168490. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos motorok túlmelegedés elleni védelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168490 HEI Bejelentés napja: 1973.VII.16. (BU-676) Közzététel napja: 1975.XII.29. Megjelent: 1979. VIII. 15. Nemzetközi osztályozás: H 02 h 7/00 •BimM^H Bejelentés napja: 1973.VII.16. (BU-676) Közzététel napja: 1975.XII.29. Megjelent: 1979. VIII. 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973.VII.16. (BU-676) Közzététel napja: 1975.XII.29. Megjelent: 1979. VIII. 15. Feltalálói k): dr. Imre László, docens, 45%, Máthé István, tanársegéd,45%, Hecker Gerhardt, adjunktus, 10%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Kapcsolási elrendezés villamos motorok túlmelegedés eUeni védelmére 10 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés villamos motorok túlmelegedés elleni védelmére. A motorvédők feladata annak megakadáyozása, hogy a védendő motorban a hőmérséklet a megenge­dett értéket meghaladja, azaz, hogy a motor veszélye­sen túlmelegedjék. A túlmelegedést négy ok válthatja ki: a névleges értéket meghaladó terhelés (az. u.n. „túlterhelés") fáziskimaradás, a motor hűtőrendszerében bekövetke­ző hiba és a motor környezetében uralkodó hőmér­séklet megnövekedése. Történetileg először az olyan motorvédelmek ala­kultak ki, amelyek a túlmelegedés ellen a négy emlí­tett ok közül a leggyakoribbnak, a túlterhelésnek a 15 megakadályozását tűzték ki célul. A terhelés a motor áramfelvételéből állapítható meg, tehát a túlterhelés elleni védelem lényegében áramvédelem, amely -a motor áramát észleli és annak bizonyos küszöbérté­kénél a motort a hálózatról lekapcsolja. A megoldás 20 egyszerűségét fokozza az a körülmény, hogy az érzékelés és a beavatkozás gyakorlatilag ugyanazon a helyen, a motor bekötővezetékében történik. A túláramvédelem hátránya, hogy az egyik oldalról -c túlzott biztonságot nyújt: a túláram megjelenésekor a motort azonnal lekapcsolja, jóllehet a motor túlme­legedése csak bizonyos idő múlva következnék be, s ezalatt a túláram akár meg is szűnhet, — tehát a lekapcsolás esetleg feleslegesen történik. Más oldalról 30 viszont a másik három okból fellépő túlmelegedés ellen semmi védelmet sem nyújt. A túláramvédelem továbbfejlesztésének tekinthető az általánosan elterjedt ikerfémes motorvédelem. Ebben az ikerfém a motor áramától függő mértékben melegszik fel, hőmérsékletétől függően deoformáló­dik és bizonyos kritikus deformáció esetén mechani­kus szerkezettel a motort a hálózatról lekapcsolja. Tekintve, hogy az ikerfém felmelegedéséhez bizonyos idő szükséges, a túláram fellépése után a lekapcsolás kismérvű késleltetéssel történik. A gyakorlati tapasz­talatok szerint azonban ezáltal nem csökkenti lénye­gesen az indokolatlan lekapcsolások számát. Az iker­fém melegedésére hatással van a környezeti hőmérsék­let is. Ezért amennyiben az ikerfém a motorral azonos környezetben helyezkedik el, úgy felmelegedését a környezeti hőmérséklet a motoréval azonos értelem­ben befolyásolja. Az áramvédelem egyszerűsége itt is jelentkezik. A motorok bekötéséhez amúgyis használt mágneskapcsolót ikerfémes hőkioidóval kiegészítve, minimális többletköltséggel olyan motorvédőkapesotó alakulhatott ki, amely egymaga végzi a motor vedel mét, anélkül, hogy a motorok kialakult konstrukció­ján bármilyen! változtatást kellene eszközölni. Egy­szerűsége és olcsósága magyarázza, hogy közismert hibái ellenére ma ez a legelterjedtebb motorvédelmi forma. Egyik hibája a működési elvéből adódik, a motor hűtőrendszerében előálló hibát nem veszi észre. Azonkívül késleltetése — időálandója — jóval kisebb a motor átlagos felmelegedési és nagyságrende­kkel kisebb az átlagos lehülési időállandójánál, emiatt nem képes kiküszöbölni a túláramvédelem indokolat­lan és így felesleges beavatkozásait. Ennek hátránya — mivel a különböző méretű és így különböző időállan-168490

Next

/
Thumbnails
Contents