168566. lajstromszámú szabadalom • Ciánfenilkarbonát hatóanyagot tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

3 168566 4 Rr és R 2 szubsztituensek alkilcsoportként pl. 1—12 szénatomos szénhidrogéncsoportok, így me­til-, etil-, propil-. izopropil- és egyéb csoportok, cikloalkilcsoportként 5—8 szénatomos cikloalkil csoportok, mint ciklohexil- és egyéb csoportok. A csoportok azonos vagy különböző rövidszénláncú alkilcsoportokkal, így metil- vagy etilcsoporttal, halogénatomokkal, mint klór- vagy brómatommal, rövidszénláncú alkoxicsoporttal, mint metoxi- vagy etoxicsoporttal vagy egyéb csoportokkal szubszti­tuáltak lehetnek. R! és R2 szubsztituensek 5—8 gyűrűtagú ciklo­alkil vagy cikloalkenil gyűrűt is alkothatnak, me­lyek adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal, így metil-, vagy egyéb Csoporttal egyszeresen, vagy többszörösen szubsztituáltak lehetnek. Azt találtuk továbbá, hogy azonos koncent­rációban történő alkalmazás esetén legalább két nem azonos, I általános képletű vegyület keverékét tartalmazó gyomirtószerek hatása nagyobb mint a keverék egy-egy komponensét tartalmazó gyomirtó­szereké. Az ilyen keverékek még olyan kis mennyiségben alkalmazva is kielégítő gyomirtó hatást fejtenek ki, amely egy-egy hatóanyag-komponens esetében már azt a határérték-mennyiséget jelenti, mely mellett gyomirtó-hatás nem tapasztalható. Az egyes hatóanyag-komponensek mennyisége a keverékben tág határok között változtatható és esetenként függ a kívánt gyomirtóhatástól. Az irtandó gyomnövény ill. a nemkívánt minőségétől, a gyomnövény ül. a növény korától, az uralkodó klímaviszonyoktól és az alkalmazási módszertől. Ezért nem adható meg egy bizonyos keverési arány, amely bármüyen körülmények között ele­gendő hatást gyakorol, noha másrészről az adódott, hogy a tapasztalt hatás nem függ szorosan a keverési aránytól. Megfelelő előkísérletekkel szak­ember a kívánt cél eléréséhez szükséges legjobb keverési arányt minden esetben meg tudja álla­pítani. Két hatóanyag-komponensű keveréknél a keverési arány kb. 4:1 és 1:4 között, előnyösen 1 :2 és 2 : 1 között változhat. A találmány szerinti gyomirtószer-készítmények nemcsak egy vagy több I. általános képletű hatóanyag, de ezeknek egyéb növényvédőszerekkel vagy kártevő elleni szerekkel, pl. rovarirtószerekkel fungicidekkel vagy —kívánság szerint egyéb sze­rekkel — alkotott keveréke formájában is alkalmaz­hatók. Ha pl. a hatás-spektrum szélesítését kívánjuk elérni, akkor egyéb herbicideket is a készítménybe keverhetünk, s üy módon gyakran lépnek fel szinergetikus hatások. Azt találtuk továbbá, hogy az I. általános képletű vegyületeknek növényi növekedést sza­bályozó szerekkel, pl. fenoxikarbonsavakkal, vagy fenoxikarbonsavamidokkal, étervegyületekkel — kü­lönösen szubsztituált difeniléterekkel, szubsztituált triazinokkal, karbamidokkal vagy anilidekkel való kombinációja útján gabonanövények és rizs gyom­irtása területén az ismert, kereskedelmi forga­lomban levő gyomirtószerekhez képest az alábbi előnyök érhetők el: a hatás-spektrum növelése, nagyobb hatékonyság, az elért hatás tekintetében nagyobb függetlenség a gyomnövények fejlettségi fokától és ezáltal általában nagyobb biztonság a növényvédőszeres kezelésben, különösen a téli ta­karmánynövények fűfélék és kétszikű gyomok 5 eUeni tavaszi kezelése esetén. További keverék-komponensekként megfelelőek pl. a karbamidsav és tiokarbamidsav-észter — a szubsztituált anüin-, aminotriazol-, diazin-, alifás karbonsav - és halogén karbonsav-, halogénezett 10 benzoesav és fenilecetsav-, hidrazid-, amid-, nitril-, benzimidatol-, kimazolin-, dipiridiliumszármazék-, szubsztituált oxadiazin- és oxadiazolin-, szubszti­tuált tiadiazol- és thiadiazin-, benzoxazincsoportba tartozó hatóanyagok, valamint a növekedési regu-15 latorok, mint pl. a 2-klóretU-trimetüammónium­klorid. A felhasználás céljától függően egyéb adalék­anyagok is a keverékhez adhatók, ezek közé tartoznak pl. az olyan nem fitotoxikus adalék-20 anyagok is, melyek herbicidekkel szinergetikus hatásnövekedést idéznek elő, mint pl. nedvesítő­szerek, emulgeátorok, oldószerek, olajos és egyéb adalékok. A találmány szerinti gyomirtószer-készít-25 menyeket célszerűen porok, pőrozószerek, granulá­tumok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók alak­jában, folyékony és/vagy szüárd hordozóanyagok­kal, ül. hígítószerekkel és adott esetben nedvesítő-, tapadást elősegítő, emulgeáló és/vagy diszpergáló 30 segédanyagokkal kiszerelt formában alkalmazzuk. Alkalmas folyékony hordozóanyagok pl. a víz, alifás- vagy aromás szénhidrogének, mind benzol, toluol, ciklohexamon, izoforon valamint ásványolaj­párlatok. 35 Alkalmas szüárd hordozóanyagok pl. Tonsü, szüikagél, talkum, kaolin, Attaclay, mészkő, kova­sav és növényi termékek, pl. lisztek. Az alkalmas felületaktív anyagok közé tartoznak pl. a kalciumligninszulfonát, polioxietüén-oktU-40 fenoléter, naftalinszulfonsav, fenolszulfonsavak, formaldehidkondenzátumok, zsíralkoholszulfátok és zsírsavas alkálifém- vagy alkáliföldfémsók. A hatóanyagok és egyéb komponensek mennyi­sége a készítményekben tág határokon belül változ-45 hat. így pl. azok kb. 5—90 súly% mennyiségben hatóanyagot, mintegy 95—10 súly% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben 20 súly%-ig terjedő mennyiségű felületaktív anyagot tartalmazhatnak. 50 A készítmények felhordása a szokásos módon történhet, pl. víz hordozóanyaggal 100-1000 l/hektár permetlé-mennyiségben. Teljes gyomtala­nításhoz minden további nélkül a részben szokásos, több mint 1000 1/hektár permetlé-mennyiség alkal-55 mázható. A készítmények az ún. „Ultra-low­-Volume" — eljárással is használhatók. Mód van a készítmények mikrogranulátum alakjában történő alkalmazására is. Az I. általános képletű új vegyületek úgy 60 állíthatók elő például, hogy valamely II. általános képletű vegyületet vagy annak alkálifémsóját a) valamely III. általános képletű halogén­formfloximmal - adott esetben tercier, szerves bázis, pl. trietüamin vagy N,N-dimetÜanüin jelen-65 létében - reagáltatjuk vagy 2

Next

/
Thumbnails
Contents