168772. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony tüzelőanyagok elpárologtatására és tökéletes elégetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 168772 HEI Bejelentés napja: 1973. XI. 30. (GA—1148) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977- VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: F 23 D 5/04 fcSlMflIfiÉiiÉH Bejelentés napja: 1973. XI. 30. (GA—1148) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977- VIII. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. XI. 30. (GA—1148) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977- VIII. 31. Feltaláló: GÁBOR László gépészmérnök, Budapest Készülék folyékony tüzelőanyagok elpárologtatására és tökéletes elégetésére i A folyékony tüzelőanyagok közül a könnyű tüzelőolajok előzetes elpárologtatásával működő olajégők — főképpen kályhák részére — igen nagy elterjedtségnek örvendenek. A találmányok és szerkezeti megoldások nagy sokasága törekszik arra, hogy ezen a módon oldja 5 meg a tüzelőolajok tökéletes és gazdaságos elégetésének kérdését. A próbálkozások óriási száma azonban azt mutatja, hogy ez a kérdés egyáltalán nincs még megközelítően sem megoldva. Az ismeretes égők ugyanis igen nagy légfelesleggel dolgoznak és ennek ellenére mé- 10 gis tökéletlenül égetik el a tüzelőanyagot, ami a csekély hasznosítás mellett még kellemetlen koromképződést is okoz. A sikertelenségeknek az az oka, hogy a tüzelőanyag gőzök keveredése a levegővel az égés folyamata alatt, 15 azzal egy helyen és egy időben folyik le, így a még nem keveredett tüzelőanyag gőzök magas hőmérséklet hatása alá kerülnek, minek következtében a tüzelőanyag bomlásnak indul, abból finom szénrészecskék (korom) válnak ki és nehezen éghető bomlási termékek keletkéz- 20 nek. A korom a hideg falakra lecsapódik, a nehezen éghető termékek (gázok) egy része pedig elégetlenül hagyja el a tüzelőszerkezetet. Ha ezt a káros jelenséget el akarjuk kerülni, meg kell akadályozni, hogy az égésre még nem kellően előkészített — tehát levegővel még 25 kellően nem keveredett — tüzelőanyag magas hőmérséklet hatása alá kerüljön. Ez egyszerűen úgy érhető el, hogy először is a tüzelőanyagot elpárologtatjuk, majd az elpárolgott tüzelőanyag gőzöket megfelelő mennyiségű levegővel tökéletesen összekeverjük és az így elő- 30 készített keveréket vezetjük az égési térbe. Ilyen körülmények közt ugyanis a keverék azonnal égni kezd, nincs tehát idő arra, hogy nehezen éghető bomlási termékek keletkezzenek. Az előbbiekben körvonalazott elgondolást jelen találmány igen egyszerű eszközökkel valósítja meg. A találmány szerint a készülék két egymástól elválasztott részből áll: az elpárologtatóból és az égési térből. A kettő közt átmeneti nyílás van, amelyben azonban sűrű, fémből készült rács, fonadék, lyukasztott lemez, vagy fémszövet van elhelyezve, melynek célja, hogy az égés visszaterjedését az égési térből az elpárologtatóba megakadályozza. Ezért ezek egyes lyukainak mérete olyan kicsinek kell lennie, hogy abban az égés sebessége kisebb legyen, mint a keverék kiáramlási sebessége. Az elpárologtatás úgy történik, hogy a készülék jó hővezető fala az égési tér melegét átvezeti az elpárologtatóba, ahol az a tüzelőanyagot a felülettel való érintkezés által elpárologtatja. Ehhez megfelelő nagy felületre van szükség. Az elpárologtatóba egy vagy több nyíláson át levegő áramlik, ahol a termelt tüzelőanyag gőzökkel tökéletesen összekeveredik. A keverék a rácson át az égési térbe jut, ahol tökéletesen ég el. Ha az égési tér átmérője nagyobb, mint a keverék kiáramlási nyílása, tehát a rács átmérője, akkor tökéletesen füst-, korom-és szagmentes ún. lángnélküli égést érhetünk el még egész csekély légfelesleg mellett is. A találmány szerinti készülék igen nagy előnye elsősorban a tökéletes füst-, korom- és szagmentes égés, mely nem szennyezi a levegőt és nem kormozza a hasz-168772 1