168656. lajstromszámú szabadalom • Úszóval vezérelt kondenzlevezető
3 168656 4 csupán röviddel a telítési hőmérséklet alatt idézze elő a zárószelep zárását. Ismeretesen, a vízgőz telítési állapotában nyomás és hőmérséklet között semmiféle arányosság nem áll fenn, és így a légtelenítő berendezésnek már a legalacsonyabb nyomásnak megfelelő telítési hőmérsékletnél hatástalannak kell lennie, hogy így a friss gőz veszteséget el lehessen kerülni. Ez a hőmérséklet nagyobb nyomások esetén is meghatározó a légtelenítő berendezés kikapcsolására nézve, ami a kondenzlevezető működésmódjának már említett hátrányát még csak aláhúzza. Ismeretesek továbbá áramlási iránnyal szemben nyíló, úszóval vezérelt kondenzvezetők, amelyeknél a tulajdonképpeni úszóval vezérelt kiengedőszelep mellett még egy második termosztatikusan vezérelt szelep van a főszeleppel párhuzamosan elrendezve. Ezeknél a kondenzlevezetőknél a megfelelő csatornavezetés révén az úszóház felső részének légtelenítése is lehetséges. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a helyes működésmód fenntartásához két szelepre van szükség, melyek a kondenzlevezetőnek gőzzel való feltöltésekor, szivárgás útján a gőzveszteséget növelik. Ismeretesek áramlási irányban nyitó, úszóval vezérelt kondenzvezetők, amelyeknél a golyós úszó emelőkarja hőbimetallból van előállítva. Hideg állapotban a bimetallból álló úszóemelőkarnak olyan alakja van, hogy a kiengedő szelepet nyitott helyzetben tartja. Előfeltétel még, hogy az úszóemelőkarnak a házon egy támasztási pontjának is kell lennie. Hő hatására a bimetall úszóemelőkar kihajlik és a kiengedőszelepet lezárja. Megfelelő magas hőmérsékletnél az úszóemelőkarnak a házon levő támaszkodási pontja felemelkedik. A kondenzátum szintjének emelkedésekor a golyós úszó felhajtóerő hatása alá kerül és egy forgócsuklón keresztül a kiengedőszelepet nyitja. Az indításkor végzett légtelenítés ezzel a megoldással kifogástalan. Tartós üzemben azonban fennáll az a hátrány, hogy csak a kondenzátumban kötött gázt vezeti el. A szabaddá váló gázok az úszóházban összegyűlnek és nem kerülnek elvezetésre, mivel a kiengedőszelep az úszóház alapján van elrendezve és a kondenzátum elborítja. Végül ismeretesek még úszóval vezérelt kondenzlevezetők, amelyeknél egy magas nyomású és egy alacsony nyomású tér közötti összekötőcsatorna révén állandó légtelenítést és gáztalanítást lehet elérni. Ennek a megoldásnak a hátránya abban van, hogy abban az esetben, amikor a kondenzátum szintje a nagynyomású térbe az Összekötőcsatorna torkolatát nem lépi túl, ellenőrizhetetlen gőzveszteségek keletkeznek. Ezért ezek a kondenzvezetők túlnyomórészt alacsonyabb nyomások esetén nyernek alkalmazást. A találmány feladata az úszóval vezérelt kondenzlevezető oly mértékű javítása, hogy a légtelenítés és a gáztalanítás mind az indítás alatt, mind pedig a tartós üzemben automatikusan bekövetkezzék. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy a szeleporsós tengelyirányban elrendezett bimetall szabályozótárcsák hideg állapotban nem hoznak létre erőátadó kapcsolatot a kiengedőszelep zárására, mivel a golyós úszó a házban további lesüllyedés ellen meg van támasztva és másrészt a szeleporsónak a szeleppel ellentétes oldalán levő ütköző és az úszóemelőkar bütykei által tengelyirányban eltolható nyomódarab között elrendezett bimetall szabályzótárcsák az orsóütköző és a nyomódarab homlokoldala közötti távolságot nem töltik ki teljesen. Ezáltal biztosítva van, hogy hideg állapotban a kiengedőszelep nyitva van, függetlenül attól, hogy a kondenzlevezető milyen anyaggal van feltöltve. Egy készülék indítási üzeme ezzel a megoldással biztosított. Az üzemeltetés során a kon-5 denzátum hőmérséklete nő és a bimetall szabályozótárcsák kiöblösödnek. Az orsóütköző és a nyomódarab homlokoldala közti távolságot úgy kell megválasztani, hogy ezt a távolságot a bimetall szabályozótárcsák kihajlásukkor a legalacso-10 nyabb üzemi nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet elérésekor töltsék csak ki. Ezáltal a golyós úszónak a házon történő támaszkodása ismert módon megszűnik. A tartós üzem közbeni gáztalanítás és légtelenítés a 15 következő szerkezeti megoldás révén van biztosítva. A nagynyomású térben a kiengedőszelephez vezető hozzáömlő csatorna fúvókaszerűen van kialakítva. Ez a hozzáömlő csatorna a kiengedőszelep előtt meg van csapolva és egy csatornával össze van kötve, amelynek 20 vége az úszóház légtelenítő terébe torkollik. A kiengedő csatornában a megcsapolás keresztmetszetében előállott w2 áramlási sebességtől és a csatornának az úszóházba torkolló részben uralkodó wx áramlási sebességtől függően az ismert fizikai összefüggés szerint tartós üzemben 25 1 2 p=p1 -p 2 = —-(Wa-Wi) (1) 30 nyomáskülönbség keletkezik, amely a gázok automatikus eltávolítását lehetővé teszi. Az áramlási sebességek az áramlási keresztmetszetek nagyságától és alakjától függenek és ily módon a kívánt viszonyok elérhetők. Levegő- és gázrészek a képződő kondenzátum mennyiség-35 gel arányosan keletkeznek. Ezt a tényt a találmány szerinti megoldás teljes mértékben figyelembe veszi. Nagy kondenzátummennyiség keletkezése esetén a kiengedő csatornában a w2 áramlási sebesség jobban nő, mint az úszóházban és így az (1) összefüggés figyelembevételével 40 látható, hogy a p nyomáskülönbség nő és ezáltal nagyobb levegő- és gázmennyiség kerül kibocsátásra. A kondenzlevezető ház úgy van kialakítva, hogy zárt kiengedőszelep esetén a kondenzlevezető beáramló ré-45 szében egy víz előtét van elrendezve, amely megakadályozza a friss gőznek az úszóház felső részébe történő áramlását és így a legkisebb keletkező kondenzátum mennyiség esetén is kiküszöbölést nyer friss gőznek a légtelenítő berendezésen történő átáramlása. 50 Az úszó kettős funkciót tölt be. Az úszóemelőkarral együtt, amely különböző emelőkar hosszak révén a szükséges áttételi viszonyt biztosítja, az úszó tömege mint hajtóerő hat, amely a szeleporsót — beleértve a szelepkúpot — az áramlási iránnyal szemben a szelepülékre 55 nyomja.! Ezen effektus hatásossá tétele érdekében az úszó részben fagyálló közeggel kevert vízzel van feltöltve és tömítetten le van zárva. A feltöltött úszónak vízbe történő merítésekor az úszó térfogatának kb. 90%-a a víz felszín alatt kell hogy legyen. A vízből kiemelkedő mara-60 dék kb. 10% térfogat hatásos a kondenzlevezetőben, mint ami a felhajtásban részt vesz. A kondenzlevezetőben a kiengedőszelep nyitását az úszó felhajtása, valamint a munkanyomás, azaz a kiengedőszelep előtti és mögötti nyomás különbsége idézi elő. Az úszónak vízhez 65 hasonló elgőzölgési tulajdonságú folyadékkal történő 2
