168492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékfázisú kémiai reakciók folyamatos levezetésére

11 168492 12 nyolcadik cellákba 13 ürítőcsonkjaikon keresztül percenként 18 súlyrész klórt áramoltattunk. A 11 hőmérőcsonkokra csatolt hőérzékélő elemek és a 19 fűtőköpenyben keringtetett hűtőközeg segítségével a cellák hőmérsékletét 0 C°on tartottuk. A közepes tartózkodási idő ennél a reakciónál 25 perc volt. A reaktorból percenként 161 súlyrész diklóretilacetitot vettünk el. Ez az érték 99%-os elméleti kihozatalnak felel meg. & péda Toluol és klórszulfonsav reakciója. Ennél a példánál a 2. ábrán feltüntetett és tíz cellává ellátott készüléket használtunk. A készülék felépítése azonos volt az 1. példában leírt reaktor felépítésével. A közepes tartózkodási idő mintegy 40 percet tett ki. Az üzembehelyezett reaktor 4 kezdőcellájába percenként 23 súlyrész toluolt és 40 súlyrész klórszulfonsavat adagoltunk. Adalékként a negyedik cellába percenként további 40 súlyrész klórszulfonsavat adagoltunk. Az egyes cellák hőmérsékletét a 11 hőmérőcsonkokra felszerelt hőmérők és a 19 fűtőköpenyben keringtetett hűtőközeg segítségével 5-10 C°-on tartottuk. A keletkezett sósavgázt a 17 gázelvezető csonkon át távolítottuk el. Az 5 végcella 15 elvezető csonkján percenként 95 súly rész kész reakciókeveréket fejtettünk le, melyben 40,5 súlyrész o- és p-toluolszulfoklorid keverék volt. Ez az érték 85%-os elméleti kihozatalnak felel meg. 9. példa Benzol nitrálása A péüdáhan az 1. ábrán feltüntetett négy cellával ellátott reaktort alkalmaztunk. A készülék felépítése a 3. példában már ismertetett készülékével azonos volt. A 4 kezdőcellába percenként 156 súlyrész benzolt és 204 súlyrész 63% salétromsavat, 19% kénsavat és 18% vizet tartalmazó nitráló közeget vezettünk be a 14 bevezetőcsonkon át. Az egyes cellák 11 hőmérőcsonkjaira szerelt hőérzékélő elemek segítségével a 4 kezdőcella hőmérsékletét 40 C°, az első 3 reaktorcella hőmérsékletét 50 C°, a második 3 reaktorcella hőmérsékletét 55 C° és az 5 végcéllá hőmérsékletét 60 C° értékre állítottuk be. A közepes tartózkodási idő 40 perc volt. A reaktorból a példa során percenként 360 súlyrész reakciókeveréket fejtettünk le, melyben 242 súlyrész nitrobenzol volt. Ez az érték a benzolra vonatkoztatva 98,5% elméleti kihozatalnak felel meg. 10. páda Kéndioxid kinyerése hulladék nátriumszulfátból. A példában a 6. ábrán feltüntetett megnövelt 6 gáztérrel és 10 cellával ellátott készüléket használtunk. A 4 kezdőcella, a nyolc 3 reaktorcella és az 5 végcella hasznos térfogata egyaránt 2500 cm3

volt. A 7 keverőtengelyre cellánként a cellák közepén egy-egy a 9. ábrán feltüntetett 8 keverőtárcsát ékeltünk fel. A 7 keverőtengelyt 100/perc fordulatszámmal hajtottuk. Valamennyi cella 11 hőmérőcsonkjára csatlakoztattunk egy-egy hőmérséklet érzékelő elemet. A 4 kezdőcellában percenként 700 súlyrész vizet és 100 súlyrész 40%-os kénsavat adagoltunk a 14 bevezetőcsonkon át. A szállítócsigaként kiképzett 18 5 adagolószerkezettel ezzel egyidejűleg percenként 200 súlyrész 80%-os nátriumszulfátot adagoltunk be. További adáékként az első 3 reaktorcellába percenként 100 súlyrész 40%-os kénsavat, a második-hetedik 3 reaktorcellákba pedig egyenként és percenként 50 10 súlyrész kénsavat vezettünk be a 14 bevezetőcsonkokon keresztül. A reaktor egyes celláinak 11 hőmérőcsonkjaira csatlakoztatott hőérzékélő segítségével a reakciót a következő hőállapotszabályozási program szerint vezettük le: A 4 kezdőcellát 40 C°, az 15 első 3 reaktorcellát 40 C°, a második 3 reaktorcellát 45 C°, a harmadik reaktorcellát 50 C°, a negyedik 3 reaktorcellát 55 C°, az ötödik 3 reaktorcellát 60 C°, a hatodik 3 reaktorcellát 65 C°, a hetedik 3 reaktorcellát 70 C°, a nyolcadik 3 reaktorceUát 80 C°, végül az 20 5 végcellát 80 C° hőmérsékleten tartottuk. A reakció során kinyert kéndioxidot a 17 gázelvezető csonkról vezettük továbbfeldolgozásra. 25 perc közepes tartózkodási idő betartásakor percenje ként 81 súlyrész kéndioxidot kaptunk, mely érték azt jelenti, hogy a hulladékban levő és kinyerhető kéndioxid teljes mennyiségét felszabadítottuk. 2Q 11. példa Szennyvíz közömbösítése. A példában az első ábrán feltüntetett és 9 cellával __ ellátott készüléket használtunk, melynél a 4 kezdőcella hasznos térfogata 3000 cm3

míg az ezt követő 6 db 3 reaktorcella és az 5 végcella hasznos térfogata egyenként 1500 cm3

volt. A 7 keverőtengelyt 50/perc fordulatszámmal hajtottuk. A 7 keverőtengelyre a 4 4Q kezdőcellában a ceŰa első és második ill. második és harmadik harmadát elválasztó síkok mentén két a 9. ábrán feltüntetett 8 keverőtárcsát ékeltük fel. További cellánként egy-egy az adott cella közepén elrendezett 8 keverőtárcsa volt még a 7 keverőtengelyen 45 rögzítve. Az első, haramdik és hatodik 3 reaktorcella 12 műszercsonkjaira egy-egy pH-mérőt csatlakoztattunk, melyek segítségével a 4 kezdőcellába és a második, negyedik és hetedik 3 reaktorcellákba meghatározott mennyiségben adagolt bázikus ill. savas 50 kémhatású közeget vezettünk. A 4 kezdőcella 14 bevezetőcsonkján át percenként 1500 súlyrész 6% sósavat tartalmazó savas kémhatású szennyvizet vezettünk be. Az esetünkben cellás adagolókerékként kiképzett 18 adagoló-55 szerkezettel pedig percenként 120 súlyrész kalciumkarbonátot vezettünk a reaktorba. A kalciumkarbonát beadagolása után még megmaradt közömbösítetlen savat a második és a negyedik 3 reaktorcella 14 bevezetőcsonkján keresztül adagolt 33%-os 60 nätriumhidroxiddal kezeltük. A bázikus kémhatású adalék anyagok esetleges túladagolását a hatodik 3 reaktorcellában elrendezett pH-mérővel ellenőriztük és a hetedik 3 reaktorcella 14 bevezetőcsonkján bevezetett savas adalékkal egyenlítettük ki. Az átlagos 55 tartózkodási idő 10 perc volt. A közömbösített szennyvizet a 15 elvezetőcsonkon keresztül szívattuk le. 6