168437. lajstromszámú szabadalom • Szisztemikus hatású gombaölőszerek

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. X. 25. (SA-2413) Közzététel napja: 1975. X. 28. Megjelent: 1977. III. 31. 168437 Nemzetközi osztályozás: A 01 N 9/02 Péti Nitrogénművek mint Dr. Száva Jenő oki. vegyész, Budapest jogutóda Szisztémikus hatású gombaölő szerek 1 A találmány új gombaölő szerekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként cink- és/vagy mangán-etilénbis-ditiokarbamátot, továbbá glicin-N,N-bis-(2-hidroxi-5-szulfobenzil)-rézkelát alkáli- vagy alkáliföldfémsóját és ferri-ferro-cianidot tartalmaznak. Az 1 109 937 számú angol szabadalmi leírás zineb vagy maneb és bázikus rézsótartalmú vegyületek keverékének fungicid szerként való felhasználását ismerteti. A zinebre és manebre vonatkozó irodalmi adatok megtalálhatók az US 2 504 404 és az US 3 085 042 számú szabadalmi leírásokban. A szőlő-peronoszpóra ellen rendszerint rézhidroxidot, rézoxi-kloridot vagy rézoxi-szulfátot alkalmaznak. Ezek az anyagok felhasználásuk pillanatában gyakorlatilag oldhatatlanok és így nagy állandóságúak, az idő folyamán azonban a különböző atmoszférikus hatások következtében lassan oldódnak és ennek folytán fitotoxikus jelenségeket idézhetnek elő, amelyek nekrózisok (szövetelhalások képződésében, valamint a levélzet megsárgulásában vagy megvörösödésében nyilvánulnak meg. Ismeretes a ditio-karbamátok fungicid szerként való felhasználása is. Például a cink-etilén-bis-ditiokarbamát, vagy más néven zineb már eddig is felhasználásra került a termesztett növények gombabetegségei — pl. a szőlő-peronoszpóra — ellen. Ez a szer jó hatással van a növényzet fejlődésére, hátránya azonban az, hogy állandósága nem eléggé nagy, az idő folyamán elbomlik. Számos növényvédő szer van forgalomban, amelynek hatóanyaga az említett kétfajta szer kombinációjából áll. Minthogy a két hatóanyag egymás hatását kölcsönösen fokozza, általában olyan kombinált készítményeket hoznak forgalomba, amelyek 50-80% rézvegyületet és 20-50% ditio-5 karbamátot tartalmaznak. Az említett kétfajta szer kombinációja esetén is felléphetnek azonban a fent említett hátrányos fitotoxikus jelenségek. Tekintve, hogy a fém-ditiokarbamát vegyületek bomlási sebessége közismerten ugrásszerűen megnövő 10 rézvegyületek jelenlétében, ezért ennek megakadályozására a gombalölő szer kombinációkban 1—10 súlyszázalék fém-ferrocianidot szoktak keverni, így a bomlási sebesség csökken és a vegyszer gombaölő hatása tartósabb. 15 További hátránya a gyakorlatilag vizoldhatatlan rézvegyületekkel készült gombaölő készítményeknek, hogy viszonylag nagy mennyiségű rézvegyületet és ezáltal sok fémrezet kell tartalmazniok. Az ilyen kombinált hatóanyagú gombaölő szerekben eseten-20 ként 20—40 súly% fémrézre volt szükség a kívánt gombaölő hatás eléréséhez. Az intenzív kálium műtrágyázás hatására a növénytáplálkozási biológiából ismert ionantagonizmus miatt a szőlőültetvényekben fellépő magnéziumhiány nagymértékben fogé-25 konnyá teszi a fellazult szövetű növényzetet a gombabetegségekkel szemben és csökken emiatt a gombaölő szerek hatékonysága is. A gyakorlatban ez ellen magnézium-szulfát vizes oldatával külön permeteznek, amely művelet emeli a növényvédelmi költsé-30 geket.