168768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek, szennyvíziszapok, vagy egyéb biológiailag bomló szerves anyagok kezelésére
3 168768 4 tartalmazó műtárgyak tároló terében levő bomló anyaghoz adjuk. Kísérleti tapasztalatok bizonyítják, hogy az enzimek - elsősorban a proteáz- és lipázenzimek -először a kis molekulasúlyú bűzképző anyagokat bontják el; másképp ugyanis nem magyarázható az a tapasztalati tény, hogy az enzimkészítmények alkalmazása nagymértékben csökkenti pl. zsírsavas rothadásban levő zsírfogóknál, vagy űrgödrös árnyékszékek esetében a bűzt. A kísérleteinknél alkalmazott enzimkészítmény Bacillus cereusból előállított proteolitikus proteázt, valamint kereskedelmi forgalomban kapható, japán származású, közelebbről meg nem jelölt bakteriális lipáz enzimet tartalmazott. Ezek hatását az enzimkészítménnyel együtt adagolt detergens erősen fokozta. A kísérletek azt bizonyították, hogy az optimális hőmérséklet 30-35 °C volt, de a találmány szerinti eljárás 10-55 °C között is eredményesen alkalmazható. A behatási idő 48-72 óra között volt. Olyan helyeken, ahol nincsen arra lehetőség, hogy az enzim-szennyvíz elegy megfelelő tartózkodási idejének biztosítására megfelelő tartózkodási idejű reaktort alkalmazzunk (pl. élelmiszeripari gyárak esetében) az eljárás egy olyan változatát használjuk, amelyre jellemző, hogy a szennyvíz-enzimkészítmény elegyet a csatornahálózat olyan pontján engedjük be a csatornába, hogy a csatornában történő tartózkodási ideje biztosítsa a legalább egy napos behatási időt a szennyvíz és iszap szervesanyaga enzimes lebontása számára. A találmány egy másik alkalmazási területén az enzimkészítményt talaj szűrőmezőkhöz, pl. szennyvízelhelyezésre használt bakhátas erdők, szikkasztó műtárgyak talajára juttatjuk. A biológiai lebomlás itt közvetlenül a zsír és egyéb szervesanyag enzimes hidrolízise után a talajban megy végbe. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás alkalmazását a végzett üzemi méretű kísérletek példáin mutatjuk be. 1. példa Egy élelmiszeripari kombinátban 1000 m3 /d szennyvíz keletkezett, melynek összetevői: 2/3 része húsipari szennyvíz, 1/6 része tejipari szennyvíz, l/6 része kommunális szennyvíz volt. A húsipari szennyvíz 2265 mg/l éterexrakt (zsírszerű) anyagot, a tejipari szennyvíz 644 mg/l éterextrakt anyagot tartalmazott. Az adagolt enzim összetétele Í 1 következő volt Bakteriális proteáz enzim 100 g Bakteriális lipáz enzim 120 g Polyoxietilén észter 10 g Nonyl-fenil-polietilén-glikolészter 20 g Baktérium-, illetve élesztő-hidrolizátum 100 g Desztillált vízzel 1000 ml-re feltöltve. A folyadék barna színű, sűrűn folyékony halmazállapotú. A naponta bejuttatott enzimes hatóanyag a 2 km csatornahosszban, továbbá a szennyvíztisztító tele-5 pen 1,5 nap tartózkodási idő alatt fejtette ki hatását. A szennyvíztelepre befolyó szennyvíz zsírtartalmát és a telepet elhagyó szennyvíz zsírtartalmát megmértük. Az említett 1,5 napos tartózkodási idő 10 után a behatás vizsgálható. A vizsgálati idő alatt befolyó szennyvíz átlagos zsírtaltalma 136 mg/l volt, az elfolyó szennyvízé mindössze 44 mg/l. A zsír lebontása tehát 67%-os volt. A kísérlet alatt a szennyvíz hőmérséklete a csatornában mérve 13,2 C°, a 15 szennyvíztisztító telepen 12,4 C° volt. 2. példa Egy húsipari üzemben kádban végrehajtott enzi-20 mes szennyvízkezelés az alábbi méréseredményeket mutatta: 40 liter 1267 mg/l zsírtartalmú szennyvízhez 0,6 1, az előző példához hasonló enzimkészítményt adagoltunk. Naponta egyszeri keverés mellett tároltuk 25 a szennyvizet. A zsírtartalom aránylag rövid idő alatt 151,5 mg/l éterextrakt értékre csökkent. A zsírlebomlás itt 88%-os volt. 30 3. példa Tejporgyári szennyvízhez kádban ugyancsak az 1. példa szerinti enzimkészítményt adagoltuk. A szennyvíz zsírtartalma 744 mg/l volt a kezelés előtt. 35 A kezelés után ez az érték 304 mg/l értékre csökkent. A kezelés időtartama 14 nap volt. A lebontás hatásfoka 59%. A felsorolt példáknál az adagolási arányok az enzimkészítményre vonatkoztatva, az alábbiak voltak: 40 híg vágóhídi kommunális szennyvizeknél 1000-3000 m3 -hez 1 liter készítmény tömény (2000 mg/l KOI) vágóhídi 45 szennyvizeknél 200-300 m3 -hez 1 liter készítmény tejipari szennyvizeknél 300- 500 m3 -hez 1 liter készítmény. 50 Az 1., 2., 3. példák szerinti esetekben a szennyvíz biológiai utókezelése a városi szennyvíztelepen, illetve a városi szennyvízöntöző berendezésben történt. Az öntöző terület talajának elzsírosodása az enzimes kezelés alkalmazása előtt többször okozott 55 üzemzavart, de a készítmény alkalmazása után egyetlenegy ízben sem. 4. példa 60 Űrgödrös árnyékszékeknél, zsírfogó műtárgyaknál, nyílt szennyvíztárolóknál a bűzös rothadás megszüntetésére a találmány értelmében a bűzös rothadásra hajlamos anyaghoz ismét az 1. példa 65 szerinti enzimkészítményt 20 m3 iszaptérfogatra 1 li-2
