168584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-hidroxiamidin-vegyületek előállítására

9 168584 10 gyet ezután bepároljuk, a párlási maradékhoz etanolt adunk és az oldatot bepároljuk. Ezt a műveletet a hid­roxilamin feleslegének eltávolítására néhányszor megis­mételjük. A párlási maradékhoz végül ciklohexánt adunk, az elegyet néhány percig keverjük, majd a kivált szilárd terméket szűrjük és etanolban oldjuk. Az oldathoz 2,5 ml 6,5 n etanolos sósavoldatot, majd étert adunk, a kivált csapadékot elkülönítjük és abszolút etanol-éter elegyből átkristályosítjuk. Hozam: 2,2 g, a termék olvadáspontja: 154—156 C°. A vegyület Rf -értéke a szilikagélen végzett vékony­rétegkromatográfiás vizsgálat szerint 0,80. (Futtatószer­ként 98: 2 arányú metanol-ecetsav elegyet alkalmaz­tunk.) Hasonlóképpen állítottuk elő a következő szabad bázisokat: 1 -benzil-benzociklobutén-1 -karboxamidoxim, op: 129—130 C°, 1 -izopropil-benzociklobutén-1 -karboxamidoxim, op: 109—HOC0 . 8. példa N-metil-benzociklobutén-1 -karboxamidoxim­-hidroklorid a) 33,3 g benzociklobutén-1-karbonilklorid [J. Med. Chem. 8, 255. (1965)] éterben készült oldatát cseppen­ként 100 ml 4 n abszolút etanolos metilamin-oldathoz adjuk. Az elegyet 15 percen keresztül keverjük, majd vízbe öntjük és a vizes oldatot metilénkloriddal extra­háljuk. Az extraktumot megszárítjuk és bepároljuk, a párlási maradékot toluolból átkristályosítjuk. Hozam: 25,3 g N-metil-benzociklobutéh-l-karboxa­mid, op: 106—109 C°. b) 31,8 g a) pont szerint előállított vegyületet fel­oldunk 800 ml dioxánban, az oldathoz hozzáadunk 12,4 g szilárd nátriumszulfidot, 10 percen keresztül ke­verjük, 44,4 g foszforpentaszulfidot adunk hozzá, végül 2 órán keresztül 80 C°-on keverjük. A reakcióelegyet lehűtés után vízbe öntjük és az ele­gyet metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktumot mos­suk, szárítjuk és bepároljuk, a párlási maradékot 1: 1 arányú etanol-víz elegyből átkristályosítjuk. Hozam: 32 g N-metil-benzociklobutén-1-karbotionamid, op: 65—68 C°. c) 32 g b) pont szerint előállított terméket benzolban oldunk, az oldathoz keverés közben hozzáadunk 28,4 g metiljodidot, 30 percen keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 0 C°-ra hűtjük le. A kivált csapa­dékot szűréssel elkülönítjük. Hozam: 46,8 g N,S-dimetil-benzociklobutén-l-karbo­izotionamid-hidrojodid. d) 3,2 g c) pont szerint előállított vegyületet feloldunk 15 ml 0,8 n abszolút etanolos hidroxilamin-oldatban, majd az elegyet 4 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Az elegy bepárlásával elkülönített hidrojodidot 4 n nátriumhidroxid-oldattal kezeljük, az elegyet metilén­kloriddal extraháljuk. Az extraktumot megszárítjuk és bepároljuk, majd a párlási maradékhoz ekvivalens mennyiségű abszolút etanolban készült 6,5 n sósav-oldatot adunk. Az elegy­hez étert adva csapadék válik ki. A csapadékot szűrjük és etanol-éter elegyből átkristályosítjuk. Hozam: 0,5 g N-metil-benzociklobutén- 1-karboxami­doxim-hidroklorid, op: 148—150 C°. A szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint a termék Rr értéke 0,75. Futtatószer­ként 98 : 2 arányú metanol-ecetsav elegyet alkalmaztunk. 9. példa Benzociklobutén-1 -metilkarboxamidoxim-hidro­klorid a) l-cianometil-benzociklobutén 13 g l-hidroximetil-benzociklobutén-tozilát [J. Med. Chem. 8, 256. (1965)] 5 ml dimetilszulfoxidban készített oldatához hozzáadunk 26 ml dimetilszulfoxidban fel­oldott 2,6 g nátriumcianidot és az elegyet 1 órán keresz­tül 65 C°-on melegítjük. A reakcióelegyet ezután 300 ml vízbe öntjük és éterrel extraháljuk. Az extraktumot megszárítjuk és bepároljuk. A kapott olajos párlási maradékot vákuumban desztilláljuk. Ilyen módon 5,3 g olajos konzisztenciájú terméket kapunk, fp: 104—105 C°/2 Hgmm. A szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint a termék Rf -értéke 0,9. Futtatószerként 8 : 2 arányú toluol-etanol elegyet alkalmaztunk. b) Benzociklobutén-1 -metilkarboxamidoxim­-hidroklorid 3,25 g a) pont szerint előállított olajos terméket hoz­záadunk 50 ml 4 n, abszolút metanolos hidroxilamin­oldathoz. A reakcióelegyet 3 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd bepároljuk és a párlási mara­dékhoz ismét abszolút alkoholt adunk és bepároljuk. A párlási maradékot ezután éterben oldjuk, az oldatot vízzel mossuk, magnéziumszulfáton megszárítjuk és be­pároljuk. Az így kapott párlási maradékhoz hozzá­adunk 10 ml abszolút etanolt és ekvivalens mennyiségű 8 n, abszolút etanolos sósav-oldatot. Az oldathoz a végtermék kicsapódásának megkönnyí­tésére étert adunk. A kivált csapadékot szűréssel külö­nítjük el. Hozam: 3,3 g. A végtermék olvadáspontja 161—163 C°, Rf -értéke a szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiás vizsgá­lat szerint 0,10. Futtatószerként 8 : 2 arányú toluol-ele­gyet alkalmazunk. 10. példa A 9.b) példában ismertetett eljárással az alábbi vegyü­leteket állítottuk elő: 5-metoxi-benzocikIobutén-1 -karboxamidoxim-hidro­klorid, op: 175—178 C°; 4,5-dimetoxi-benzociklobutén-l-karboxamidoxim, op: 162—164 C°; 4,5-dimetoxi-benzocikIobutén-1 -karboxamidoxim­-hidroklorid, op: 215 C°; 5-nitro-benzocikIobutén-l-karboxamidoxim-hidro­klorid, op: 208—210 C°; 5-kIór-benzociklobutén-l-karboxamidoxim-hidro­klorid, op: 191—193 C°; 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents