168614. lajstromszámú szabadalom • Változtatható áramláselosztó gázkromatográfok részére
3 168614 4 és a berendezés üzemi biztonsága, mérési pontossága jelentősen megnő. A gázáramok részarányát akár úgy állítjuk be, hogy a pótgázadag nyomását állítjuk be, akár úgy, hogy a tűszelepet széles határok között szabályozzuk és az 5 egyszer beállított gázáramarány mindig konstans marad. Összegezve, a találmány szerinti áramláselosztóval olyan gázkromatográfokat készíthetünk, amelyeknek szerkezete az ismertekhez képest egyszerűbb, könnyeb- 10 ben kezelhető, olcsóbban előállítható, és ami a legfontosabb, pontosabb mérési eredményeket szolgáltat. A találmány példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti áramlás- 15 elosztó szerkezetét szemlélteti vázlatosan, a 2. ábra a teljes gázkromatográfiás készülék vázlatos képét szemlélteti az 1. ábrán bemutatott találmány szerinti áramláselosztó szervvel együtt. A találmány szerinti rendszer 1, 2 és 3 áramláselosztó 20 kapillárisokból, 4 tűszelepből, oszlop 5 tápbemenetből, 6 pótgáz tápbemenetből, valamint áramláselosztó 7 és 8 kimenetekből áll. Az 5 tápbemeneten át tápláljuk be az oszlopnak a rész gázáramokra bontandó gázáramát, amely a zárt 25 4 tűszelep hatására az 1, 2 és 3 kapillárisok ellenállásának függvényében a 7 és 8 kimenetek irányában oszlik ketté. A J7 és J8 kimenőgázáramok viszonya — pótlólagos gázbetáplálás nélkül — „alapviszony"-nak nevezhető, amely a mérési feladatoktól függően a kapilláris 30 ellenállások nagyságának változtatásával tetszőleges módon szabályozható. Kialakítható pl. 1: 50 áramlási viszony. A 8 tápbemeneten át betáplált pótlólagos gázáramot a 4 tűszeleppel úgy szabályozhatjuk, hogy az 5 táp- 35 bemenettől a 7 kimenetig oszlop gázáram nem áramlik. Ezzel egyidejűleg a 6 tápbemenettől a 7 kimenet részen a gázáram J7 kimenőgázáram eredeti értékének a kétszeresére nő. Ez egy 1: °° áramlási viszonyt jelent. A gyakorlatban azonban a kompenzáció célját szolgáló 40 pótlólagos gázáramot úgy választjuk meg, ha a maximális osztási arány nem lesz nagyobb, mint 1: 1000. A 2. ábrán az 1. ábrán részletesebben ismertetett találmány szerinti áramláselosztót a teljes gázkromatográf szerkezetével együttesen ábrázoljuk vázlatosan. A betáplálási 17 ponton át a gáz önmagában ismert 14, 15 és 16 szabályzó szerveken át, valamint 13 mintaadagoló útján a 12 oszlopba áramlik. A 12 oszlopban levő gázáram a pótlólagos gázárammal együtt a 4 tűszelepen át az 5 és 6 tápbemeneteken keresztül az áramláselosztó szervhez áramlik. A J7 és J 8 kimenő gázáramok kívánt osztási arányát az 1. ábra alapján ismertetett módon állítjuk be. A J8 kimenő gázáram all gyűjtőedénybe áramlik, a J7 kimenő gázáram pedig a 10 detektorba. Emellett egy külön 16 szabályzó szerv a pótlólagos 9 gázbefúvatónyíláson keresztül pótlólagos J9 gázáramot juttat a 10 detektorba. Ezzel a J9 pótlólagos gázárammal a 10 detektoron át áramló teljes gázáramot a legegyszerűbb módon a 10 detektor optimális érzékenységi paraméterének megfelelő mennyiségben vezethetjük át a detektoron. Szabadalmi igénypontok 1. Változtatható áramláselosztó gázkromatográfok részére, gázkromatográfiás oszlop gázáramának két részáramra való bontására, azzal jellemezve, hogy a gázáram útjában elhelyezett kompakt köteget képező áramláselosztó kapillárisokhoz (1,2, 3) a termosztátáramon kívül elhelyezett pótgázadagolást szabályzó tűszelep (4) van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti dinamikus áramláselosztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázkromatográf berendezés összekötő vezetékei alkotják az áramláselosztó kapillárisokat (1,2,3). 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti dinamikus áramláselosztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramláselosztó kimenetéhez (7) pótlólagos gázbefúvató nyílás (9) csatlakozik. (1 rajz 2 ábra) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.3942.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 2
