168599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta-kartioncserélő alapú katalizátorok előállítására

168599 4 szappanosítószer hatásának tesszük ki, és adott esetben savval utókezeljük. A keverék extrudálásakor számos tényező, így a nagy nyomás, a műanyag-ioncserélő és az ömlesztett hőre lágyuló anyag jó összekeverhetősége, a magas hő­mérséklet és a folyamat rövid, mintegy 5—10 percnyi időtartama kedvezően befolyásolja a végtermék tulaj­donságait. Az áthatolhatatlan filmek képződésének lehetősége csökken, és homogén, szilárd, magas mű­gyanta-ioncserélő tartalmú katalizátor előállítása válik lehetővé. A hőre lágyuló anyagot por alakjában is, különböző szemcseméretű granulátumok alakjában is alkalmazhatjuk. Ha nagyon porózus katalizátort akarunk előállítani, a katalizátorkeveréket extrudáláskor célszerűen nyújt­juk. Erre hőre lágyuló anyagok feldolgozására szolgáló hagyományos berendezéseket használhatunk. A hőre lágyuló anyaggal szemben közömbös, szerves anyagokat alkalmazva az előállítási folyamatot lénye­gesen egyszerűsíthetjük, és a katalizátor tulajdonságait javíthatjuk. Az említett szerves anyagok főleg lágyító­ként hatnak. Előnyösen kompresszorolajat, transzfor­mátorolajat, vazelinolajat, továbbá lágyítóként alkal­mazott észtereket, így dioktilftalátot, például oxietilezett zsíralkoholokat, oxietilezett alkilfenolokat használ­hatunk. A szerves anyagokat a katalizátorkomponensek összekeverésekor adagoljuk a katalizátor súlyára szá­mítva legfeljebb 20 súly% mennyiségben. Az említett szerves anyagok alkalmazása két előny­nyel jár: a hőre lágyuló anyag ömlesztéséhez szükséges hőmérséklet 10—15 °C-kal csökkenthető, így a mű­gyanta-kationcserélőben és a hőre lágyuló anyagban hőbehatás okozta bomlás gyakorlatilag nem lép fel. Az ömlesztett katalizátorkeverék viszkozitása csökken, ami az extruderteljesítmény nagymértékű növelését teszi lehetővé. Az így előállított katalizátor vízben és poláris oldó­szerekben csak kevéssé duzzad, ipari alkalmazása során tehát a térfogatát és azzal a mechanikai szilárdságát megtartja. A fent említett szerves adalékanyagokat tartalmazó katalizátor porozitásának, belső felületének növelése, valamint aktivitásának javítása céljából valamilyen szerves oldószerrel, például szénhidrogénekkel, alko­holokkal, éterekkel kezelhetjük. Ha a katalizátor olyan ipari eljárásban kerül alkal­mazásra, amelyben szerves oldószereket használnak, a külön oldószeres kezelés mellőzhető, mert az majd a rendeltetésszerű alkalmazás során megy végbe. Ha a katalizátort víz jelenlétében állítjuk elő, nagy­porozitású terméket kapunk, amely vízben, szerves, oldószerben kevéssé duzzad. A vizet vagy a kiindulási komponensek összekeverésekor adagoljuk a keverékhez, vagy víztartalmú műgyanta-kationcserélőt alkalma­zunk. Lehetséges a két változat kombinálása is. A katali­zátor súlyára vonatkoztatva 5—50 súlyrész vizet alkal­mazunk. Az extruderrel végzett formálás során fellépő magas hőmérséklet hatására a víz gőzzé válik és a katalizátor­ban pórushálózatot hoz létre, a katalizátor porózussá válik. A hőre lágyuló anyaggal szemben közömbös szerves anyag hozzáadását a víz alkalmazásával kombinálhat­juk is, így mindkét adalék kedvező hatása érvényesül. Ebben az esetben célszerű a katalizátor utólagos oldó­szeres kezelése. A kész katalizátor sztatikus ioncserélő kapacitásának és aktivitásának növelése céljából a katalizátort célszerű-5 en klórtartalmú alifás oldószerben duzzasztjuk, majd 30—100 °C-on erős szulfonáló szerrel kezeljük. Az oldó­szeres duzzasztást azért végezzük, hogy a szulfonáló szer jobban és mélyebben behatolhasson a katalizátorba, és az egész katalizátormasszában egyenletesen fejtse ki 10 hatását. A szulfonálószer a katalizátorban hőre lágyuló anyaggal reakcióba lép, mire maga a hőre lágyuló anyag is ioncserélő és katalitikus tulajdonságúvá válik, a katalizátor összkapacitása, aktivitása tehát nő. Erős szulfonálószerként előnyösen tömény kénsavat 15 vagy klórszulfonsavat alkalmazunk. A kezelési hő­mérséklet a szulfonálószertől, az oldószertől és a katali­zátorban levő hőre lágyuló anyag fajtájától függ. Tö­mény kénsav esetén a kezelést 60 és 100 °C közötti hő­mérsékleten végezzük. 20 Klórszulfonsav esetén a katalizátort 30 és 60 °C-on kezeljük, utána valamilyen elszappanosító szer, például víz vagy valamely alkálifém-hidroxid-oldat hatásának tesszük ki. Ha elszappanosító szerként alkálifém-hidro­xid oldatot használunk, utána a katalizátort célszerűen 25 valamilyen ásványi sav oldatával kezeljük. A klórtartalmú alifás oldószerrel végzett kezelés előtt a katalizátort célszerűen szárítjuk, mert máskülönben a szulfonálószer aktivitása csökkenne. A hagyományos eljárással szemben a találmány sze-30 rinti eljárásban a műanyagiparban szokásos gépekkel dolgozhatunk, így lehetővé válik a termelékenység növelése, valamint különböző diszperzitásfokú hőre lágyuló anyag, így por vagy granulátum alkalmazása. A találmány szerinti eljárással különböző formájú, kü-35 lönböző méretű katalizátorelemek állíthatók elő. A talál­mány szerinti eljárásban előállított katalizátor tulajdon­ságai lényegesen jobbak, mint a hagyományos módon előállítotté, így az aktivitása, mechanikai szilárdsága és hőállósága nagyobb. A találmány szerinti módon elő-40 állított katalizátor 110 °C-ig alkalmazható. A fenti jó tulajdonságok miatt a katalizátort sok iparilag fontos folyamatban használhatjuk, és magas teljesítményt, kiváló hozamot érünk el vele. Ilyen folya­matok példáiként az alábbiakat említjük meg: olefinek 45 előállítása tercier alkoholok dehidratációja útján, p­-terc.-butil-pirokatechin előállítása a pirokatechinnek izobutilénnel vagy terc.-butilalkohollal, illetve e két vegyület keverékével végzett alkilezése útján. Az utóbbi folyamat a találmány szerinti katalizátorral tetszés sze-50 rint szakaszos üzemben vagy folyamatos üzemben vé­gezhető el. Ha a katalizátort a leírt utókezelésnek vetjük alá, sztatikus ioncserélő-kapacitása és aktivitása még 30—50%-kal növekszik. A találmány szerinti eljárás technológiailag egyszerű. 55 Kivitelezésekor az alábbiak szerint járunk el: Az őrölt kationcserélőt összekeverjük az őrölt hőre lágyuló anyaggal. Ha a katalizátor készítésénél adalék­anyagokat, így szerves anyagokat vagy vizet vagy mind a kettőt egyszerre használjuk, ezeket a kiindulási kom-60 ponensek összekeverésekor bevisszük a katalizátor­keverékbe. A kapott keveréket az extruder első zónájába, az elő­melegítő zónába visszük be, ahol a csiga által létre­hozott anyagmozgás, a belső súrlódás révén felmeleg-65 szik. Utána a keverék a második zónába, az ömlesztő 2

Next

/
Thumbnails
Contents