168557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémmentes sávok előállítására fémbevonatú szigetelő fólián

168557 tudóval való beállítására; a leégető elektród alakjának számos változata alakitható ki. Elegendően magas frekvencia alkalmazása mellett a fémbevonat kapacitiv csatolás révén kerülhet kapcsolatban az ellenelektródával. A kondenzátorok fémmentes sávjai számára előnyös 0,5 mm-es szabad sávszélesség- amely a-fóliának a szabad sávon belül történő szétvágása által 0,25 mm-re redukálódik - előállítható," ha fém­bevonatként maximum 0,5 Siemens felületi vezető­képességű alumíniumot és minimum ko V-os ampli­túdójú feszültségimpulzust használunk, melyet 50 ohmos ellenálláson keresztül vezetünk az egyik elektródához, valamint ha az impulzus­frekvenciát 1 MHz-re állitjuk be, és az ellen­elektródát a fólia fémbevonatával kapacitiv csa­tolásba hozzuk, hogy a kapacitás minimálisan mintegy 1 nF értékű legyen. Ez az eljárás külső fémbevonatú többréteges fóliák, például konden­zátorokhoz felhasználandó fóliacsikok megmunká­lására is alkalmas. Az ellenelektróda és a fémbevonat közötti kapacitiv csatolás esetén az impulzusnak a le­égetés helyén értelmezett energiatartalmában lényegesen közrehat az impulzusok felfutási és lefutási idejének variációja, mivel a nagy frek­venciák mellett, amelyek a rövid felfutási ide­jű impulzusok kialakítása miatt szükségesek, a kapacitiv ellenállás az ellenelektróda és a fém­bevonat között különösen kicsi» Például 0,5 Si­emens felületi vezetőképességű alumihiumbevona­ton elŐáliitható 0,1 mm széles, éles vonalakkal határolt fémmentes sáv, ha a megmunkálási se­besség 80 m/perc, az impulzusok 50 V-os ampli­túdójú feszültségimpulzusok, melyeket 50 ohmos elŐtételellenálláson keresztül vezetünk a le­égető elektródához, és ha az impulzusok ismét­lődési frekvenciája minimálisan 500 KHz, az impulzusok felfutási és lefutási ideje kb, 30 nsec és a fémbevonat, valamint ellenelektródí közötti csatolási kapacitás kb, 5 nF értékű» Az igy elért fémmentes sávok szigetelési ellenállá­sa néhány méteren is még 104 Mohm felett van, A találmány szerinti eljárás előnyös mó­don olyan szerkezettel valósitható meg, amely­nek lényege, hogy feszültségimpulzusokat előál­litó impulzusgenerátor egyik pólusával elektro­mosan összekötött, forgathatóan csapágyazott hengerre a hengert legalább részben körülfogó fémbevonatú szigetelőanyag fólia van helyezve, a szigetelőanyag fólia hengerrel átellenes ol­dali fémbevonata fölött egy vagy több leégető elektróda helyezkedik el, amelyek nyomás révén érintkeznek a fémbevonattal, mig a leégető elektródák a: már emiitett feszültségimpulzuso­kat előállitó impulzu sgenerátor másik pólusá­val ohmos ellenálláson keresztül elektromosan össze vannak kötve, A szigetelőanyagfólia fémbevonata a hen­gerrel kapacitiv csatolásban Van. A 20/um-nél kisebb vastagságú fóliáknál, ha szokásos, pél­dául 6 cm átmérőjű a henger és a fóliának a hengert körülfogó szakaszához tartozó szög 180 akkor a fémbevonatú fólia és henger közötti ka­pacitás értéke több mint 1 nF, Ha ez a kapaci­tás nem elegendő, vagy ha kisebb átmérőjű hen­gert kell alkalmazni, vagy ha vastagabb a fó­lia, ugy előnyös módon további hengert kell az impulzusgenerátornak ugyanazon pólusával össze­kötni, mint amelyhez az előbbi henger kapcsoló­dik, és ezt a második hengert a-szigetelőanyag­fólia legalább részben fogja körül ugy,hogy a fémbevonat a hengerrel érintkezzen, így a hen­ger és a fémbevonat közötti részben galvanikus kontaktus, részben azonban kapacitiv csatolás is keletkezik, mivel általában a henger és a fémbevonat között nagyon vékony aluminiumoxid­réteg és szennyeződés helyezkedik el. Ez a ka­pacitiv csatolás azonban ezeknek a rétegeknek a nagyon csekély vastagsága miatt sokkal na­gyobb értékű, mint a szigételőanyagfólia által meghatározott csatolás az első hengernél. A fémbevonat érintkezése mellett nem tökéletes galvanikus csatolás ellenére a fémbevonat loká­lis leégése sérülések veszélye nélkül bekövet­kezhet. Az eljárás gyártási körülmények közötti alkalmazásának feltétele a fémbeyonat és a le­égető elektróda közötti kifogástalan érintkezés, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 hosszabb fémbevonatleégetési szakaszok esetén is. Mivel a kondenzátorok üzemi előállitása so­rán 5000 - 10 0Ó0 m hosszú fémbevonatú fóliate­kercseket alkalmaznak és dolgoznak fel, ezért a leégető elektródának minimálisan legalább ilyen hosszúságú fóliákhoz megszakítás nélkül működőképesnek kell maradnia. Amennyiben ehhez a leégető elektróda tisztítása szükséges, ugy ennek a leégetési folyamat megszakítása nélkül kell kivitelezhetőnek lennie. Különösen előnyö­sek erre a célra azok az elektróda anyagok, amelyek alumíniummal semmi, vagy csak igen cse­kély ötvözés! hajlamot mutatnak, és ezenkivül magas olvadáspontuak. A wolframból készült le­égető elektródák itt különösen jól alkalmazha­tók, mivel ezek az érintkezés helyénél öntisz­titóak és az aluminium, amely azérintkezési fe­lületek közelében mint laza bevonat gyűlik ösz­sze, már némi mosással, fújással vagy leszívás­sal eltávolítható. Ilyen jellegű tisztitás azonban nem feltétlenül szükséges, mivel az aluminium lerakódás üzem közben erősebb felhal­mozódás esetén magától lehullik. Hogy a leégetni szándékolt folt belülről kifelé való tiszta leégetését biztosítsuk, olyan leégető elektródákat használunk, amelyek a szigetelőanyagfólián lévő fémbevonattal való érintkezési hely környezetében minden oldalra legömbölyített felületűek és wolframból készül­tek. Ehhez előnyösen alkalmas wolframhuzal po­lírozott félgömb formájú végződéssel és 0,3 mm­es átmérővel, mely wolframhuzalt nyomórugó nyom 0,1 N erővel a fóliához. A megmunkált fólia nagyobb sebességénél - például 50 m/perc felett - a leégető elektró­da vibrációja következtében a leégető elektróda rövid időre felemelkedhet, és a leégetett sáv megszakadhat. Ezt azáltal kerüljük el, hogy a leégető elektródát közvetlenül ott helyezzük el, ahol a fémbevonatú fólia az ellenelektróda­ként szolgáló hengert elhagyja. További lehetőség a leégető elektróda vib­rációja okozta károsodások elkerülésére, hogy a leégető elektróda több igen vékony wolfram­drótból áll, amelyek a fólia haladási irányára keresztben egymás mellett vannak elhelyezve. Ezek előnyös módon J alakúak, ahol az érintke­zési hely a J görbületénél van. Nagyon keskeny szabad /fémmentes/ sáv el­éréséhez az szükséges, hogy a leégető elektróda a vágószerkezet közvetlen közelében legyen el­helyezve. Ezt a legelőnyösebben ugy érjük el, hogy a vágószerkezetet egyidejűleg mint leége­tő elektródát képezzük ki. Ahhoz, hogy a fémbevonatú szigetelőanyag­fólián komplikált mintákat állítsunk elő - pél­dául kondenzátorbevonatok soros kapcsolását -előnyös, ha egy vagy több olyan leégető elektró­da áll rendelkezésre, amelyek közül legalább egy a fólia mozgási irányához képest kereszt­irányban, megadott program szerint eltolható, és a fémbevonatú szigetelőanyagfóliától eltávo­lítható. A fémmentes sáv különösen rövid megszakítá­sára igen előnyös, ha a feszültségimpulzusok előre megadott program szerint a fólia futása közben ki- és bekapcsolhatók. A találmányt a mellékelt ábrán feltüntetett kiviteli példa alapján részletesen ismertetjük. A találmány azonban nem korlátozódik az ábrán közölt példára. Az 1 hengeren halad a 2 fólia, amely az 1 hengert részben körülveszi. Az 1 henger éppúgy, mint a 3 henger a feszültségimpulzusforrás ugyanazon pólusával van összekötve, amely föl­delve van. A 3 henger a 2 fólia fémbevonatos ol­dalához érintkezve helyezkedik el. A h elektró­dát az 5 rugó nyomja a 2 fólia fémbevonatához. Az elektróda a 6 érintkezőn keresztül van a fe— szültségimpulzusforrással elektromosan össze­kötve. A feszültségimpulzusok által - amelyeket a h elektródán keresztül a 2 fólia fémbevonatá­ra vezetünk - lesz a 7 fémmentes sáv a fémbevo— tu szigetelőanyagfólián előállitva. A 3 henger a 2 fólián lévő fémbevonattal részben galvani­kus, túlnyomó részben azonban kapacitiv csato­lásban van, mivel a fémbevonaton igen vékony, alumíniumból és szennyeződésből álló réteg kép­ződik. A kapacitiv ellenállás a találmány sze— 2

Next

/
Thumbnails
Contents