168761. lajstromszámú szabadalom • Üzeme jégakkumulációval hidegenergia előállítására

3 168761 4 pehelyjéggyártó berendezése, amely 0 C fokos jeges vizzel hűt tejgyártó berendezést. Ez egyenletes terhelésre megfelelő és a napi csúcsokat is képes áthidalni, de hosszan tartó kiugró hűtési igények fede-.. zésére alkalmatlan. Napjainkban különös fontosságot nyert pl. a nagy tehenészetek kialakításánál felmerülő kívánság a hűtőigények korszerű, gazdaságos, higiénikus és könnyen kezelhető berendezések útján történő megoldására. Ismeretes, hogy a tejet fejés után azonnal le kell hűteni +4 C fokra, hogy a baktériumok elszaporodását megakadályozzák. A megfelelő hűtés ma már nem megkerülhető technológiai eljárás, hanem a csira- és savmentes tej forgalombahozhatóságának előfeltétele. A tejkezelés és feldolgozás minden szakaszában szükséges a hűtés, amelynek nem kielégítő volta a tejben vagy a tejtermékben súlyos károkat okozhat. A víz árának állandó drágulása miatt nem gazdaságos az a régi megoldás, hogy a tejet kútból vételezett édes vízzel előhűtötték és utána gépi úton hűtötték tovább, de szakmai szempontból sem megfelelő ez a módszer, mert a tej kívánatos +4 C fok körüli hőmérsékletre való gyors lehűtéséhez jeges víz szükséges. Azonkívül a nagy tejgazdaságok hűtőigényének korszerű kielégítésére már akkora hűtőberendezés kell, amelynek kezeléséhez szakképzett hűtőszakember alkalmazása is szükséges. «&**< Az élelmiszer-gazdaságokban, közelebbről a tejiparban azonban nemcsak a tej helyes hűtése a döntő, hanem a termelés fokozása érdekében pl. a tehénistállók hűtése is, vagyis az állatok komfortzónájának megfelelő biztosítása, amire nézve az ismert hűtőberendezésekkel eddig nem sikerült gazdaságos technológiát kialakítani. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a hidegenergiát hordozó hűtőközeget nem a hőelvonás, pl. fagyasztás helyén a hűtőgép elpárologtató csöveire ráfagyasztva, hanem arról leválasztva és elkülönítve, darabos jég formájában, külön hőszigetelt egységben kell tárolni, hogy a tárolási kapacitást, illetve a tároló méreteit az éves termelőképességen belül lényegében csak üzemviteli és gazdaságossági megoldások korlátozzák. Itt az a műszaki probléma tehát, hogy egy tároló egységen belül kell megoldani egyrészt a közel állandó, illetve kevéssé ingadozó alapterhelést és másrészt a ritkán és hoszszú időközökben jelentkező, de kiugróan magas csúcsterhelés igényeinek ellátását, mert a hűtőhatást célszerű módon a hűtőegység pillanatnyi üzemétől vagy éppen üzemszünetétől függetlenül kell biztosítani. A találmány szerinti üzemeljárás alapja a darabos kristályjég akkumulációjának megfelelő alkalmazása. A találmány lényege pedig, hogy a darabosjég-gyártó generátorban termelt kristályjeget olvasztó térbe vezetjük, ahonnan az összegyűlt 0 C fokos hűtővizet a hűtőberendezésbe tápláljuk, majd az ott felmelegedett vizet az olvasztótérbe visszavezetjük s a felhalmozott darabosjégre permetezzük. A generátor által termelt többlet jégmennyiséget külön kialakított jégbunkerekbe irányítjuk, ahol a bunkerek nagyságának megfelelő hidegenergia egész éven át akkumulálódik. A bunkerek alján öszszegyűlt 0 C fokos jeges vizet a szükségletnek megfelelően, célszerűen egy másik olvasztó téren keresztül más hőcserélőkbe (pl. tehénistállók hűtőrendszerébe) vezetjük, ahonnan a felmelegedett vizet a jégbunkerekbe (permetezés útján) visszajuttatjuk. A találmány szerinti üzemeljárás egy foganatosítási módját az ábra szemlélteti. A találmány szerinti üzemeljárás menete az ábrán láthatóan a következő: Az 1 kútból vagy egyéb, vízvételi helyről a 2 szivattyú a darabos jég-gyártó 3 generátorba szállítja a vizet, amely a napi átlagos fogyasztási igényeknek megfelelő mennyiségű teljesen tiszta és lebegő szennyeződéstől mentes kristályjeget gyárt. A darabosjég célszerűen csúszdákon vezetve kerül a kútszerűen kialakított, betongyűrűs elemekkel védett 4 olvasztótérbe, ahol a napi hűtőigényt kielégítő mennyiségben gyűlik össze. A napi hűtőigényen felüli mennyiség a 3 generátorból a hőszigetelt és rekeszekre osztott 5 jégbunkerbe kerül, ahol a bunker nagyságának megfelelő hidegenergia folyamatosan akkumulálódik. A 4 olvasztótér összeköttetésben van az 5 jégbunkerek alsó terével és így a víznívó kiegyenlítődhet ezeken keresztül. A 4 olvasztótérből a 6 szivattyú szállítja a 0 C fok hőmérsékletű hűtővizet naponta a 7 tejhűtő berendezésbe, illetve a már lehűtött tejet +4 C fok körüli hőmérsékleten tartja. A felmelegedett víz a 4 olvasztótérbe kerül, ahol a darabosjégre permetezve, a jég felolvasztása útján ismét lehűl 0 C fokra. A víz ezt a hőmérsékletet mindaddig tartja, amíg a rendkívül nagy felülettel rendelkező darabos jég teljes mennyiségben fel nem olvad. Az egyes betonbunkerek alul egymással és a másik 8 olvasztótérrel is összeköttetésben vannak, ezáltal a víznívó kiegyenlítődésével állandóan megfelelő mennyiségű 0 C fokos hőmérsékletű hűtővíz áll rendelkezésre a tejhűtésen kívül egyéb 9 hőcserélő berendezések számára. így válik az eljárás alkalmassá ingadozó hűtési igényeknek megfelelő mértékben a szükségletek kielégítésére. A 9 hőcserélőkben felmelegedett hűtővizet az 5 jégbunkerekben felhalmozott darabosjégre permetezzük, ahol az ismét lehűlve a hűtési rendszerbe bekapcsolható. A találmány szerinti eljárással elérhető előnyök a következők: - A darabosjég-gyártó berendezés számára külön gépház nem szükséges, az a szabadban bárhol felállítható. - A jelenleg korszerűnek tartott hűtőberendezésekkel szemben a találmány szerinti eljárás nem igényel épületet a hűtőberendezés részére és a magas elpárologtatási hőmérséklet révén elektromos áram takarítható meg és a beruházási költségek is jóval kisebbek. - Az akkumulált jég bármely időben képes rendkívüli nagy hőmennyiség elvonására, így a kifejt és lehűtött tej tárolása minden időben biztosított. - A jégbunkerekbe vezetett meleg víz lehűtésével a tej hűtésén kívül fellépő egyéb hűtési igényt a tej hűtésével egyidőben is ki lehet elégíteni. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2