168462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biokémiai úton oxidálható anyagot tartalmazó víz többfokozatú oxigénezésére

11 168462 12 réket gravitációs elven működő derítőbe vittük át az aktivált iszap elválasztására, utábbit az első fokozatba recirkuláltattuk. A berendezést 4,26 m hosszú, 1,53 m széles és 1,22 m mély hasábalakú tartályban helyeztük el. Valamennyi 5 oxigénező fokozat és a derítő 1,5 mXl.l m kereszt­metszetű és 1730 liter hasznos térfogatú volt. Minden fokozat keverőrendszere 0,33 kW-os motorral hajtott, bemerített, változtatható sebességű 15,24 cm átmérőjű keverőt tartalmazott, amely a közvetlenül a keverő alatt 10 elhelyezett perforált gázbevezető csőből kilépő gázt diszpergálta. A gázbevezető csövek 1,27 cm átmérőjű csőből készültek 16 db 1,59 mm átmérőjű nyílásokkal. Mindegyik keverő fokozat változtatható sebességű csú­szólapátos kompresszort alkalmazott az oxigénező gáz- 15 nak a gáztérből a bemerülő perforált gázbevezető csőbe történő recirkuláltatására. Mindegyik fokozatban a gáz­recirkuláló sebességét és a mechanikai keverés sebességét külön és egymástól függetlenül szabályoztuk, a gáz­recirkuláció sebességét rotaméterekkel mértük, a kéve- 20 rési energiát wattórákkal. 99,5% tisztaságú oxigéngázt adagoltunk egy nyomás­szabályozású folyadéktároló hengerből. A tápoxigént vízzel telítettük, majd az nedves gázórán ment keresztül, amellyel a pillanatnyi áramlási sebességet és az átáramló 25 teljes térfogatot is mérni tudtuk. Az oxigént az első fokozatban levő szennyvíz és aktivált iszap keverő fölötti gáztérbe vezettük be, és a felhasználatlan oxigén­gázt (a felszabaduló reakciótermék gázokkal együtt) a következő fokozatba 61—76 cm hosszú és 4,7 cm 30 belső átmérőjű csövön vezettük az első-második és második-harmadik fokozat válaszfalain át. Ezek a nyí­lások elég nagyok ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gáz áramlását kis nyomáskülönbség hatására fokozatról fokozatra az oxigéngáz visszakeveredése nélkül. A nyo- 35 máskülönbség 0,23 Hgmm volt. A harmadik fokozatból a felhasználatlan oxigéntartalmú gázt második nedves gázórán keresztül szívtuk el. Az oxidált folyadék­szilárdanyag keverék a gázzal egyenáramban folyt fokozatról fokozatra 8 db egyenként 5 cm 0 nyíláson, 40 amelyek teljes keresztmetszete 161 cm2 volt. A derítő egy V-bevágású túlfolyó gátat tartalmazott, és 86 cm átmérőjű motormeghajtású kaparóval volt ellátva (6 ford./óra). Az aktivált iszapot az első oxigéne­ző fokozatba változtatható sebességű szivattyú recirku­láltatta. A nyersvíz és tisztított elfolyó víz mintákat 12 és 24 órás periódusokban gyűjtöttük össze, és azokat az elemzést megelőzően 0 C° körüli hőmérsékletű tartály­ban tároltuk. Bizonyos napokon két mintasorozatot gyűjtöttünk, egyet reggel 9-től este 9-ig, a másikat este 9-től reggel 9-ig. Ezeket az időintervallumokat úgy vá­lasztottuk meg, hogy azok felöleljék a nappali órákban várható nagy koncentrációjú szennyvíz körülményeket és az éjszaka előforduló viszonylag kis koncentrációjú körülményeket. A legtöbb adat azonban 24 órás kísér­letekre vonatkozik. Az első oxigénező fokozatban a folyadék-szilárdanyag keverék oldott oxigén koncentrá­cióját folyamatosan ellenőriztük. Ennek megfelelően ez adatokat szolgáltatott az oldott oxigén szint változására lényegében azonos áramlási sebesség és oxigénezési körülmények mellett, így az jellemző volt a nyersvíz biokémiai úton oxidálható anyagtartalmának és annak megfelelően a rendszer oxigénigényének változásaira. A kísérleti rendszer 25,8 liter/perc átlagos szennyvíz betáplálási sebességgel és 7,6 liter/perc recirkuláltatott iszapsebességgel működött. Ez a három oxigénező foko­zatban (a recirkuláltatott iszapáramlást is beleértve) 150 perc teljes érintkeztetési időnek felel meg és 29%-os iszaprecirkuláltatásnak. A folyadék-szilárdanyag keve­rék illékony (szerves) szuszpendált szilárdanyag szintjét valamennyi fokozatban 3200 és 3600 ppm közötti értéken tartottuk. Az üzemeltetés kiválasztott időszakai­ban az üzemeltetési adatokkal együtt az oxigén ab­szorpció adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze. Valamennyi mérést a szennyvízkezelésben standard módszerrel végeztük: „Standard Methods for the Examination of Water and Wastwater" American Public Health Association Inc., 11. kiadás (1962). Az 1. táblázat és különösen a 13. nap átlagos adatai azt mutatják, hogy a szennyvíz biokémiai úton oxidál­ható anyagtartalmának 91%-át távolította el a rendszer hatásos oxigénfelhasználás (85%-os abszorpció) és kis energiafelhasználás (0,16 kg 02 /kW) mellett. /. táblázat A nap Bnap Cnap 13. nap átlaga Nyersvíz biokémiai úton oxidálható anyagtartalom (ppm) 332* 208* 227* 210 Tisztított folyadék biokémiai úton oxidálható anyagtartalma (ppm) 33,0* 28,0* 18,1* 19 Biokémiai úton oxidálható anyag eltávolítása (%) 90,2* 86,5* 92,0* 91 Folyadék-szilárdanyag keverék összes szuszpendált szilárdanyag (ppm) 1. fokozat 4 453 4 265 4 051 4 100 2. fokozat 4 645 4 594 4 055 — 3. fokozat 4 567 4 551 3 785 — recirkuláltatott iszap 18 622 16 673 13 202 14 000 Éghető (szerves) szuszpendált szilárdanyag (ppm) 1. fokozat 3 527 3 291 — 3 400 2. fokozat 3 712 3 451 — — 3. fokozat 3 533 3 305 — — recirkuláltatott iszap 14 988 12 363 — 11000 6

Next

/
Thumbnails
Contents