168675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás granulátumok előállítására fludizált rétegben
3 168675 4 — nagyméretű aggregátumok képződnek, rögök keletkeznek, — a fluid réteg átnedvesedik, csatornaképződés lép fel, megszűnik a fluidizáció. Az egyensúlyi állapotnak megfelelő egyensúlyi adagolási sebességnél az alacsony nedvességtartalom nem kedvez a szemcsék agglomerációjának, kis szilárdságú, nagy porozitással és portartalommal rendelkező granulátumot kapunk. Az eljárás hátránya még, hogy a nedvesítő folyadék viszonylag gyors párolgása miatt a kötőanyagcseppecske két kristályt egyetlen pontnál köt össze. Különösen tűkristályos alapanyag esetén ún. bolyhos granulátum keletkezik, amely erősen porózus, nagy a fajlagos térfogata, nem gördülékeny, ezért tablettázásnál nem biztosítható a megfelelő töltésmennyiség. Találmányunk célkitűzése olyan fluidizációs granulálási eljárás kidolgozása volt, amely alkalmas tömör, nagy szilárdságú, jó gördülékenysegű granulátumok előállítására. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a fluidizált réteg intenzív mozgásállapotának fenntartását képesek vagyunk biztosítani, a kötőanyagtartalmú oldatot vagy szuszpenziót az egyensúlyi adagolási sebességnél nagyobb sebességgel is beporlaszthatjuk. E felismerés alapján a kitűzött célt poralakú granulálandó anyagoknak áramló gázzal való fluidizálása, kötőanyagtartalmú oldatnak vagy szuszpenziónak a fluidizált rétegbe, és/vagy ezen réteg felett való beporlasztása, valamint a képződött granulátum szárítása útján oldottuk meg, olyan eljárással, amelynek az a lényege, hogy a kötőanyagtartalmú oldatot vagy szuszpenziót az egyensúlyi adagolási sebességnél 2—10-szer, célszerűen 3—5-ször nagyobb adagolási sebességgel porlasztjuk be, és az ily módon túlnedvesített fluidizált réteg intenzív mozgásállapotát a fluidizáló gáz átáramoltatásával és a fluidizált réteg egyidejű mechanikus keverésével biztosítjuk. A mechanikus keverés biztosítja a szemcsék állandó intenzív mozgását, emellett aprító hatásával meggátolja a képződő agglomerátumok túlzott megnövekedését, és azoknál az alapanyagoknál is lehetővé teszi a fluidizációs granulálási, amelyek eddig nem, vagy rendkívül nehezen voltak fluidizált állapotba hozhatók. Ezzel a réteg azonnali száradását megakadályozzuk, mert az elpárolgási sebesség lényegesen kisebb a folyadék adagolási sebességénél, tehát a szemcsék nedves közegben történő intenzív érintkezésére hosszabb idő áll rendelkezésre, ezáltal a szemcsék összetapadására több érintkezési felületen van lehetőség. Találmányunk szerint tehát úgy járunk el, hogy az ismert fluidizációs szárítóberendezésben a granulálandó anyagot tartó perforált lemez, szita stb. felett elhelyezünk egy tetszőleges kiképzésű, az alátét átmérőjével célszerűen azonos átmérőjű mechanikus keverőt. A granulálandó anyag betáplálása után megindítjuk a levegőt az anyagra jellemző legkisebb fluidizációs sebességet éppen meghaladó értékkel, majd a keverőt 0,5—2 m/sec kerületi sebességgel. A nedvesítő anyag porlasztását, ún. két fluidumos porlasztóval végezzük a fluid réteg fölött, vagy a rétegben az egyensúlyi adagolási sebességnél 2—10-szer nagyobb, azt célszerűen 3—5-szörösen meghaladó adagolási sebességgel. A porlasztás befejezése után a meleg levegő áramoltatását addig folytatjuk, míg a granulátum nedvességtartalma az optimális szintre nem süllyed (szárítás). A képződött granulátum előnye, hogy a granulumkép-5 ződéshez rendelkezésre álló idő megnövekszik, anélkül, hogy a sarzsidő növekedne, mivel a nedvesítő folyadék adagolási sebességénél az elpárolgás sebessége lényegesen kisebb. Ezáltal hosszabb idő áll rendelkezésre, hogy a szemcsék ne csak véletlen alapon és egy ponton kö-10 tődjenek egymással. Nem elhanyagolható a nedves állapotban történő koptató hatás, mely a gömbfelület eléréséhez nyújt kedvező feltételt. Összefoglalva a találmány szerinti eljárás előnyeit megállapíthatjuk, hogy: 15 a) egyenletesebb a granulátumok szemcsemérete, csökken a por és a túl nagy agglomerátumok mennyisége, b) a granulátum felülete simább lesz, jó gördülékeny-20 ségi tulajdonságokkal rendelkezik, c) a granulátum tömörebb lesz, tehát csökken a töltés sűrűsége, d) nagyobb szilárdságú granulátumot kapunk, csökken a porlódás veszélye, 25 e) a túlnedvesített állapotban történő ütközések, kopások által jobban adva van a lehetőség a gömbalak eléréséhez, f) a gyógyszergyártásban összetétel-változtatásra nincs szükség, mivel a javasolt eljárás közelebb áll a 30 hagyományos nedves présgranulálási eljárás körülményeihez, g) a túlnedvesítés lehetőségének biztosításával a szemcsék hosszabb ideig tartózkodnak nedves állapotban, ami előnyös az agglomeráció szempontjából. 35 A találmány szerinti eljárást a következő példák szemléltetik. A granulálási kísérleteket 38% amidazophen, 38% butazolidin és 24 s% burgonyakeményítő tartalmú anyaggal végeztük. 40 A belépő levegő hőmérséklete 60—65 C° között ingadozott. Granuláló folyadékként 6%-os gelatinoldatot használtunk 0,35 l/kg mennyiségben. A porlasztás ideje alatt a fluidizált rétegen átáramló levegő átlagos menynyisége óránként mintegy 52—56 Nm3 volt. 1. példa A granuláló folyadék egyensúlyi adagolási sebessége: 50 0,96 l/ó. A granuláló folyadék adagolási sebessége: 1 l/ó. A túlnedvesítés mértéke: 1,04-szeres. A folyadék porlasztási ideje: 84 perc. A réteg víztartalma a porlasztás végén: 2 s%. 55 A teljes sarzsidő: 90 perc. A granulátum fizikai jellemzői: 1. 0,2 mm-nél kisebb szemcsék súlyaránya: nem volt kiszitálható. 60 2. 0,2—1,0 mm közötti granulátumok súlyaránya: 77%. 3. 1,0 mm-nél nagyobb granulátumok súlyaránya: 23%. 4. A granulátumok átlagos átmérője: 0,70 mm. 5. A granulátumok átlagos porozitása: 40%. 6. Gördülékenység: 0 g/perc kifolyás a szabványtöl-65 csérből. (ASTM D. 392—38.) 2
