168472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ionizáló sugárzással keményített bevonatok előállítására műgyantákból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973.III.9. (VI-917) E Isőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1972. III.l 1. (P 22 11 9502) Közzététel napja: 1975.XI.28. Megjelent: 1980. IX.30. JL 168472 Nemzetközi osztályozás: C 08 f 1/24; C 09 d 3/68 Feltalálót k): dr. Hesse Wolfgang, oki. vegyész, Wiesbaden-Biebrich, dr. Ritz Jürgen, oki. vegyész, Nierstein, Német Szövetségi Köztársasgá Szabadalmas: VIANÖVA Kunstharz Aktiengesellschaft, Bécs, Ausztria Eljárás ionizáló sugárzással keményített bevonatok előállítására műgyantákból Ismeretes, hogy telítetlen műgyanták elektronsugárzással térhálósíthatók. Hátrányos az eddig ismert eljárásoknál a viszonylag nagy sugáradag-szükséglet, amelyet azért kell alkalmazni, hogy meghatározott gyantamennyiség térhálósodjék. 5 Avégett, hogy a sugáradag : keményedési fok arány csökkenthető legyen és ezzel nagyobb hatásfokot lehessen elérni, már javasolták a műgyantában lévő telítetlen rész, valamint az adagolt telítetlen monomerek mennyiségének a növelését. Ismert pél- 10 dául, hogy difenilolpropánból és epiklórhidrinből előállított epoxidgyanták telítetlen karbonsavakkal, különösen akril- vagy metakrilsawal, észterezhetők és ezeknek az észtereknek az oldatai valamely keverékpolimerizációra alkalmas monomerben, előnyösen a 15 fent megadott savak valamely észterében keményíthetők. Ebben az esetben is nagy sugáradag, például 15-40 Mrad szükséges 1 gramm gyantára számítva abban az esetben, ha a keményítés elektronsugárzással történik. 20 Meglepő módon azt találtuk, hogy a keményítőshez szükséges sugáradag az eddig alkalmazott gyantákhoz viszonyítva 10 %-nál nagyobb mértékben csökkenthető és egyidejűleg lényegesen javíthatók a keményített film tulajdonságai és a gyanta-oldatok 25 alkalmazástechnikai sajátságai, ha diketént legalább egy - polimerizálható kötésekkel rendelkező — A) műgyanta-csoporthoz és B) polimerizálható monomer-csoporthoz tartozó vegyülettel acetecetészter-származékká alakítunk és a kapott terméket vala- 30 mely fém vegyületével kelát-komplexszé alakítjuk, amennyiben az A) vagy B) komponensek közül, amelyeknek legalább az egyike hidroxil-csoportokat tartalmaz, csak az egyik van jelen, a másikat hozzákeverjük az elegyhez, adott esetben további szokásos adalékanyagokat teszünk hozzá és ionizáló sugárzással alaktestekké keményítjük, így tehát a) valamely, polimerizálható kötéseket és hidroxilcsoportot tartalmazó A) epoxidgyantaésztert legalább egy alifás és/vagy aromás tercier amin és adott esetben szerves fémsó típusú katalizátor jelenlétében, 35-80 C° hőmérsékleten, diketénnel acetecetészterszármazékká alakítunk és a kapott terméket tetszőleges sorrendben valamely fémvegyülettel 10-60 C° hőmérsékleten kelát-komplexszé alakítjuk és valamely, keverékpolimerizációra alkalmas B) monomerrel összekeverjük, adott esetben a kapott gyanta- acetecetészterszármazékot valamely, keverékpolimerizációra alkalmas B) monomer acetecetészter- származékának fémkelátjával keverjük össze, vagy b) valamely, bidroxilcsoportokat tartalmazó, keverékpolimerizációra alkalmas B) monomer és egy diketén reakciótermékét — adott esetben legalább egy alifás és/vagy aromás tercier amin vagy szerves fémsó típusú katalizátor jelenlétében 10-60 C° hőmérsékleten valamely fémvegyülettel kelát-komplexszé alakítjuk és ehhez egy polimerizálható kötéseket tartalmazó A) epoxidgyantaésztert elegyítünk vagy c) valamely polimerizálható kötéseket tartalmazó A) epoxidgyantaésztert valamely hidroxilcsoportokat tartalmazó keverékpolimerizálható B) monomerrel elegyítünk, a keveréket - adott esetben legalább egy, alifás és/vagy aromás tercier amin és szerves fémsó 168472