168456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés fázisbillentyűzött jelek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 168456 ^Lr SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 0 Bejelentés napja: 1974. VIII. 27. (TA—1319) Közzététel napja: 1975. XI. 28. Nemzetközi osztályozás: H 04 1 5/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977. VIII. 31. --•."'.' ••'.-•'• Feltalálók: Szebeni János villamosmérnök (55%) Gyuris Árpád villamosmérnök (30%) Balogh Barnabás villamosmérnök (15%) Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés fázisbillentyűzött jelek előállítására i A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés fázisbillentyűzött vivőfrekvenciás jel óragenerátor jeléből történő előállítására. A találmány elsősorban fázisbillentyűzést használó adatátviteli berendezésekben alkalmazható a vivőfrekvenciás jelek előállítására. 5 Ismeretes, hogy a nagyobb sebességű adatátviteli modemek — a CCITT ajánlásoknak megfelelően — kettő, négy- ill. nyolcfázisú differenciál-modulációval transzponálják az adatjeleket az átvihető frekvenciatartományba. A gyakorlatban kétféle megoldás használható, 10 egyrészt szorzóáramköröket felhasználó analóg fázismoduláció, másrészt főleg logikai áramkörökkel megvalósított digitális fázismoduláció. Ismeretes, hogy egy négyfázisú differenciál-modulált jel analóg eljárással az ún. kvadratúra modulációval 15 állítható elő. A kvadratúra moduláció létrehozásához használt 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben két darab azonos felépítésű M kiegyenlített modulátor van alkalmazva, melyek 3 kimenetein — külön-külön — elnyomottvivőjű kétoldalsávos amplitúdómodulált jel 20 jelenik meg. Az A és B moduláló jelek bipoláris adatjelek, melyek az M modulátorok 1 bemeneteire jutva vagy + 1-gyel, vagy — 1-gyel szorozzák meg az M modulátor 2 bemeneteire jutó vivőfrekvenciás jelet, így olyan Ä és B kimenőjelet állítva elő a modulátorok 3 25 kimenetein, melyeknek vivőfrekvenciája azonos, fáziskülönbségük egymáshoz képest 180°. A két M modulátor 2 bemeneteire adott szinuszos vivőfrekvenciás jeleket F szűrők felhasználásával nyerjük Gl impulzusgenerátor jeleiből. Ezek a vivőfrekvenciás jelek egymás- 30 hoz képest FT fázistolóval 90°-ra el vannak tolva, amplitúdójuk azonos és az előzőekben említett ± 1-gyel való szorzásuk után Ö összeadó 4 és 5 bemeneteire kerülnek, mely Ö összeadó 6 kimenetén fx

(t) fázisbillentyűzött vivőfrekvenciás jel jelenik meg. Ez a jel Ä és B vektoriális összege. így olyan eredő jelet kapunk, mely négy egymástól 90°-ra eltolt fázis valamelyikével rendelkezik, amint ezt a 2. ábra mutatja. Az 1. ábra M modulátorainak kimenetén megjelenő Ä ill. B jelek a 2/a ill. 2/b ábrán vannak vektorálisan ábrázolva, mely vektorok co szögsebességgel a jelzett irányban forognak. Ä ill. B a — 1-gyel való szorzás utáni fázishelyzetét mutatja, A ill. B jeleknek. A két jel pillanatnyi fáziskülönbsége mindig + 90°. Vektorális összegzésük eredménye a 2/c ábrán látható, szaggatott vonalakkal rajzolva be a lehetséges eredő vektorok fázishelyzetét. Az ábrából látható, hogy Ä és B modulátor kimeneti jelek négy lehetséges kombinációja négy különböző fázishelyzetű eredő jelet szolgáltat. Ez az eredő jel a fázisbillentyűzött vivőfrekvenciás jel. Ismeretes, hogy a digitális fázismoduláció általában frekvenciaosztók felhasználásával történik, melyekhez meghatározott időpontokban impulzusokat juttatunk, ezek megváltoztatják a kimeneti jel fázisát. A modulátor blokkvázlata a 3. ábrán látható. G2 impulzusgenerátor jelei az Ox

sorbakapcsolt osztóáramkörök 10 bemenetére jutva az osztóáramkörök számától függően leosztódnak, így a 15 kimeneten négyszögalakú vivőfrekvenciás jel jelenik meg. Az Ox

osztóáramkörök 11—14 bemeneteire juttatott járulékos impulzusok a 168456 1