható, azonban ne legyen kevesebb, mint 1 mól, 55 mivel ilyen esetben a kitermelések csökkennek. Vizes sósav-oldat helyett alkalmazhatunk sósav-gázt is, amelyet a reakcióelegybe vezetünk. A reakció hőmérséklete függ a reaktivitástól és 60 a komponensek stabilitásától. Jól oldódó kiindulási anyagok esetében nem kell a reakcióelegyet okvet­lenül melegítenünk, elég, ha több napig, esetleg egy hétig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd bepároljuk, vagy pedig vízzel leválasztjuk a végter-65 méket. 2

Next

/
Thumbnails
Contents