168451. lajstromszámú szabadalom • Gázkezelő berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEI R Mm 9) SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY 168451 fégpififl»^ A bejelentés napja: 1972. X. 30. (SU—783) Nemzetközi osztályozás: F 24 F 5/00. A közzététel napja: 1975. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977- VIII. 31. Feltaláló: Dr. SZŰCS László oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Gázkezelő berendezés A találmány tárgya gázkezelő berendezés levegő vagy más gáz hőmérsékletének és gőztartalmának beállítására. Gázok, például levegő kezelésére különféle eljárások ismeretesek. Ezek közül sok szempont- 5 ból igen előnyösnek bizonyult az a szorpciós eljárás, amelynél a kezelendő gázt, például levegőt szorpciós hatású oldattal, például trietilénglikol vagy lítiumklorid oldatával érintkeztetik. Az oldatot úgy választják meg, hogy gőztenziója 10 kisebb legyen, mint annak a folyadéknak a tenziója, amelynek gőzét a gáz vagy levegő tartalmazza. Ilyen szorpciós légkezelő berendezés van leírva Carrier: Modern Air Conditioning Heating 15 and Ventilating című könyvének 343. oldalán (Pitman, 1959). Itt a kezelendő levegő lítiumklorid oldattal érintkezik, amely átveszi a levegő nedvességtartalmának egy részét, miközben felmelegszik és felhígul. Az oldatot regenerálás vé- 20 gett főzőben besűrítik, majd vizes hőcserélőben hűtik. Így kerül újból érintkezésbe a levegővel. A levegő az oldattal történt érintkezés után csöves hőcserélőkön áramlik át, ahol a levegőt szükség szerint hűtik vagy fűtik. 25 Szorpciós légkezelő berendezést ismertet az 1 152 440 számú brit szabadalmi leírás is. Ennél a kezelendő levegő hűtött felületen érintkezik a lítiumklorid oldattal. A felület hűtése folytán az oldat az érintkeztetés során nem melegszik, a 30 kezelendő levegő abszolút nedvességtartalma viszont csökken. A csökkent nedvességtartalmú levegő ezután hőcserélőkön áramlik át. Nyári üzemben a levegőt előbb hűtőtorony által hűtött vízzel víz-levegő hőcserélőben, majd kompresszoros hűtőberendezésben hűtik. Téli üzemben a levegőt hőcserélők melegítik tovább. A levegő végső állapotát adiabatikus mosással állítják be. A lítiumklorid oldat visszahűtésére külön hűtőtornyot kell alkalmazni. Légtechnikai szempontból a brit szabadalmi leírás szerinti megoldás előnyösebb a Carrier által ismertetettnél, minthogy három lépcsős légkezeléssel, nevezetesen szárítással, hűtés-fűtéssel és nedvesítéssel bármilyen kezdeti légállapotból el lehet jutni a legszélsőségesebb előírt légállapothoz is. Ettől eltekintve azonban mindkét megoldás közös hátránya a kapcsolások bonyolultsága, a szükséges berendezések terjedelmessége és költségessége, valamint a módszer energiaigényessége. Ez az oka annak, hogy ez az úgynevezett nyitott szorpciós gázkezelés mind ez ideig nem terjedt el, jóllehet a rendszerrel járó lehetőségek mindig újabb megvalósítási kísérletekre ösztönöznek. A nehézségek gyökere, hogy az oldata és a gáz között a hő- és anyagátadás igen nehézkes. Ez okozza, hogy az átadáshoz terjedelmes és költséges berendezéseket kell alkalmazni. De a kezelt gáz állapotváltozását még így sem lehet a kívánt mértékben elérni, ami 168451 1
