168629. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőjel-forrás digitális frekvenciamérő műszerekhez

3 168629 4 — előírt ismétlési idejű — időjelek jelennek meg. Ezek a CA vezérlő fokozat bemenetére jutnak, de azt csak akkor képesek átbillenteni, ha a CA vezérlő fokozatnak a CB elővezérlő fokozattal csatolt bemenetére engedélyező szint jut. A CB elővezérlő fokozat erre a bemenetre alapállapotban tiltószintet ad. Ebből az alapállapotból a G harmadik monostabil billenőkör kimenő impulzusának egyik éle, mint indítójel billenti ki. Ezzel kezdődik a mérési ciklus. A CA vezérlő fokozatra tehát ettől kezdve engedélyező szint jut, így a B időadó soronkövetkező időjele átbillentheti a CA vezérlő fokozatot. Az átbillenés visszahat a CB elővezérlő fokozatra, mert azt visszabillenti alapállapotba és a mérési ciklus végéig az most már abban is marad. A CA vezérlő fokozat átbillenése egyben azt is eredményezi, hogy a D kapuáramkör kapujelbemenetérenyitószint jut mindaddig, amíg a B időadóról érkező legközelebbi időjel a CA vezérlő fokozatot vissza nem billenti; a nyitási időtartam tehát megegyezik az időjelek ismétlődési idejével. Minthogy a visszabillenéskor a CB elővezérlő fokozat már alaphelyzetben van és tiltószintet ad, a B időadóról érkező újabb időjelek mindaddig hatástalanok, amíg a G harmadik monostabil billenőkörről újabb indítójel nem érkezik a CB elővezérlő fokozat bemenetére. Amíg a D kapuáramkör nyitva marad, azon áthaladnak a mérendő fx

jelsereg impulzusai. A kimenetén megjelenő fk

jelsereg impulzusait a készülék itt nem ábrázolt mérőművének számlálója számlálja. A CA vezérlő fokozat alapállapotba billenősekor keletkező jelátmenet további segédjelek időzítésére is szolgál, ezért kimenőjele nemcsak a D kapuáramkörre, de az F első monostabil billenőkör és a H nullázó fokozat (egy-egy) bemenetére is csatlakozik. (A CA vezérlő fokozat egyazon kimenete csatolható mindhárom bemenetre is; ha azonban a konkrét áramköri kialakítás azt szükségessé teszi — pl. zavaró áthatások elkerülésére —•, a bemenetekre a CA vezérlő fokozatnak illesztés szempontjából egymástól független kimenetei is csatlakozhatnak, ezekre azonban mindenképpen ugyanazon jelátmenetből leszármaztatott kimenőjelek jutnak.) Az említett jelátmenet indítja az E első monostabil billenőkört és átbillenti a H nullázó fokozatot. Az E első billenőkör impulzusa a nem ábrázolt mérőműben indítja a számlálás eredményének áttöltését, az impulzus záróéle pedig indítja a mérési szünetet időzítő F második monostabil billenőkört. Az utóbbi F második monostabil billenőkör kimenő impulzusának záróéle ismét visszabillenti a H nullázó fokozatot, s ez az átbillenés indítja a nullázási időt beállító G harmadik monostabil billenőkört. Amire ennek kimenetén megjelenik az impulzus záróéle, a mérőmű számlálója már alapállapotba került, ezért — amint bevezetőben már említettük — ennek a G monostabil billenő fokozatnak a kimenőjele, illetve annak záróéle, mint indítójel billenti a CB elővezérlő fokozatot abba az állapotba, melyben az a CA vezérlő fokozatra engedélyező szintet ad. Ha a B időadó által kibocsátott időjelek rögzített ismétlési időnként követik egymást, akkor a fentiekben leírt működésmód szinkronüzemű: két egymást követő ciklus indítása között az időköz csak az ismétlési idő egészszámú többszöröse lehet. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a ciklus befejezését jelző impulzus egy időjelet közvetlenül követően érkezik a CB elővezérlő fokozat bemenetére, akkor az engedélyező szint ugyan azonnyomban felszabadítja a CA vezérlő fokozatot, mégis majdnem egy teljes mintavételi időtartamig várakozik a rendszer, amíg az újabb mérési ciklus indulhat. Ismert megoldá-5 soknál ezt a késedelmet azzal küszöbölik ki, hogy az időjelek periodicitását megszakítják: a ciklus befejezését jelző impulzus érkezésekor presetelik az időjelek előállításánál alkalmazott ún. időalaposztó dekádokat. Ez tehát aszinkron ciklusvezérlést jelent, s azzal a hátránnyal 10 jár, hogy a B időadó részét alkotó dekádok kimenő jelei más célra ütemjelként nem hasznosíthatók (míg egy szigorúan periodikus ütemjelsereget kibocsátó jelforrás — s azon belül az egyes dekádok — kimenő jelei különböző rendeltetésre egyidejűleg felhasználhatók). To-15 vábbi hátránya az ismert megoldásnak, hogy felépítése bonyolult és költséges. A B időadón és a D kapuáramkörön kívül három kétstabUállapotú fokozat és három monostabil billenőkör szükséges hozzá. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ismert-20 megoldásnál is alkalmazott egyes fokozatok felhasználásával lényegesen egyszerűbb felépítésű jelforrás alakítható ki, ha a kapuzójel mindenkori időtartamát úgy állítjuk be, hogy ezen időtartamnál nagyságrenddel kisebb időkvantumokból szintetizáljuk; ez esetben mi-25 nimális várakozási időt érhetünk el a szinkron üzemmód • előnyeinek megtartásával. Találmányunk tárgya ennek megfelelően olyan vezérlőjelforrás, mely szintén rendelkezik — célszerűen dekadikus felépítésű — időadóval, kapuáramkörrel, kapu-30 jeladóval és három monostabil billenőkörrel, és lényege az, hogy — a kapujeladó kétbemenetű koincidencia áramkör, pl. NAND-kapu, melynek egy-egy bemenetére az időadó egy-egy kimenete van kötve és 35 —a billenőkörök bekötése abban különbözik az előbb leírt ismert elrendezésétől, hogy a harmadik billenőkör bemenete az első billenőkör kimenetére van kötve és a második billenőkör kimenete az időadó ún. preset-bemenetére csatlakozik, a harmadik billenőkör pedig 40 — melynek kimenete egyébként nullázás céljából a nem ábrázolt mérőműre csatlakozik — nem csatlakozik a kapujeladóra. (Az időadó preset-bemenetén annak olyan bemenetét értjük, melyen át az odaérkező értékes jel előidézheti a rendszer előírt állapotba, pl. alapállapotba 45 ugrását.) A szerkezeti egyszerűsítés már a fentiekből is kitűnik. A kapujeladót az ismert megoldásnál két darab kétstabUállapotú fokozat alkotta, a találmány szerinti kapujeladó csak egy darab kétbemenetű logikai kapu. 50 Feleslegessé válik a harmadik kétstabUállapotú fokozat is. A találmány szerinti elrendezés további részleteit, a kivitelezés lehetőségét és a működésmódot egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük. Ennek általá-55 nos tömbvázlatát mutatja a 2. ábra (az 1. és a 2. ábrákon a mindkét megoldásnál egyező módon alkalmazott fokozatokat, s az egyező bekötéseket teljes vonallal ábrázoltuk, s egyező hivatkozási jelekkel jelöltük, az eltérő bekötéseket és az eltérő — vagy eltérően ábrá-60 zolt — fokozatokat szaggatott vonallal ábrázoltuk). A 3. ábra ugyanazon tömb vázlat keretében az időadó részét alkotó egyik egységet kapcsolási vázlat mélységéig ábrázolja, s feltüntettünk itt inverter fokozatokat is, melyekkel egy előnyös kivitelnél egyes fokozatokat 65 illesztünk. A 4. ábra az ennél a kivitelnél fellépő egyes 2