168653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék vagy őznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VIII. 8. (MA—2129) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1969. VIII. 8. (P 19 40 052.3) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1977. VIII. 31. 168653 Nemzetközi osztályozás: F 28 C 3/02 F 28 B 1/06 Feltaláló: Dr. Spangemacher Kurt főmérnök, Wasserburg/Inn, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Maschinenbau-Aktiengesellschaft Blacke, Bochum, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés folyadék vagy gőznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban A találmány tárgya eljárás és berendezés folyadék vagy gőznemű közeg hűtésére nedves hűtővel kiegészített száraz hűtőtoronyban. A találmány szerinti eljárás és berendezés különösen akkor alkalmazható előnyösen, ha a levegő hőmérséklete 25 C°- 5 nál magasabb. Ismeretes, hogy vízhiány következtében állandóan fokozódik az olyan léghűtéses hőcserélők pl. gőzkondenzátorokkal kapcsolatban való alkalmazása, amelyekben a hűtőközegként szereplő atmoszferikus levegőt ventillátorokkal keringtetik, 10 vagy valamilyen kéményszerkezet természetes huzatát használják fel erre a célra. Ilyen száraz hűtőtornyok teljesítménye magasabb, pl. 25 C° feletti levegőhőmérsékleten a meredek jelleggörbe következtében számottevően csökken, mert a hűtendő kö- 15 zeg hőmérséklete a levegő hőmérsékletével egyenes arányban növekszik. Gőzerőmfi körfolyamatát alapulvéve azt jelenti, hogy a kondenzációs nyomás növekedésével a fajlagos gőzfogyasztás is emelkedik. Ha az erőmű csúcsteljesítményét 25 C°-nál maga- 20 sabb levegőhőmérséklet mellett is biztosítani akarjuk, akkor szükséges, hogy a kazánt és a turbinát az egyébként szokványosnál nagyobb teljesítményre méretezzük. A tervezési gyakorlatban ezért a száraz hűtőtornyokat gyakran a levegő csúcshőmérsék- 25 létének megfelelően méretezik. Ennek következtében néhány üzemórára tekintettel a toronyszerkezetet nagyobbra kell készíteni, mint ami az üzemeltetési idő túlnyomó részéhez szükséges. Közismert az a megoldás, hogy a levegő csúcshő- 30 mérsékletét azáltal csökkentik, hogy a hűtőlevegőbe vizet fecskendeznek. A megoldás ezen módja a szélességi körünkön uralkodó meteorológiai viszonyok mellett helytálló azon tényen alapul, hogy nagy levegőhőmérsékleten a viszonylagos légnedvesség meglehetősen alacsony. Ez az érték 30 C° levegőhőmérsékleten 40%, 25 C° hőmérsékleten pedig 50%. Víz bepermetezésével a levegő hőmérsékletet kb. 30 C°-ról 22 C°ra és 25 C°-ról 19 C°-ra lehet hűteni. Az a hűtési határhőmérséklet, amely az elméletileg elérhető hőmérséklettel azonos, Közép-Európában a 22 C°-ot nem haladja meg. Tervezési szempontból tehát arra az eredményre jutunk, hogy víz befecskendezésével üzemeltetett léghűtéses hűtőberendezést 30 C° csúcshőmérséklet helyett 22 C° hőmérsékletnek megfelelően kell méretezni. Ha a hűtőlevegőbe közönséges - nem különlegesen előkészített - vizet fecskendezünk, akkor a vízben oldott, nem párolgó anyagok a hűtőfelületekre, különösen a hagyományosan kiképzett hűtőbordák közé rakódnak és kérgesedés következtében olyan korrózió lép fel, amely időelőtti elhasználódáshoz vezet. Ezenkívül a hőátszármaztatás a hűtőfelületeken át romlik és a vízkő lerakódás miatt csökkent áramlási keresztmetszet következtében a levegő áthaladása is kedvezőtlenné válik, úgyhogy a teljes berendezés teljesítménye állandóan csökken. Kedvezőtlen esetben a vízbefecskendezéssel elérni óhajtott optimális hatás tehát az ellenkezőjére változhat. Ezeket a hátrányokat egyszerűen csak lágyított víz 168653 1