168756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-/p-/1-oxo-izoindolin-2-il/-fenil/-ecetsav-szárm előállítására

168756 2. példa 23,4 g (0,1 mól) p-benzilidénamino-(a-metil)-feniI-acetonitrilt 300 ml vízmentes etanolban, 3—4 atm nyomáson és szobahőmérsékleten, 0,75 g platinaoxid jelenlétében hidrogénezünk. A reakcióelegyet ezután a katalizátorról leszűrjük, a szűrletet bepároljuk és a maradékot 170—175 C°-on és 0,2 mm nyomáson ledesztillálva, 20,5 g p-benzilamino-(oc-metil)-fenil-acetonitrilt kapunk. Kitermelés: az elméleti 87%-a. Az eljárást hasonló módon lefolytatva és az 1. példában megadott megfelelő vegyületekből kiindulva a következő vegyületeket állítjuk elő: p-benzilamino-fenil-acetonitril p-benziIamino-(a-etiI)-fenil-acetonitril p-benzilamino-(«-propil)-fenil-acetonitril p-benzilamino-(a-butil)-fenil-acetonitril. 3. példa 23,6 g (0,1 mól) p-benzilamino-(«-metil)-fenil-acetonitril és 300 ml vízmentes toluol oldatához 8,06 ml (0,1 mól) vízmentes piridint adunk, melybe 45 percig szobahőmérsékleten foszgént vezetünk. Csapadék kiválása közben a reakcióelegy hőmérséklete 40 C°-ra emelkedik. A reakcióelegyet ezután 100 C°-ra melegítjük és 2 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk foszgén állandó bevezetése közben. A reakcióelegyet ezután lehűtjük és nitrogén bevezetésével a foszgén feleslegét eltávolítjuk. Az oldatot telített, vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 198—203 C°-on és 0,3 Hg mm nyomáson desztillálva, 23,9 g N-benzil-N-[p-(l-cianoetil)-fenilj-karbamoilkloridot kapunk, mely sárga, sűrű folyadék. Kitermelés: az elméleti 80%-a. Hasonló eljárással a 2. példa megfelelő származékából kiindulva, a következő vegyületeket állítjuk elő: N-benzil-N-[p-cianometil-fenil]-karbamoilklorid N-benzil-N-[p-(l-cianopropil)-fenil]-karbamoilklorid N-benzil-N-[p-(l-cianobutil)-fenil]-karbamoilklorid N-benzil-N-[p-(l-cianopentil)-fenil]-karbamoilklorid 4. példa 29,87 g (0,1 mól) N-benzil-N-[p-(l-cianoetiI)-fenil]-karbamoilklorid és 300 ml vízmentes szimmetrikus diklóretán oldatához 20 g (0,15 mól) vízmentes alumíniumkloridot adunk és a reakcióelegyet vísszafolyatás közben 2 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet ezután lehűtjük, jég és sósav hozzáadásával az alumíniumklorid-komplexet megbontjuk, majd a szerves fázist elválasztjuk, melyet vízzel és ezután nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mosunk. Az oldatot nátriumszulfáton szárítjuk, majd szárazra bepároljuk. A szilárd maradékot etanolból átkristályosítva 21 g <x-[p-(l -oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-metil-ecetsavat kapunk; olvadáspont: 192—194 C°; kitermelés: az elméleti 80%-a. Az eljárással azonos módon, a 3. példa termékeiből kiindulva a következő vegyületeket állítjuk elő: ac-[p-( 1 -oxo-izoindoIin-2-il)-fenil]-ecetsav, oc-[p-(l-oxo-izoindoIin-2-iI)-fenil]-a-etil-ecetsav, a-[p-(l-oxo-izoindoIin-2-il)-fenil]-a-propil-ecetsav, oc-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-butil-ecetsav. 5. példa 23,4 g (0,1 mól) p-benziIidénamino-(a-metil)-fenil-acetonitril, 1,0 g kobaltoktakarbonil és 100 ml benzol 5 oldatát autoklavba öntjük, szénmonoxiddal 200 atm nyomásig megtöltjük és az autoklávot erős keverés közben 1 óra hosszat 320 C°-on melegítjük. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, a szilárd anyagot leszűrjük és etanolból átkristályosítjuk. 10 Az eljárással 18,4 g a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-oc-metil-acetonitrilt kapunk; olvadáspont: 192—194C°; kitermelés: az elméleti 70%-a. 15 6. példa 2,62 g (0,01 mól) oc-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-feniI]-«-metil-acetonitril, 2,42 ml tömény kénsav és 7,4 ml víz 20 szuszpenzióját vísszafolyatás közben 16 óra hosszat melegítjük. A reakcióelegyet ezután 100 ml hideg vízbe öntjük és a szilárd anyagot leszűrjük. A kapott anyagot ezután 30 ml 8%-os nátriumhidroxid-oldattal reagáltatjuk, az oldhatatlan maradékot leszűrjük és a szűrletet 25 30 ml 8%-os sósav-oldattal megsavanyítjuk. A szilárd anyagot leszűrve és 95%-os etanolból átkristályosítva 2,39 g a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-iI)-feniI]-a-metil-ecetsavat kapunk; olvadáspont: 213—214 C°; kitermelés: az elméleti 85%-a. 30 Az eljárással azonos módon és a 4. példában megadott vegyületekből kiindulva a következő vegyületeket állítjuk elő: «-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-ecetsav, olvadáspont: 208—209 C°; 35 a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-«-etiI-ecetsav, olvadáspont: 180—182 C°; ac-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-ae-propil-ecetsav, olvadáspont: 160—162 C°; a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-butil-ecetsav 40 olvadáspont: 145—147 C°. 7. példa 45 7,86 g (0,03 mól) a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-metil-acetonitril, 5,1 g káliumhidroxid, 70 ml dietilénglikol és 15 ml víz elegyét vísszafolyatás közben 18 óra hosszat melegítjük. A reakcióelegyet ezután vízzel hígítjuk és benzollal mossuk, majd a vizes fázist 8%-os 50 sósav-oldattal megsavanyítjuk és a csapadékot szűrjük. A kapott anyagot 95%-os etanolból átkristályosítva 6,75 g a-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-feniI]-a-metil-ecetsavat kapunk; olvadáspont: 213—214 C°; kitermelés: az elméleti 80%-a. 55 Az eljárással azonos módon, a 4. példában megadott vegyületekből kiindulva a következő vegyületeket állítjuk elő: a-[p-(l-oxo-izoindoIin-2-il)-fenil]-ecetsav, olvadáspont: 208—209 C°; 60 «-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-etil-ecetsav, olvadáspont: 180—182 C°; oc-[p-(l-oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-a-butiI-ecetsav, olvadáspont: 160—162 C°; «-[p-( 1 -oxo-izoindolin-2-il)-fenil]-«-butil-ecetsav, 65 olvadáspont: 145—147 C°. 3