168706. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mágneses úton történő kezelésére

7 168706 8 hogy a 26 északi pólusokkal szemben a felső csőszakaszban a 27 déli pólusok vannak. A felső csőszakaszban levő 24 mágnesek, valamint az alsó Csőszakaszban levő 25 mágnesek közötti távolság axiális irányban csökken, vagyis a 24 és 25 mágnesek között a cső 22 tengelyétől mért távolság fokozatosan kisebb. A kötegben elhelyezett mágneseket egy 32 fémszalag fogja körül, mely nem-mágneses anyagból van. A fémszalag és a cső falát képező 15 palást közötti 33 hézagot el is lehet tömni, hogy a folyadék ezen a csőszakaszon ne tudjon keresztüláramolni. A 14 cső 19 beömlőnyílásánál a 16 csőperemen a cső belseje felé mutató irányban egy 34 toldat van kialakítva. A toldat mágneses anyagú és a 14 csővel, valamint a 16 csőperemmel együtt egybe van építve. A perem 34 toldata és a cső beömlőnyílásánál levő mágnesek között 29 légrés van. A mágneses kör hatásvonalát pontozott vonallal rajzoltuk a 6. ábrán. Ez megfelel a 4. ábrán látható pontozott vonalnak, amellyel a 3. és 4. ábra szerinti kiviteli példából megismerhető szerkezeti elrendezés mágneseinek hatásvonalát ábrázoltuk. Az 5. és 6. ábra szerinti szerkezeti elrendezésnek megfelelő berendezés alapjában a 3. és 4. ábra szerinti berendezéssel analóg módon működik. A különbség csupán annyi, hogy a félgyűrű alakú mágneseket ebben a kiviteli példában hasáb-alakú mágnesek helyettesítik, a 23 betéttuskót egy rúd helyettesíti, melynek mágneses anyaga van, végül a csőperemnek a cső belseje felé néző toldata kissé eltérő alakú. A folyadék a 17 nyíl irányában halad át a csövön. Eközben - az előző kiviteli példában említettekhez hasonlóan - több áramló részre oszlik, melyek a 28 és 29 légréseken, mint valami csatornákon keresztül haladnak. Az egyes légréseken keresztüláramló folyadékrészek összetétele azonos. A folyadékok mágneses úton történő kezelésére alkalmas, 7. és 8. ábra szerinti berendezés a 3. és 4. ábrán megismert berendezéstől főleg abban különbözik, hogy az egyes 24 és 25 mágnesek száma, alakja, továbbá a mágneses anyagú egyéb szerkezeti elemek alakja az előzőektől eltér. Ebben a kiviteli példában négy 21 tartóelemet látunk - ezek anyaga nem-mágnes - melyek a 14 csövet négy egyenlő részre osztják. A berendezés 21 tartóelemei - amint a 7. és 8. ábrák mutatják -nem sokban különböznek a 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli példában látott tartóelemektől. Ez utóbbi elrendezésben a tartóelemek szélesebbek és hozzá vannak erősítve a 14 cső 16 csőperemének a cső belseje felé néző 18 toldatához. A 23 betéttuskó e kiviteli példa szerint szintén mágneses anyagból áll és gömbalakja van. Az egyes mágneseknek negyedkör alakja van, 90°-os szögük megfelel két egymás melletti 21 tartóelem által bezárt szögnek, melyek között a mágnesek el vannak rendezve. A negyedkör alakú mágnesek axiális irányban egymás irányában el vannak tolva úgy, hogy tengelyirányban három mágnes van egymás mellett, ezekkel szemben szintén három mágnes helyezkedik el, és kétkét egymással szemben levő mágnes között a távolság tengelyirányban fokozatosan csökken. Ilyen három egymás mellett és egymással szembeni mágnesekből álló rendszer a cső keresztmetszetén belül több, a kiviteli példánk szerint célszerűen öt van elrendezve. A 7. és 8. ábrák szerinti kiviteli példánkban egy teljes kört négy negyedkör alakú mágnes alkot. Az azonos 21 tartóelemre rögzített, negyedkör alakú mágnesek mágneses pólusai - melyek egymással szemben és egymás mellett vannak - különböznek egymástól. A 23 betontuskót ezen kiviteli példában helyettesítő mágneses anyagú gömbön kívül van még négy darab 31 gyűrű, melyek szintén ferromágneses anyagból állnak. Amint a 8. ábrán látjuk, ezek a 31 gyűrűk a cső belsejének négy olyan tartományában vannak elhelyezve, ahol az egymás mellett és egymással szemben levő mágnesekből kialakított rendszerben két egymással szemben levő mágnes között a legkisebb a távolság. A mágneses anyagú 31 gyűrűk átmérője valamivel kisebb, mint a közvetlenül mellette levő, negyedkör alakú egyedi mágnesekből álló teljes köralakú mágnes átmérője, s a négy legnagyobb, negyedkör alakú mágnesből képzett köralakú mágnes átmérője valamivel nagyobb, mint az ezen rendszerhez tartozó, szintén negyedkör alakú egyedi mágnesekből alkotott legkisebb kört képező mágnes átmérője. A 24 és 25 mágnesek, valamint a 23 betéttuskót e megoldásban helyettesítő rúd és a szintén mágneses anyagú 31 gyűrűk egyetlen mágnesnek tekinthetők, melyek a 16 csőperem 18 toldatai között levő tartományban vannak elrendezve. A mágnesek között 28, 29 légrések vannak. A mágnesek hatásvonalát itt is pontozott vonallal rajzoltuk. (Lásd a 8. ábrát) A 6. és 7. ábrákon bemutatott kiviteli példáknak megfelelő berendezésnek ugyanolyan előnyei vannak, mint a 3. és 4. ábrákból megismert berendezésnek. A 7. és 8. ábrák szerinti kiviteli példában bemutatott, találmányunk szerinti megoldásnak megfelelő berendezés különösen alkalmas arra, hogy nagy volumenű áramló folyadékot lehessen vele kezelni. De különösen alkalmas olyan esetekre, amikor a mágneses tér intenzitásának fenntartása a fontos, anélkül, hogy a berendezés hosszúsági méreteit ezáltal meg kellene növelni. A mágneses tér hatásvonala e kiviteli példa szerinti berendezésben nem a mágneses anyagú 16 csőperemnél záródik. A 31 gyűrűkön keresztül is halad a hatásvonal, mivel a gyűrűk létesítik az egymás mellett, sorban elhelyezkedő és egymáshoz képest eltolt helyzetben levő mágnesekből álló sorban a kapcsolatot. A találmány szerinti - 7. és 8. ábrában bemutatott - berendezés segítségével mód van arra, hogy egy 2,5 méter átmérőjű 50 cm hosszúságú csőben 350 X 106 Gauss értékű mágneses indukciót hozzunk létre, és óránként 50 000 tonna vizet lehessen kezelni. Meg kell még említenünk, hogy a fenti leírásban részletesen közölt kiviteli példákra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés nem korlátozható. Mód van ugyanis arra, hogy a találmányi 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4