168625. lajstromszámú szabadalom • Fényhatásra vezető anyag
168625 7 8 képeztük le és a találmányunk révén előállított bevonatokat a gyanta oldószer elpárologtatása utáni állapotban mutatja. A 3b. ábra a 3a. ábrán látható szerkezetet egy óráig 150 C°-on való kezelés utón mutatja, aminek folyamán a fényhatásra vezető részecskék fényhatásra vezető mátrixszá olvadtak, illetve egyesültek (sötét képrészek), amely matrix körülveszi a világosabb vagy szürke gyanta területeket vagy részecskéket. Feltételezhető, hogy a gyanta előfordulhat különálló részecskék vagy felületek mellett részben rácsszerkezet alakjában is. A 3a. és 3b. ábrákon vázolt, fényhatásra vezető réteget az alábbi 1. példában használt eljárás révén készítettük. A következő példák találmányunknak, pontosabban kis rész gyanta kötőanyagot tartalmazó szelénötvözetből álló fényhatásra vezető réteg készítési eljárásának további meghatározására szolgálnak. Az anyagmennyiségeket súlyszázalékban adjuk meg, kivéve ha külön másképpen tüntetjük fel. Az alábbi példák célja szelén ötvözetet és gyantát tartalmazó, fényhatásra vezető réteg készítésére szolgáló, különböző előnyös foganatosítási módok ismertetése. 1. példa Egy xerográf lemezt a következő technológiával készítettünk: 17% arzénből, 82,9% szelénből és 0,1% jódból készített üvegszerű ötvözetet 15 percig kisméretű malomban (mikromalomban) porrá őröltünk. A megőrölt anyagot megfelelő lyukbőségű szitán bocsátottuk át. A port mikroszkópi analízisnek vetettük alá, minek eredményeként becslés formájában azt kaptuk, hogy a részecskék 89%-a 10 (i-nál kisebb. Az átszitált porból 95 grammot kézzel 50 gramm toluollal kevertünk össze, amely toluolban oldott állapotban 10% klórral szubsztituált gumi volt. Ezt a keveréket egy ismert bevonó segítségével 100 mikron vastag sárgaréz fóliára vittük fel úgy, hogy a kész, szárított bevonat vastagsága körülbelül 20 mikron legyen. A bevont lemezt azután 30 percig 50 C°-on szárítottuk, majd 1 óráig 165 C°-on hőkezeltük. A bevont sárgaréz lemezt egy xerox irodai másológép alumínium dobjának felületére illesztettük és szokásos xerográf módon vele másoltunk. Ez a lemez a gépben jó másolatokat készített. Egy xerográfiai letapogatóból nyert elektromos adatok azt mutatták, hogy ugyanolyan vizsgálati körülmények között a lemez érzékenysége 2,5-szerese volt az üvegszerű szelén érzékenységének és a ciklusonként viszszamaradó feszültség értéke nulla volt. Ezenkívül a lemez kitűnően hajlékony volt. 2. példa 28% arzénből, 71,9% szelénből és 0,1% jódból második ötvözetet készítettünk, azután az ötvözetet bolygókerekes malomban 30 percig őröltük. A megőrölt anyagot azután megfelelő lyukméretű szitán átszitáltuk. Az átszitált porból 48 grammot egy óráig klórral szubsztituált gumiból 2,5 grammal bolygókerekes malomban összekevertük. Ehhez a száraz keverékhez 25 gramm toluolt adtunk és az anyagokat 1 óráig bolygókerekes malomban kevertük. A kapott keveréket ismert bevonóeszközzel 100 mikron vastag sárgaréz fóliára vittük fel úgy, hogy a bevonat száraz állapotban 48 mikron vastagságú legyen. A bevont lemezt 15 percig 50 C°-on szárítottuk, majd 1 óráig 175 C°-on hőkezeltük. Ezután a bevont sárgaréz lemezt egy irodai xerox másológép alumínium dobjára illesztettük és elektromos tulajdonságainak tanulmányozása céljából körben járattuk. A körbe járatás folyamán a lemez érzékenysége 4-5-szöröse volt az üveges szelén érzékenységének és a visszamaradó feszültség nulla volt értékűnek mutatkozott. 3. példa A 2. példa szerinti eljárás alkalmazásával harmadik lemezt készítettünk és ezen körülbelül 90 mikron vastag száraz bevonatot kaptunk. A lemez elektromos tulajdonságai hasonlóak voltak a 2. példa esetén nyert lemez elektromos tulajdonságaihoz. Ezenkívül a lemezt eredeti másolatok sokszorosítására használtuk és kis hátterű, jó minőségű nyomatokat kaptunk. A lemezt kitűnően lehetett hajlítani. 4. példa A 2. példa szerinti eljárás alkalmazásával egy negyedik lemezt készítettünk. Ennél az eljárásnál a lemezt 1 óráig, azonban 175 C° helyett 150 C°-on hőkezeltük. Ezen a lemezen nagyobb feszültség maradt vissza, mint a 2. példa esetén nyert lemezen, azonban hajlíthatósága kiváló volt. 5. példa. A 2. példa szerinti eljárás alkalmazásával egy ötödik lemezt készítettünk. Ennél a példánál a klórral szubsztituált gumit egy fenoxi gyantával helyettesítettük. Az e példa szerint kapott lemez elektromos és fizikai tulajdonságai hasonlóak voltak a 2. példa szerint készített lemez megfelelő tulajdonságaihoz. 6. példa A 2. példa szerinti eljárás alkalmazásával egy hatodik lemezt készítettünk. A körülbelül 60 mikron vastag, fényhatásra vezető rétegben 28% arzén és 72% szelén volt. A lemez elektromos és fizikai tulajdonságai nagyon jók voltak. Az előbbi példákban ismertetett lágyítási technológiák révén kiformált, fényhatásra vezető rétegekben az elektron mikrofotogrammok és más adatok azt mutatják, hogy a hőkezelés előtt a fényhatásra 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
