168610. lajstromszámú szabadalom • Szer felületek higiénikussá tételére

5 168610 6 A szerek adott esetben körülbelül 0,1-3,0 súly% emulgeálószert is tartalmazhatnak. A találmány szerinti szereket kívánt esetben aeroszol formájában is kikészíthetjük. A szokásos aeroszol-hajtógázok kompatibilisek a szer egyéb komponenseivel. A találmány szerinti szerek alkalmazásával a kezelt felületek hosszú időre higiénikussá tehetők. Tekintettel arra, hogy e szerek baktericid hatású vegyületeket is tartalmaznak, nincs szükség a felületek előzetes fertőtlenítésére. Eddigi ismereteink alapján egyáltalán nem volt előrelátható, hogy a találmány szerinti szerek műanyagfelületeken, például a telefonkészülékek anyagának (akrilnitril-butadién-sztirol polimer) felületén is megtapadnak és hosszantartó hatást fejtenek ki. A találmány szerinti szerek alapanyagait mindeddig csak fertőtlenítésre alkalmazták, tartósan higiénikus felületek kialakítására azonban nem használták. A találmány szerinti szerek hatásosságát a kontakt növekedési index (KNI) mérésével vizsgáljuk. Az ismert szokásos bakteriológiai vizsgálati módszerek, például a diffúziós módszerek az aktiyitás meghatározására nem alkalmasak, minthogy a felvitt bakteriosztatikus anyagok - vízben oldhatatlan jellegük következtében - nem diffundálnak a táptalajba, és így nem alakítanak ki gátló zónát. Az aktivitás vizsgálatára tehát új módszert kellett kidolgoznunk, amelynek elve a következő: a hordozóra felvitt vizsgálandó anyagot szilárd táptalajba ágyazzuk be oly módon, hogy a hordozóanyag felületére tápagart rétegézünk, majd a tápagar-felületet baktériumokkal oltjuk be. Minthogy a tápagar-réteg vastagsága a milliméter tört része, a beoltott hordozólemez inkubálásakor csaknem közvetlen érintkezés alakul ki a vizsgálandó anyag és a felvitt baktériumfajta között. A kísérlet körülményeit úgy választjuk meg, hogy a hordozóanyaggal nem érintkező tápagar-részen (kontroli-felület) optimális baktériumnövekedést biztosítsunk. Ezzel a mérési módszerrel egyúttal a vizsgált vegyület vízoldékonyságára is következtethetünk: a hordozóanyaggal nem érintkező tápagar-felületen (azaz a kontroli-felületen), fellépő növekedésgátlás ugyanis arra utal, hogy a vizsgálandó vegyület vízoldékonysága következtében az inkubálás alatt a környező táptalajba diffundál. Az inkubálás után észlelhető növekedésgátlás mértékét 0-tól 4-ig terjedő számokkal jellemezzük: ezek a számok a KNI-értékek. Az egyes számok jelentése a következő: 0 = teljes gátlás az egész érintkezési felületen, 1 = minimális növekedés az érintkezési felület kerületén, 2 = az érintkezési felületen elszórt mikrotelepek jelennek meg, 3 = az érintkezési felületen néhány mikrotelep jelenik meg, 4 = optimális növekedés az érintkezési felületen, amely megfelel a kontroli-felületen mért növekedésnek. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa Felületek higiénikussá tételére alkalmas szert állítunk elő a következő eljárással: 5 Desztillált vízben 2,5 ml 36%-os formaldehid-oldatot, 0,45 g glioxilsavat és 0,2 g glioxált oldunk, majd az oldat térfogatát vízzel 270 ml-re egészítjük ki. 96%-os etanolban 1,0 g 2,4,4'-triklór-2'-hidroxi-10 -difenilétert, 10,0 ml mirisztinsav-izopropilésztert és 0,5 ml illatanyag-koncentrátumot oldunk, és az oldat térfogatát alkohollal 730 ml-re egészítjük ki. A vizes oldatot erélyes keverés közben az alkoholos oldatba öntjük. Felhasználásra kész, átlátszó ol-15 datot kapunk. 2. példa 20 Aeroszolos palackokba tölthető oldatot állítunk elő a következő eljárással: 1,091 liter 36%-os formaldehid-oldatot, 0,3828 kg glioxilsavat és 0,1746 kg glioxált melegítés közben (60-80 C°-on) desztillált vízben oldunk, majd az ol-25 dat térfogatát 72,44 literre egészítjük ki. 0,4364 kg 2,4,4'-triklór-2'-hidroxi-difenilétert, 4,364 liter mirisztinsav-izopropilésztert és 0,2182 liter illatanyag-koncentrátumot 96%-os alkoholban oldunk, majd az oldat térfogatát 364,16 literre egé-30 szítjuk ki. A vizes oldatot elegyítjük az alkoholos oldattal, és a kapott átlátszó oldatot aeroszolos palackokba töltjük. Egy-egy palack 369 g oldatot és 81 g hajtógázt (40:60 arányú Frigén 12:Frigén 114 elegy) tartal-35 maz. Összehasonlító kísérletek 40 Az 1. és 2. példa szerinti szerek telefonkészülékek felületén [alapanyag: akrilnitril-butadién-sztirol polimer (Novodur)] jelentkező antibakteriális hatásá' nak tartósságát a KNI érték mérésével vizsgáljuk. A vizsgálandó anyagokkal 2 X 2 cm élhosszú négy-45 szögletes polimer-lemezeket kezelünk úgy, hogy a lemezek felületét erélyesen bedörzsöljük a vizsgálandó oldattal átitatott vattatamponnal. A KNI értéket a korábban megadott módon határozzuk meg, 10 Staphylococcus aureus törzs, 10 Staphylococcus epi-50 dermis törzs, 10 Escherichia coli törzs, 10 Proteus spec, törzs, 10 Pseudomonas aeruginosa törzs és 10 Aerobacter klebsiella törzs felhasználásával. Összehasonlító anyagként 0,1 súly%-os 2,4,4'-triklór-2'-hidroxi-difeniléter 70 térf.%-os vizes alko-55 hollal készített oldatát használjuk. 1. kísérlet 60 Az „A" oldattal (1. példa szerinti készítmény), „B" oldattal (2. példa szerinti készítmény), illetve „C" oldattal (összehasonlító anyag) kezelt műanyaglemezeket levegőn szárítjuk, majd meghatározzuk ä KNI értékeket. A KNI érték mindhárom esetben 65 0-val egyenlő. 3