168466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvességtartalom - előnyösen talajnedvesség - meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSAS SZABADALMI LEÍRÁS 168466 V/XIMMH1KXR I A bejelentés napja: 1973. IV. 17. (VA—1404) If (2., 4. és 5. igénypont) Módosítási elsőbbsége: 1975. VI. 12. (1., 3. és 5. igénypont) A közzététel napja: 1975. IX. 27. I Megjelent: 1977 VI. 30. Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/46, I A bejelentés napja: 1973. IV. 17. (VA—1404) If (2., 4. és 5. igénypont) Módosítási elsőbbsége: 1975. VI. 12. (1., 3. és 5. igénypont) A közzététel napja: 1975. IX. 27. I Megjelent: 1977 VI. 30. G 01 n 33/24 1 ORSZÁGOS ALÁLMÁNY HIVATAL I A bejelentés napja: 1973. IV. 17. (VA—1404) If (2., 4. és 5. igénypont) Módosítási elsőbbsége: 1975. VI. 12. (1., 3. és 5. igénypont) A közzététel napja: 1975. IX. 27. I Megjelent: 1977 VI. 30. Feltaláló: Dr. VARGA Sándor oki. mérnök, Gödöllő Tulajdonos: Hollósy Lajos, Budapest Eljárás és berendezés nedvességtartalom-előnyösen talajnedvességmeghatározására A találmány tárgya, eljárás és berendezés nedvességtartalom mérésére. Előnyösen talajok és egyéb porózus szerkezetű anyagoknál történő felhasználásra. A nedvességtartalom meghatározására szolgáló el- 5 járások két fő csoportra bonthatók, úgymint mintavételes és mintavétel nélküli eljárások. A mintavételes eljárások legfőbb jellemzője az, hogy a kívánt helyen, időben és mélységben a vizsgálandó közeg természetes szerkezetét megbontva 10 abból mintát veszünk és a mintát - elegendő számú ismétlés esetén - jellemzőnek tekintjük a környezetre nézve. Ezeknek a mintáknak nedvességtartalmát megmérve az átlagot tekintjük a nedvességtartalom értékének. A nedvességtartalmat, ezen 15 jólismert elven alapuló módszernél laboratóriumban mérjük meg. A mérést termo-gravimetriás, penetrométeres, kémiai, gőznyomásos, vagy elektromos úton végezhetjük el. Az eljárás legnagyobb előnye, hogy a nedvességmeghatározás a laboratóriumi feltételek 20 közötti mérés miatt viszonylag nagy pontossággal vitelezhető ki. Hátrányos viszont az, hogy a mérendő anyag természetes szerkezetének megbontása miatt a mérés ugyanazon a ponton nem ismételhető meg, a kívánt adatok csak órák múlva állnak ren- 25 delkezésünkre, továbbá a nedvesség változásait ily módon folyamatosan regisztrálni nem lehet. A mintavétel nélküli eljárások segítségével lehetséges gyorsan és a mérendő anyag károsítása nélkül a nedvességtartalom meghatározását elvégezni. Na- 30 gyón jelentős az is, hogy ezzel az eljárással nyílik lehetőség a nedvességtartalom folyamatos mérése, regisztrálása és önműködő rendszerek irányítására, szabályozására. Ezen méréseket tenzióméteres, termikus, gammasugaras és neutronos, továbbá elektromos módszerekkel lehet elvégezni. Legegyszerűbb módszer a nedves közeg - például talaj - elektromos ellenállásának mérése. A mérés csupasz vagy a jobb érintkezési felület biztosítása érdekében - valamely porózus anyaggal burkolt elektródák alkalmazásával történhet. A talajnedvességtartalom mérésénél csupasz elektródás módszer nem alkalmazható szántóföldi mérésekre, mivel érzékenysége kicsi, erősen hőfokfüggő és az igen nehezen mérhető ionkoncentráció változása is jelentős mértékben módosítja a mérendő talaj ellenállását. Az elektródák burkolása porózus, nem disszociáló anyag (pl.: gipszburkolat, nylon és üvegszövet vagy szorbciós kapron burkolat) javít a helyzeten és csökkenti a talaj sótartalmának változásából eredő mérési hibákat. Azonban a talaj sótartalma idővel a burkolat pórusainak feltöltődését okozza s ezen jelenség miatt az érzékelőket állandóan ellenőrizni és ismételten hitelesíteni kell. Ugyanakkor az elektródák elkészítése igen munkaigényes és nagy gondosságot kívánó munkafolyamat s ez nagyon drágává teszi az amúgy is könnyen tönkremenő érzékelőket. Továbbá biztosítani kell, hogy a mérő elektródák mindig azonos távolságra legyenek egymástól és azonos felülettel, valamint állandó nyomással érintkezzenek az 168466 1