168706. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mágneses úton történő kezelésére

3 168706 4 elrendezése következtében az átfolyási keresztmetszet a teljes csőkeresztmetszethez viszonyítva nagyon kicsi lesz. Ezekben az ismert berendezésekben a permanens mágnesek nincsenek százszázalékosan, tehát a legjobb hatásfokkal kihasználva. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés segítségével tehát azt kívánjuk elérni, hogy egy olyan berendezést készítsünk, melyben a permanens mágnesek a lehető legjobb hatásfokkal vannak kihasználva, vagyis a berendezésben a lehető legkisebb számú permanens mágnes segítségével a lehető legintenzívebb mágneses teret hozzuk létre, figyelembéyéve a^z áramló folyadék ellenállását. , ' Á találmány'szerinti megoldásnak megfelelően tehát a -berendezést „^ alakítottuk ki, hogy a permanens mágnesek péljgeai a cső hosszirányú tengelyén kívül vamiak §s á ferromágneses anyagú cső falával a cső teljes keresztmetszetéhez viszonyítva szűkített áramlási keresztmetszetet képeznek, a mágnes pedig lényegében a cső hosszirányával egyező helyzetet foglal el. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés egyik előnyös kiviteli páldájában a mágnes majdnem teljesen kitölti a cső belső keresztmetszetét, a mágnes két pólusa viszont a ferromágneses anyagú cső falának két egymással szemben levő pontja közvetlen közelében van. Egy további kiviteli példának megfelelően, a találmány szerinti berendezésben a cső keresztmetszete derékszögű idom, két egymással szemben levő csőfal ferromágneses anyagú, míg a másik két, egymással szemben levő csőfal nem ferromágneses anyagú. A ferromágneses anyagú falakat egymással legalább egy, szintén ferromágneses anyagú szerkezeti elem köti össze, amely lehet például csőperem is. Egy további előnyös kiviteli példa szerint a mágnes több, különálló mágnesre van osztva, melyeket egymástól olyan légrések választanak el, melyeken keresztül az egyes egymástól elválasztott folyadékáramok haladnak keresztül, míg a cső fala és az egyedi mágneseknek a csőfalhoz legközelebb eső pólusai között további csatornák helyezkednek el. Egy további előnyös kiviteli példának megfelelően a találmány szerinti berendezésben az egyedi mágneseket a cső falához erősített nem-mágneses anyagú tartóelemek rögzítik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés további részleteit az alábbi leírás és a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesebben is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábrán a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, folyadékok mágneses kezelésére alkalmas berendezés egyik kiviteli példáját elölnézetben látjuk, a 2. ábra az 1. ábrán látható II—II metszővonal szerinti metszetrajz, a 3. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést elölnézetben, egy további kiviteli példa szerint mutatja be, a 4. ábra a 3. ábrán látható IV-IV metszővonal szerinti metszetrajz, az Egy további előnyös kiviteli példának megfelelő berendezés elölnézeti rajzát látjuk, a 6. ábra az 5. ábrán látható VI-VI metszővonal szerinti metszetrajz, a 7. ábra a találmány szerinti berendezést egy további kiviteli példa szerint, elölnézetben mutatja be, 5 végül a 8. ábra a 7. ábrán látható VIII-VIII metszővonal szerinti metszetrajz. Az egyes ábrákon azonos hivatkozási számokkal jelöltük meg az azonos célt szolgáló szerkezeti ele-10 meket. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, folyadékok mágneses úton történő kezelésére alkalmas berendezésben van az 1. cső. A cső metszete de-15 rékszögű idom. Az 1 cső két, egymással szembenlevő 2 fala ferromágneses anyagú, míg a másik kettő, egymással szintén szembenfekvő 3 fala nem-mágneses anyagú. A cső 2, 3 falainak a végén mágneses anyagból álló 4 perem van. Az 1 cső egyik végét 20 úgy tekinthetjük, mint a cső 5 beömlőnyílását, míg a cső másik végén van a 6 kiömlőnyílás. A folyadék tehát a 7 nyilak irányában áramlik a csőben. A cső nem-mágneses anyagú falai között van elrendezve három 8 permanens mágnes, melynek pólusai leke-25 rekített alakúak. A három 8 permanens mágnes egymással párhuzamosan helyezkedik el és lényegében a cső belsejének nagy részét keresztmetszetben kitölti úgy, hogy a mágnesek egyik vége a cső 3 falának közvetlen közelében, míg a másik vége a szem-30 ben levő fal közvetlen közelében van, tehát a három 8 permanens mágnes a cső hosszirányú tengelye mentén a csőben rézsútos fekvésben helyezkedik el, a 7 nyilak irányában. A permanens mágnesek pólusai azonos helyzetben, vagyis a 9 északi pólusok, il-35 letve a 10 déli pólusok a mágnesek rézsútos elhelyezkedéséből eredően a nekik megfelelő csőfal közvetlen közelében vannak. A cső 2 fala és a permanens mágnes 9 északi pólusa és 10 déli pólusa közötti hézag mérete úgy van megválasztva, hogy a 40 mágneses erőtér elégséges legyen ahhoz, hogy az átáramló folyadékra a mágneses erőtér hatást gyakoroljon, ugyanakkor azonban a csőkeresztmetszetnek a mágnesek elhelyezése által történő szűkítése ne okozzon nagy ellenállást az áramló folyadékkal 45 szemben, vagyis a folyadék szabad áramlása biztosítva legyen. A 8 permanens mágnesek a cső tengelyével szöget zárnak be. A mágnesező hatást létesítő kör tehát a következő tartományt foglalja magában: 50 10 déli pólus, 11 hézag, a cső mágneses anyagú 2 fala, a 4 perem, a cső szembenlevő ferromágneses anyagú 2 fala, a 12 hézag, a 9 északi pólus és a 8 permanens mágnes. A folyadék tehát két szűk résen, vagyis a 11 és 12 55 hézagon keresztül áramlik. E két hézagon kívül a mágneses kört a mágneses anyagú csőfalak és a permanens mágnesek alkotják. A csőben áramló folyadékmennyiseg, mely a 7 nyilak irányában halad, két részre oszlik. Az első 60 rész a 8 permanens mágnes felett áramlik a csőben és metszi a permanens mágnes 10 déli pólusa melletti tartományban levő mágneses erővonalakat, a folyadék másik része a 8 permanens mágnes alatt áramlik, s ez a folyadékmennyiség a permanens 65 mágnes 9 északi pólusának tartományában kialakult