168694. lajstromszámú szabadalom • Diuretán-származékot tartalmazó szelektív herbicid szer és eljárás a hatóanyag előállítására

3 168694 4 mum segetum, kakaslábfű (Echinochloa cms galli), olasz muhar (Setaria italica), hajnalka (Ipomoea purpurea), lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium), pirokujjas muhar (Digitaria sanguinalis), Setaria faberi. Szelektív gyomirtásra a felhasználási mennyiség mintegy 1—3 kg hatóanyag/ha. Ez a felhasználás egészen 10 kg hatóanyag/ha mennyiségig is növekedhet anélkül, hogy a haszonnövények jelentősen károsodnának. A találmány szerinti felhasználásra kerülő vegyületek önmagukban, egymással keverve, vagy más hatóanyagokkal kombinálva is alkalmazhatók. Kívánt esetben más növényvédő szer vagy kártevőirtó szer, például fungicid, nematocid, vagy a kívánt célnak megfelelően más szer is alkalmazható. Műtrágya hozzáadása például Ugyancsak lehetséges. Amennyiben a hatásspektrum kiszélesítése szükséges, úgy más herbicid szerek is hozzáadhatok, melyeknél a szelektivitás természetesen nem mindig tartható fenn Herbicid hatású keverékkomponensként alkalmasak például a karbamidsav- és tiokarbamidsav-észterek, helyettesített anilinek és anilidek, triazinok, amino-triazolok, diazinok, mint az uracilok, például a 3-cikIohexil-5,6-trimetilén-uracil, és az l-fenil-4-amino-5-klór-piridazon (6), alifás karbonsavak és halogén-karbonsavak, halogénezett benzoesavak és fenil-ecetsavak, aril-oxi-karbonsavak, hidrazidok, amidok, nitrilek, halogén-karbonsavak, például a 2,2-diklór-propionsav vagy sói, tetrafluor-propionsav vagy sói, ilyen karbonsavak észterei, karbamidok, N-fenil-karbamid, 2,3,6--triklór-benzil-oxi-propanol és más vegyületek csoportjába tartozó hatóanyagok. A felhasználás céljának megfelelően más anyagok is hozzáadhatok, melyek alatt például nem fitotoxikus adalékanyagokat értünk, melyek a herbicidekkel szinergetikus hatásnövelést eredményeznek, mint amilyenek a nedvesítőszerek, emulgeátorok, oldószerek, olajos hozzátétek és más anyagok. A találmány szerinti hatóanyagokat célszerűen készítmények formájában, mint porok, szórószerek, granulátumok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, alkalmazzuk, folyékony és/vagy szilárd hordozóanyagok,illetve hígítószerek, és adott esetben nedvesítő, tapadást elősegítő, emulgeáló és/vagy diszpergáló segédanyagok hozzáadásával. Alkalmas folyékony hordozóanyag például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, mint a benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, továbbá ásványolajfrakciók. Szilárd hordozóanyagként alkalmasak az ásványi földek, például a tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, attapulgit anyag, mészkő, kovasavak és növényi termékek, például lisztek. Felületaktív anyagok például a kalcium-ligninszulfonát, poli(oxi-etilén)-oktil-fenol-éter, naftalinszulfonsavak, fenolszulfonsavak, formaldehid-kondenzátumok, zsíralkoholszulfátok és zsírsavak alkáli- és alkáliföldfém-sói. Meglepetésként hatott, hogy a szer herbicid hatása és szelektivitása növelhető, ha ezek a felületaktív anyagokat a szokásos mennyiségen felül tartalmazzák. A különböző készítményekben a hatóanyag, illetve a hatóanyagok mennyisége tág határok között változtathatók. A herbicid szerek például mintegy 20—80 súlyszázalék hatóanyagot, mintegy 80—20 súlyszázalék folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben 30 súlyszázalékig felületaktív anyagot tartalmaznak. 5 A herbicid szer felhasználása a szokásos módon, például vízzel mint hordozóanyaggal, 100—1000 liter/ha mennyiségben, permetlé formájában történhet. A teljes gyomirtás érdekében bizonyos körülmények között a felhasználásra kerülő permetlé mennyisége az 1000 10 liter/ha mennyiséget is meghaladhatja. A szer felhasználása az úgynevezett „rendkívül alacsony térfogatú eljárásban" (Ultra-low-Volume-Verfahren) ugyanúgy lehetséges, mint ennek alkalmazása úgynevezett mikrogranulátum formájában is. 15 A készítmények előállítása az önmagában ismert módon, például keverési vagy őrlési eljárással folytatható le. Kívánt esetben az egyes komponensek röviddel felhasználásuk előtt is bekeverhetők, mint ahogy ezt a gyakorlatban például az úgynevezett tartályban történő 20 keverési eljárás lefolytatja. A találmány szerint alkalmazott új vegyületek önmagában ismert eljárásokkal, például a következő módon állíthatók elő: a) valamely II általános képletű uretán-származékot 25 vagy alkálisóját, valamely III általános képletű karbamoil-kloriddal, adott esetben tercier szerves bázis, például trietil-amin vagy piridin jelenlétében, 0—100 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk, vagy b) valamely IV általános képletű uretán- származékot 30 valamely V általános képletű aminnal, savkötő szer, például egy szervetlen bázis, mint nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát vagy kálium-karbonát, vagy tercier szerves bázis, mint trietil-amin, jelenlétében reagáltatunk, majd a reakcióterméket elkülönítjük. 35 A következő példák a találmány szerint alkalmazott vegyületek előállítását szemléltetik. Etil-N-[3-(N-etil-N-izopropil-karbamoil-oxi)-fenil]-karbamát (1. vegyület) 5,3 g N-etil-izopropil-amin, 50 ml víz és 30 ml etil-40 -acetát elegyébe keverés közben 10—15 °C hőmérsékleten 14,6 g klór-hangyasav-3-(N-karbetoxi-amino)-fenil-észter és 30 ml etil-acetát oldatát, és ezzel egyidejűleg 30 ml vízben oldott 8,3 g kálium-karbonátot csepegtetünk. A reakcióelegyet 30 percig jéghűtés közben kever-45 jük, majd a szerves fázist elválasztjuk és 0 °C hőmérsékleten kevés, hígított nátrium-hidroxid-oldattal és vízzel mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a bepárlási maradékhoz pentánt adunk és jéggel lehűtjük. A kívánt 50 termék kikristályosodik. Kitermelés: 14,1 g, az elméleti 80%-a, Olvadáspont: 65—66 °C. Etil-N-[3-(N,N-dipropil-karbamoil-oxi)-feniI]-karbamát (2. vegyület) 55 16,7 g 3-hidroxi-karbanilsav-metil-észtert és 19,6 g N,N-dipropiI-karbamoil-kIoridot 50 ml vízmentes piridinben oldunk és 45 percig vízfürdőn 90 °C hőmérsékleten melegítünk. A reakcióelegyet ezután vákuumban bepároljuk, a maradékot etil-acetátban oldjuk, 0 °C hő-60 mérsékleten kevés hígított nátrium-hidroxid-oldattal, hígított sósav-oldattal és vízzel mossuk, majd az oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradék pentán hozzáadásával kikristályosodik, melyet tetrahidrofurán és pentán elegy-65 bői átkristályosítunk. 2