168725. lajstromszámú szabadalom • Adalékolt edzőolaj-kompozíció
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1974. III. 8. A közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977- VIII. 31. (AO—379) 168725 Nemzetközi osztályozás: C 10 M 1/18 Feltalálók: FÜLÖP János vegyész 8%, KÓNYA Sándor oki. vegyész, 8%, KERESZTESSY Zsoltné vegyészmérnök, Nyírbogdány, 14%, WIESNER Henrik vegyészmérnök, 24%, OVÁDI Zoltán vegyészmérnök, 23%, BEDÉ Imre vegyésztechnikus 23%, Budapest Bejelentők: „ÁFOR" Ásványolaj forgalmi Vállalat Budapest, Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat, Nyírbogdány Adalékolt edzőolaj-kompozíció A találmány adalékolt edzőolaj-kompozícióra vonatkozik. Ismeretes, hogy az acélból készült alkatrészek mechanikai tulajdonságainak (szilárdság, kopásállóság, nyúlás, megmunkálhatóság, kifáradás stb.) megváltoztatása hőkezeléssel biztosítható. Az ipari gyakorlatban leginkább elterjedt hőkezelés célja az alkatrészek, illetve munkadarabok szilárdságának, valamint kopásállóságának növelése. Ez a cél az acél atomikus rácsszerkezetének átalakításával érhető el, amely műveletet edzésnek nevezzük. Az edzés az edzeni kívánt munkadarab adott hőmérsékletre való felhevítéséből, a munkadarab nagyságától függő időn át tartó hőntartásból és az acélt ötvöző komponensek jelenlétéből adódó gyorshűtésből áll. A csatolt 1. ábrán az acél rácsszerkezetének alakítását mutatjuk be a hőmérséklet és az idő függvényében. Felhevítés előtt, szobahőmérsékleten az acél aráccsal rendelkezik, vagyis a fématomok között a szénatom a kocka elrendezésű rácsszerkezet térközpontjában helyezkedik el. Az átalakítási hőmérséklet, azaz 723 C° felett az edzési hőmérsékleten az a-rács úgynevezett y-ráccsá alakul át. Ez a rácsszerkezet ugyancsak kocka elrendezésű, azonban a rácsban a fématomok mellett több szénatom foglal helyet, éspedig minden kocka oldallapjának közepén egy-egy. Az edzési hőmérsékletről történő gyorshűtés esetében a y-rács nem tud visszaalakulni a-rácscsá, így a szénatomok a rendszerben rekednek és 10 15 20 25 30 feszítik a kristályrácsot. Ez a feszítés adja az edzett acél nagy szilárdságát és keménységét. Az acél így kialakult rácsszerkezetét martenzitnek nevezzük. Az edzési hőmérsékletről az acél leggyorsabb hűtése vízzel, vagy pedig vizes oldatokkal végezhető. Ha azonban az acél a szénötvözőn kívül egyéb ötvözővel vagy ötvözőkkel (például króm, nikkel, molibdén, szilícium, vanadium, mangán stb.) is ötvözött, ezek az ötvözőelemek a vasatomokkal vegyes kristályokat alkotnak. Gyorshűtéskor a feszítés az idegen atomok miatt olyan nagy mértékű lehet, hogy a munkadarab elrepedhet. így a gyengén vagy erősen ötvözött acélok esetében a hűtést enyhébb hűtőhatású közegben, célszerűen olajban vagy különböző meleg sófürdőkben szükséges végezni. A fentiek miatt a hűtés intenzitása, valamint az elhúzódás mértéke tovább csökkenthető, ha a hűtőközeg munkahőmérsékletét a szobahőmérséklethez képest növeljük, például 50 °C és 180 °C közé állítjuk be. A hűtőközeg munkahőmérsékletének növelését az acél összetételéből adódó átalakulási hajlam, vagyis az átalakulás kezdeti időpillanata korlátozza. Ha az acél átalakulásának időtartama rövid, és a hűtőközeg intenzitása nem elég nagy, akkor az acél átalakulása csak részleges. A részlegesen átalakult, inhomogén struktúra viszont a kívánt mechanikai értékeket nem biztosítja. Az edzett munkadarabok hűtés után, még enyhe hűtőhatású hűtőközeg esetén is, egyenlőtlen feszültségcsúcsokkal rendelkeznek. A feszültségcsúcsok de-168725 1