168653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék vagy őznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban
3 Í6«653 4 alkalmazásával kiküszöbölni nem lehet, sótalanített víz használatával lehet csupán kifogástalan feen*rttetési viszonyokra számítani. A sótalanító berendezések azonban, amelyeket a forró nyaraknak megfelelő csúcsteljesítményre kell méretezni, igen költségesek, még akkor is, ha nagyobb vízmennyiségek tárolásával a teljesítményéket kisebbre választjuk. Á találmány szerinti megoldás célkitűzése a felsorolt hátrányok kiküszöbölésével olyan száraz hűtőtornyok léte#tése, és új eljárásnak megfelelő üzemeltetése, amelyek 25 C°-nál magpsabfe/ levegőhőmérsékleten is kifogástalanul üzemelnek minden teljesítménycsökkenés nélkül, mégpedig oly módon, hogy a szükségessé váló beruházások a teljes berendezés gazdaságosságát nem veszélyeztetik. A találmány lényege, hogy előre meghatározott levegőhőmérséklet túllépésekor a hűtendő közeg egy részét a levegővel hűtött felületi hőcserélő helyett vízzel hűtött hőcserélőben hűtjük és a két hőcserélőt úgy állítjuk be, hogy az összes hoteljesítmény állandó maradjon. Ha például a léghűtéses hőcserélők 22 C° külső levegőhőmérséklet mellett a gőz 52 C°-os kondenzációs hőmérsékletét és a levegő 37 C°-os kilépő hőmérsékletét biztosítják» akkor 30 C° levegőhőmérsékleten a hőteljesítmény itt 74%-ra csökkenhet, a hiányzó 26%-ot pedig a vízzel hűtött hőcserélő szolgáltatja, amely a rá jellemző nagy hőátadási tényező és a* egyébként is tömörebb szerkezet következtében méreteiben igen kicsiny. Arra az esetre, ha a berendezést kondenzátorként üzemeltetjük és így a hűtendő közeg gőz, akkor a találmányi megoldás szerint a kondenzálandó gőzt először a léghűtéses hőcserélőn, majd az azzal sorbakapcsolt vízhűtéses pótkondenzátoron át vezetjük. A találmány szerinti eljárás értelmében a kondenzálandó gőz egy részét közvetlenül is lehet a vízhűtéses pótkondenzátorba vezetni és a gőz főrészét a száraz hűtőtornyon át áramoltatni. A kondenzálandó gőz azon résssét, amelyet a vízzel hűtött pótkondenzátorba vezetünk, a találmányi megoldás szempontjából a gőz főáramából elvezetett gőzmenynyiségek is képezhetik. Abban az esetben, amikor a hűtőberendezést erőművekben alkalmazzuk, a találmányi megoldás szerint a vízzel hűtött pótkondenzátorba vezetett gőz a turbina utolsó fokozata előtt csapolt gőz is lehet Ezzel a megoldással a teljes berendezést egyrészt méreteiben csökkenthetjük, másrészt az utolsó turbina-fokozatot tehermentesítjük, amely nagy levegőhőmérsékleten egyébként is igen erős terhelésnek van kitéve. Ha a száraz hűtőtornyot olyan közeg hűtésére kívánjuk felhasználni, amelynek halmazállapota a hű* tés közben változatlan marad, akkor a találmányi megoldás értelmében a? áramló- közeg egy részét lecsapoljuk és vízzel hűtött hőcserélőbe vezetjük, vagy újabb változatként a hűtendő közeget először a szá* raz hűtőtornyon át, majd azzal sorbakapcsolt segédhűtőbe vezetjük, A. nedves hűtőnél hűtővíznek a találmányi megoldás szempontjából kút- vagy felszíni vizet is használhatunk. A találmányi megoldás előnyös kiviteli alakja szerint hűtővízként olyan vizet keringtetünk, amelyet kis hűtőberendezésben hűtünk vissza. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek vízzel permetezett; hűtésiemé vsn, «we|j? hűtőlevegőoldajon a száraz hűtőtorony száraz hőcserélő felületeivel párhuzamos kapcsolású és amelynél a lehűlt víz pótkondenzátorba, illetve segédhűtőbe van vezetve. A találmány tárgyát képező berendezés további jellemzője 3zerint mind a hűtőelem, mind a pótkondenzátor, illetve segédhűtő a hűtőtorony tetőalakúra kiképzett hőcserélőfelületei mellső oldalán helyezkednek el. így a ventillátort nem kell nagyobbra méretezni, mert a levegő áramlási viszonyainak, a száraz hőcserélőfelületek mentién észlelhető csekély romlása a nedves hűtő kismérvű növelésével egyenlíthető ki. A találmány szerinti berendezés kivitelezésénél célszerűnek bizonyult olyan önmagukban ismert szabályozó- és vezérlő berendezéseket alkalmazni, amelyek a hűtendő közeg előre meghatározott nyomásánál, vagy hőmérsékleténél lépnek működésbe és önműködően azt a szelepet nyitják, amelyen át a hűtendő közeg egy részét a vízzel hűtött felületi hőcserélőbe vezetjük. Előnyösen alkalmazható továbbá olyan keringtető szivattyú, amely egyidejűleg bekapcsolható és a nedves hűtő Mtővízét keringteti. A berendezést csak nyáron kell üzemeltetni, ha a levegő hőmérséklete egy bizonyos értéket, pl. 25 C°-ot meghalad. A találmány szerinti megoldás különleges előnye abban rejlik hogy a víz párolgási vesztesége kb. fele a hűtőlevegőbe fecskendezett víz párolgási veszteségének. A nedves hfitóSterayoknál szokványosán alkalmazott normál állapotú, csak enyhén kezelt pótvizet minden különösebb aggály nélkül lehet alkalmazni a találmány esetében is. A csatolt rajz a találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli példáját ábrázolja, amelyben a száraz hűtőtorony kondenzátorként működik és ahhoz párhuzamosan kapcsolt pótkojidenzátor van alkalmazva. Az 1. ábra a, berendezést elölnézetben, a 2. ábra pedig az 1. ábra sgerinti tetőaJakú lég> kondenzációs berendezés oldalnézetét tünteti fel, A szokványosán alkalmazott szerkezeti felépítés léghűtéses 1 kondenzátor elemekből 2 gőzbevezető csőből, a csapadékot gyűjtő és elvezető 17 csapadékkamrából, 1,5 motoEjml hajított 3 ventillátorból és 4 lábazatból tevődik össze. Easen ismert elemekből álló berendezéshez a száraz hűtőtorony mellső oldalán a vízzel hűtött 5 pótkondenzátor, 6 gőzvezeték, és a záró- vagy szabályzó 7 szelep kapcsolódik- Az 5 pótkondenzáter alatt található a 8 nedves hűti, amely az 5 pótkondenzátorhoz a 10, 11 és 12 összekötő vezetékkel csatlakozik. A 12 összekötő vezeték a 16 motorral hajtott 9 keringtet© szivattyúho» kapcsolódik. Ha a levegőhőmérséklet növekedésével, pl. 25 C° felett, a teljesítmény csökken« akkor a 7 szelepet teljesen, vagy részben nyitjuk, aminek következtében a gőz egy része a 6 gőzvezetéken át az 5 pótkondenzátorba áramlik. Ezen kondenzátoron belül elhelyezett csöveken a hűtővíz áramlik át amely ezután a 10 összekötő vezetéken át a 8 nedves hűtőbe jut abban lecsurog és a levegővel közvetlenül érintkezve hűl le. A hűtött víz a 11 összekötő vezetéken; a 9 keringtető szivattyún és a 12 összekötő vezetéken át ismét az 5 pótkondenzátor hűtőcsőrendszerébe áramlik. A nedves hűtőhöz szükséges levegőt a le-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
