168669. lajstromszámú szabadalom • Idomdarab, különösen öntecsek és öntvények megjelölésére és eljárás ilyen idomdarabok előállítására

3 168669 4 saját anyagú jeleket nem lehet észlelni, azok nem különülnek el. Az ismert jelzési módok hiányosságai miatt ezek a megoldások csak mint próbálkozások jöhetnek szóba, de kielégítő jelölést nem biztosítanak. Erre tekintettel a kohászati üzemek illetékes dolgozói, irányító személyei főleg azokra a kísérő okmányokra támaszkodhatnak csak, amelyek az öntecseket, öntvényeket kísérik a feldolgozás során, de ezeknek az okmányoknak az igénybevétele sem szünteti meg az összetévesztés veszélyét, azonkívül rendkívül körülményessé, nehézkessé teszi a tisztán adminisztratív módon való egyeztetés a feldolgozás folyamatát. Utalni kell még a megkülönböztetésnek arra a módjára, amikor analitikus vizsgálattal, elemzéssel ,: állapítják meg az egyes őntecsek vagy öntvények "összetételét és így azonosítják azokat. Ez a módszer azonban már akkor jön szóba, ha az összetévesztés beköv étkezett, viszont a szükséglet éppen az, hogy olyan megoldás szülessen, ami kizárja az összetévesztést és így ne legyen szükség az elemzésre. Az elemzés ugyanis csak hideg állapotban történő mintavétel alapján történhet általában s ez azt jelenti, hogy. meg kell várni az öntecs vagy öntvény lehűlését a vizsgálat érdekében, ami viszont időkieséssel jár, többletenergia felhasználását teszi szükségessé, vagyis mindenképpen gazdasági hátrányt jelent. A találmány szerinti idomdarab és az annak előállítására szolgáló eljárás segítségével a vázolt szükséglet maradéktalanul kielégíthető, az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett. A találmány szerinti idomdarab ugyanis az öntecs vagy öntvény felületén marad legalább az öntés utáni első melegalakításig s anyagi tulajdonságai folytán a melegalakítás hőmérsékletén is jól észlelhető, tekintettel arra, hogy annak színe elüt az öntecs vagy öntvény színétől. A javasolt idomdarab a melegalakítás során összetörik és így nem gátolja a további alakítást, s méretének alkalmas megválasztásával elérhető, hogy összetörése után nem hagy olyan mértékű üreget az öntecsben vagy öntvényben, ami a további megmunkálás vagy a gyártmány minősége szempontjából hátrányos lenne. A találmány szerinti idomdarab szám, betű vagy egyéb alakú lehet, és ezekből az idomdarabokból a kívánt kombinációk képezhetők az őntecsek vagy öntvények pontos megjelölésére. Az idomdarabok méretei az őntecsek illetve öntvények méreteitől és ezek feldolgozási módjától függően változhatnak, de semmi akadálya nincs a méretek tág határok között történő megválasztásának az igényektől függően. Általában az idomdarabok hosszmérete 50-100 mm körül választható meg, míg vastagsága 8-10 mm lehet. Az idomdarabok anyaga tűzálló anyag, valamilyen keramikus anyag, célszerűen 0,5-1,5% krómoxidot tartalmazó korund. Ez az anyag biztosítja, hogy egyrészt az izzó acéltól elütő színű, ennélfogva még 20-30 m távolságból is jól kivehető, másrészt maga 1,900-2,000 G°-os hőmérsékletet is kibír anélkül, hogy nemkívánatos átalakulást szenvedne. Az idomdarabba - annak gyártása során - mágnestest van ágyazva úgy, hogy ennek segítségével a kokilla vagy öntőforma falára illeszthető. A mágnestest hatására az idomdarab a kokilla vagy öntőforma falához tapad és ez a tapadás mindaddig biztosított, amíg az öntecs vagy öntvény kezd megszilárdulni annyira, hogy elmozdulása nem következik be. Az idomdarab anyaga nem lép reakcióba az öntecs vagy öntvény anyagával, így szennyeződést nem okoz abban. Az idomdarab oldalfelületeinek az öntecs vagy öntvény határoló síkja felé összetartó kialakítása biztosítja azt, hogy az öntecs vagy öntvény megszilárdulása után nem tud kiesni a szállítás, a közbenső hőkezelés során általában fellépő mechanikai hatások folytán. Tekintettel arra, hogy az idomdarab külső része az öntecs illetve öntvény határoló felületének síkjába esik, nem történhet meg az, hogy valamibe akadva idő előtt összetörik és így nem tudja betölteni funkcióját. Ha az öntecset vagy öntvényt lehűtik és tartósan tárolják, akkor sem veszíti el a jelzés szempontjából fontos tulajdonságait, ugyanis nem korrodeál, a szabadban való tárolás tulajdonképpen semmiféle elváltozást nem eredményez nála, ennélfogva az újbóli felhevítéskor is jelzésre, megkülönböztetésre alkalmas. A találmány szerinti idomdarab lényege tehát, hogy tűzálló anyagú tömbje és ezzel egy egységet képező mágnesteste van. A találmány szerinti idomdarab célszerű kiviteli alakjánál a tűzálló anyagú tömb 0,5-1,5% krómoxidot tartalmazó korund és ez olyan kötőanyaggal van keverve, amely kötőanyag egyrész alumíniumhidrofoszfátot és kétrész magnézium-szulfátot tartalmaz. Ezzel a vegyi anyaggal kötött tűzálló anyag nem igényel a kerámia iparban szokásos égetést, hanem viszonylag alacsony hőmérsékleten, 150 C°nál alacsonyabb hőfokon szárítható, s ennek ellenére a kívánt szilárdságot eredményezi. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a már említett korund és az ugyancsak említett kötőanyag keverékéből való nedves masszát képezünk úgy, hogy a masszának 60-80%-át a korund és 20-40%-át a kötőanyag képezze, majd az így elkészített nedves masszából mágnestesttel ellátott formában a kívánt alakú sajtolt nyers darabot készítünk s ezt követően a nyers darabot 150 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítjuk. Gélszerű lehet, ha a nedves massza anyagához alumíniumport is adunk, azt a masszába keverjük. Az ilyen anyagú idomdarab ugyanis még hatásosabb jelzést biztosít, és még akkor is lehetővé teszi az őntecsek vagy öntvények megkülönböztetését, ha valamilyen okból kifolyólag idő előtt eltörne az idomdarab és kiesne az öntecs illetve az öntvény testéből. Az idomdarabban levő alumínium ugyanis kismértékben mintegy belediffundál az acélba és ez a kismértékű szennyeződés elütő színt eredményez. A találmány szerinti ídomdarabot, az annak előállítására szolgáló eljárást, valamint az idomdarabok alkalmazását a csatolt ábra segítségével ismertetjük részletesebben, ahol a kokilla és az öntecs a találmány szerinti idomdarabbal együtt metszetben van ábrázolva. Az ábrán szereplő, találmány szerinti 5 idomdarab az 1 tömbből és a 2 mágnestestből áll. Mint az ábrából kitűnik, az 5 idomdarab legalább két egymással szemben levő oldalfelülete úgy van kialakítva, hogy azok az 5 idomdarab 2 mágnestest felőli 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2