168586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habbton előállítására

168586 9 10 karbonáttal vagy foszgénnel történő reakciója útján ál­líthatók elő. A poliészteramidokhoz és poliamidokhoz soroljuk például a többértékű telített és telítetlen karbonsavakból, illetve ezek anhidridjeiböl és a többértékű telített és telí­tetlen aminoalkoholokból, diaminokból, poliaminokból és ezek keverékeiből előállított, túlnyomó részben line­áris kondenzátumokat. Alkalmazható már uretán- vagy karbamidcsoportot tartalmazó polihidroxi vegyületek, valamint adott eset­ben módosított, természetes poliolok, mint ricinusolaj, szénhidrátok és keményítő. Alkalmazhatók továbbá fenol-formaldehid gyanták vagy akár karbamid-formal­dehid gyanták alkilénoxidokkal alkotott addíciós ter­mékei is. A találmány szerint alkalmazandó utóbbi vegyülete­ket a következő szakkönyvek ismertetik: Saunders— Frisch: „High Polymers" XVI. kötet, „Polyurethanes Chemistry and Technology" (Interscience Publishers, New York, London) I. kötet 1962, 32—42 és 44—54. ol­dalakon, valamint II. kötet, 1964. 5—6. és 198—199. oldalakon és a Viewg—Höchtlen féle „Kunststoff— Handbuch" VII. kötet (Carl—Hanser Verlag, München, 1966) például 45—71. oldalakon. A habbeton találmány szerinti előállítása rendszerint úgy történik, hogy egy szakaszosan vagy folyamatosan üzemelő keverőberendezésbe a leírt reakciókomponen­seket egylépésben vagy többlépésben egymással elkever­jük és a képződő keveréket, rendszerint a keverőberen­dezésen kívül formákba öntjük vagy megfelelő alátéte­ken felhabosodni hagyjuk. A reakció során a körülbelül 0 C° és 200 C°, előnyösen 50 és 160 C° közötti reakció­hőmérsékletek úgy érhetők el, hogy egy vagy több reak­ciókomponenst már a keverési folyamat előtt előmelegí­tünk, esetleg a keverőberendezést magát melegítjük, vagy a már előállított reakciókeveréket a keverés után felmelegítjük. Természetesen alkalmasak a felsorolt eljá­rási műveletek már említett vagy egyéb kombinációi és a kívánt reakcióhőmérséklet beállítására. Legtöbb eset­ben már a reakció közben kellő hőmennyiség fejlődik úgy, hogy a reakcióhőmérséklet a reakció, illetve a fel­habosodás kezdete után 100 C° feletti hőmérsékletre emelkedhet. A komponensek elkeverésénél általában úgy járunk el, hogy a vízmegkötő adalékanyagot először vagy a poli­izocianáthoz vagy az alkáliszilikáthoz, vagy mind a poli­izocianáthoz mind az alkáliszilikáthoz hozzáadagoljuk. Hátrányt nem jelent az sem, hogyha a vízmegkötő ada­lékanyagot utólagosan keverjük hozzá az izocianátból és alkáliszilikátból álló keverékhez vagy éppen forditott sorrendben járunk el. A különböző reakciópartnerekhez segédanyagokat, mint például hajtóanyagot, katalizátort, stabilizátort, emulgeátort, lángmentesítő anyagot és inert töltőanya­gokat adagolhatunk. Előnyösen azonban a hajtóanyagot az izocianáthoz, a katalizátort pedig az alkáliszilikáthoz adagoljuk. A reakciókomponensek elkeverése előnyösen szoba­hőmérsékleten történik, a feldolgozási hőmérséklet azon­ban -20C°-tól + 80 C°-ig terjedhet. A három reakciókomponens, vagyis a poliizocianát, alkáliszilikát és a vízmegkötő adalékanyag súlyarányát már megemlítettük. Ez az arány tág határok között, pél­dául 10: 10: 80 súlyrész és 10 : 80: 10 súlyrész és 80 : 10 : 10 súlyrész határok között ingadozhat. Optimá­lis használati tulajdonsággal főként magas szilárdsággal, rugalmassággal, hőállósággal és jó égésgátló tulajdon­ságokkal rendelkező habbetont úgy állíthatunk elő, ha az összkeverékre számítva 20 és 70 súly% közötti vizes 5 alkáliszilikátoldatot, az összkeverékre számítva 10 és 50 súly% közötti mennyiségű szervetlen poliizocianátot és az összkeverékre számítva 20 és 70 súly% közötti mennyiségű vízmegkötő adalékanyagot alkalmazunk. A felsorolt arányhatárok azok, amelyeket előnyösnek 10 tartunk. A kedvező tulajdonságok és a gazdaságosság fokozása szempontjából azokat a keverékeket különösen előny­ben részesítjük, amelyek a következő komponensekből tevődnek össze: 15 30—60 súly%, az összkeverékre számítva, vizes alká­liszilikát-oldat, 10—35 súly%, az összkeverékre számítva R(NCO)x képletű szerves poliizocianát, ahol 20 R tetszésszerinti szerves csoport x=2—6, 30—60 súly%, az összkeverékre számítva, szervetlen hidraulikus kötőanyag. 25 A megadott mennyiségi arányokból kitűnik az, hogy a habbeton előállítása szempontjából a poliizocianát, alkáliszilikát és vízmegkötő töltőanyag mennyiségi ará­nyai nem döntő jelentőségűek. Ez a körülmény folyama­tos előállítás esetén különösen előnyös, mivel pontos 30 adagolásra nem kell ügyelni. Ennek megfelelően robusz­tus felépítésű szállítóberendezések, mint fogaskerék és Monho-szivattyúk vagy csigák alkalmazhatók. A találmány szerinti habbeton tulajdonságai, például térfogatsúlya, megadott receptura esetén a keverési 35 folyamat paramétereitől, például a keverő kialakításáról és fordulatszámától, a keverőkamra kialakításától stb. valamint a habosítás megindulásakor megválasztott re­akcióhőmérséklettől bizonyos mértékben függ. A térfo­gatsúly körülbelül 100 és 1300 kg/m3 között ingadozhat. 40 Előnyösen azonban 200 és 800 kg/m3 közötti nyers-tér­- fogatsúlyt választunk. A habbeton zárt vagy nyitott pórusú lehet, többnyire azonban túlnyomó részben nyitott pórusú, 100 és 45 800 kg/m3 közötti térfogatsúly esetén a nyomószilárdság 5 és 150 kp/cm2 között van. A habzóképes reakciókeveréket hideg vagy melegített formákba is önthetjük és ezekben a formákban, amelyek relief vagy sima esetleg üreges formák lehetnek, szoba-50 hőmérsékleten vagy 200 C°-ig terjedő hőmérsékleten adott esetben nyomás alatt kikeményedni hagyjuk. Ilyen formában habosító technológia alkalmazása esetén tömörített szegélyzónákkal ellátott és teljesen pórusmentes sima felületű alaktestek állíthatók elő. 55 A formában való habosításnál erősítő elemek, szervetlen és/vagy szerves illetve fémes drótok, rostok, szálkötegek, habanyagok, szövetek, vázak stb. alkalmazása is lehet­séges. Az így előállítható habbeton-alaktestek közvetle­nül felhasználhatók építőelemként, vagy például a for-60 mában közvetlenül vagy utólagosan fémmel, üveggel vagy műanyaggal laminálhatok stb. és szendvics alak­testek formájában is alkalmazhatók. A kedvező égési tulajdonságokon kívül az említett termékek azért is előnyösek, mivel az utólag felvitt szer-65 ves vagy szervetlen masszák például mázoló anyagok, 5

Next

/
Thumbnails
Contents