168783. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges dohánypótló anyag, valamint eljárás előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1972. XI. 18. (HA—945) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1971. XI. 19. Száma: (P 21 57 370.6) a 3,4,5,9,10,11, 16ip. 1972. III. 29. Száma: (P 22 15 412.7) a 12. ip. Megjelent: 1977. VIII. 31. 168783 Nemzetközi osztályozás: A 24 B 15/00 Feltalálók: Dr. Eicher Theo vegyész, Dr. Müller Friedmann vegyész, Dormagen, Dr. Krebs Klaus Werner vegyész, Daubenthal, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Haarmann und Reimer GmbH., Holzminden, Német Szövetségi Köztársaság Mesterséges dohánypótló anyag, valamint eljárás előállítására i A találmány tárgya mesterséges dohánypótló anyag, valamint eljárás előállítására. Közelebbről a találmány cellulózbázisú, további alkotórészeket, különösen fémkelátokat tartalmazó éghető mesterséges dohánypótló anyagokra, valamint ezek előállítására vonatkozik. 5 Nem természetes dohány alapanyagú dohánypótló termékek előállítására ismeretesek a dohányfeldolgozás melléktermékei vagy ezek más növényi eredetű anyagokkal alkotott keverékei, valamint számos más, nem dohány alapanyagú természetes vagy mesterséges ere- 10 detű anyag, amelyek papírhoz hasonló tekercsszalaggá, fóliákká vagy szálakká dolgozhatók fel. Például az 1 900 491 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon mesterséges dohánypótló anyagok állíthatók elő cellulózból, cellu- 15 lóz-származékokból vagy keményítőből, valamint olyan szervetlen töltőanyagokból, amelyek az égési folyamatot izzási folyamatként tartják fent. Ismeretes továbbá, hogy a 3 461 879 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint égést 20 tápláló anyagokként hidratált magnézium-citrát és kalcium-tartarát adagolható bizonyos cellulóz-származékokhoz. Az eddig ismert eljárásokkal előállított, nem természetes dohány alapanyagú termékek organoleptikus 25 tulajdonságai nem kielégítőek, hanem többé-kevésbé kellemetlen organoleptikus tulajdonságúak, így csípősek vagy a fő- és mellékáramban kellemetlen ízűek, így már kis kéntartalmú, például ként szulfát formájában tartalmazó dohánypótló anyagoknál is a dohány- 30 zás során kellemetlen, szulfidszerű íz észlelhető. A dohánytermékek esetében egyébként általában használt alkáli-, alkáliföldfém- és vassókat tartalmazó, nagy cellulóztartalmú dohánypótló anyagok izzásuk során csípős és maró érzést keltenek egyidejűleg jelentkező cellulózszerű ízzel, és a szájüregben adsztringens hatást fejtenek ki. Az ismert dohánypótló anyagok továbbá számos dohányfajtával összekeverve organoleptikusan elviselhetetlenek. A technika állása szerint a dohányáruk égési viselkedésének javítására használt anyagok, így például a magnézium-citrát vagy a kalcium-tartarát használata esetén egyértelműen nem kielégítő organoleptikus tulajdonságú dohánypótló anyagok állíthatók elő. Ez esetben ugyanis a csípősség nem kielégítő mértékben csökkenthető. Különösen zavaró az említett dohánypótló anyagok cellulózszerű komponenseinek elégése következtében jelentkező kellemetlen íz (cellulózszerű íz) és a papírégéshez hasonló szag, amelyek a tiszta cellulóz szag- és iztulajdonságával összehasonlítva gyakorlatilag nem csökkennek. Ezáltal az említett termékek dohánypótló anyagokként vagy dohányáruk adalékanyagaként gyakorlatilag nem értékesíthetők. A technika állása szerint ismert mesterséges dohánypótló anyagok további hátránya, hogy rossz a tömöttségük, alacsony a nedves állapotban mérhető szakítószilárdságuk, valamint a mechanikai szilárdságuk, miáltal feldolgozásuk során nagy mennyiségű por keletkezik. Azt találtuk, hogy cellulózbázisú éghető anyag bázi-168783 1