168421. lajstromszámú szabadalom • Reteszelhető csővezeték-csatlakozás sínhez kötött járművek automatikus központi ütköző-, és kapcsolóberendezéseihez
3 168421 4 nek következtében nem biztosított a légvezetékek kifogástalan tömítése, és amelyet a meglevő reteszelőszervek sem tudnak maradéktalanul kiküszöbölni. Sínhez kötött járművekhez automatikus központi ütköző-, és kapcsolóberendezések általános beveze- 5 tése során azonban várható, hogy az egyes vasutak, ill. vasúttársaságok különböző kivitelű vezetékcsatlakozók alkalmazását szorgalmazzák, melyek kiválasztása az ismert megoldások általuk magasabbra értékelt előnyeinek függvényében történik. IQ A találmány célja a fentiekben ismertetett hiányosságok és hátrányok megszüntetése. v A találmány elé kitűzött feladatot sínhez kötött járművek automatikus központi ütköző- és kapcsolóberendezéseihez olyan reteszelhető csővezeték-csat- 15 lakozás kifejlesztése képezi, amely lehetővé teszi teleszkóp nélküli kivitelű vezetékcsa^lakozók tetszés szerinti csatlakoztatását teleszkópos kivitelű vezetékcsatlakozókkal is, és ezzel lehetőséget ad a különböző, eltérő kivitelű vezetékcsatlakozókkal fel- 20 szerelt járművek egymáshoz történő tetszés szerinti csatlakoztatására A fenti Jelad tot a találmány szerinti reteszelhető csővezeték-csatlakozással oldjuk meg, melynek teleszkóp nélküli kivitelű vezetékcsatlakozót felvevő, pl. 25 mehésztőkarral hátsó nyugalmi helyzetéből a csatlakozási síkba mozgatott érintkezőháza, a menesztőkaron kialakított görbe felülete, ehhez hozzárendelt, érintkezőházon kiképzett hengeres ütközője, példaképpen hengeres csapja, továbbá érintkezőházának a 30 központi ütköző-, és kapcsolóberendezés kapcsolófejében feltámaszkodó, nyíróerő felvételére alkalmas kiképzett vezetőpereme van", valamint az összekapcsolandó ellencsatlakozó teleszkópos kivitelű vezetékcsatlakozójához tartozó, annak egyik oldalán kialakí- 35 tott, lekerekítéssel illesztett különböző meredekségű ütközőfelületekkel kiképzett ütközőléccel, s végül ezen ütközőléchez hozzárendelt, előnyösen az összekötendő ellencsatlakozó kapcsolófejének részeként kialakított támasztókarral yan ellátva. 40 A találmány lényegét az alábbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán a mellékelt rajzok alapján részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra teleszkóp nélküli kivitelű központi kapcsolóberendezés teleszkópos kivitelű ^ központi kapcsolóberendezéssel történő összekötési folyamatát ábrázolja egy példaképpen! kivitel esetében az összekötést megelőző állapotban; a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett, a találmány 50 szerinti megoldás egy példaképpeni kiviteli alakját megtestesítő vezetékcsatlakozás ábrázolása összekapcsolt helyzetbe. Egy, csak körvonalaiban érzékeltetett automa- 55 tikus központi ütköző-, és kapcsolóberendezés kapcsolófejében példaképpen teleszkóp nélküli kivitelű 16 vezetékcsatlakozó van elrendezve, amely csővezeték-, és villamos csatlakozóból áll és 1 érintkezőházban helyezkedik el. Az 1 érintkezőház a csak 60 körvonalazott csatlakozófejben, annak megfelelően kialakított üregében tengelyirányban eltolható módon van ágyazva. Az 1 érintkezőház elülső homlokfelületén egy, vagy több, csőből álló csővezeték-csatlakozó ajakos 4 tömítéseivel kialakított csatlakozó- 65 nyílásai vannak kiképezve, melyek az 1 érintkezőházból oldalt és előre ismert módon kinyúló 3 központosító szervvel vannak ellátva és a 3 központosító szervnek oldalán 14 reteszelőpereme van. Az 1 érintkezőház a 3 központosító szervvel szembenfekvő oldalán 2 csap körül elforgatható, 6 reteszelőorral kiképzett 5 zárkilinccsel van ellátva, amely azonosan kiképzett ellencsatlakozó 3 köpontosítószervében kialakított 14 reteszelőperemmel kapcsolódva összekapcsolt helyzetben a reteszelést elvégzi. Az 1 érintkezőház homlokoldalával ellentétes végén oldalfelületéből kiálló, körbenfutó 8 vezetőperemmel rendelkezik, amely az 1 érintkezőháznak a már említett csatlakozófej megfelelő kiképzésű üregében az összekapcsolási folyamat alatti tengelyirányú megvezetésére szolgál. Homlokfelülete és homlokfelületével ellentétes vége között az 1 érintkezőház továbbá önmagában ismert helyezőszerkezet 9 menesztőkarjának felvételére kiképzett kivágással is el van látva, ahol pl. az 5 zárkilincs mellett, ezen 5 zárkilincshez viszonyítva azonban némi magasságkülönbséggel elhelyezett, a kapcsolási folyamat alatt az összekötendő ellencsatlakozóval menesztett 9 menesztőkar felütközésére szolgáló 7 csap van elrendezve, Is amely egyben az 1 érintkezőház löketét is behatárolja. Az 1 érintkezőháznak a 9 menesztőkart befogadó kivágásában a 7 csappal ellentétes végén 15 rugóstag van kialakítva, amely a gyártási tűrések, valamint használat közbeni kopás következtében előálló kotyogások elkerülésére szolgál és emellett a 9 menesztőkar beszereléséhez is szükséges, továbbá amely összekapcsolt helyzetben a 9 menesztőkart folytonosan a 7 csaphoz szorítja. Egy másik, példaképpen az előzőekben leírttal összekapcsolandó vezetékcsatlakozó felépítése lényegében azonos, 16' vezetékcsatlakozója azonban teleszkópos kivitelű. Az 1' érintkezőház ez esetben is egy vagy több csővezeték-csatlakozót és villamos csatlakozót tartalmaz, tengelyirányban mozgatható', továbbá a csővezeték-csatlakozó homlokoldalán ugyancsak megfelelően kialakított 4' ajakos tömítésekkel van ellátva. Az 1' érintkezőház a teleszkóp nélküli kivitellel azonos kiképzésű 14' reteszelőperemmel kialakított 3' központosító szervvel is rendelkezik. Az 1' érintkezőház végén, a 3' központosító szervvel átmérőirányban ellentéses oldalon 17 ütközőléc helyezkedik el, melynek a működési irányt tekintve eltérő meredekségű, 12 lekerekítéssel összekötött két 10, 11 ütközőfelülete van és ezen 10,11 ütközőfelületek 13 támasztókarral kapcsolódnak, amely a központi ütköző- és kapcsolóberendezés kapcsolófején van kiképezve. E vezetékcsatlakozót is az ábrán nem feltüntetett ismert helyezőszerkezet mozgatja hátsó nyugalmi helyzetéből a kapcsolási folyamat alatt elülső kapcsolási síkjába. A jelen, példaképpen ábrázolt esetben, ahol különböző, eltérő kivitelű találmány szerinti vezetékcsatlakozásokat kötünk össze, a járműkapcsolók összetalálkozásakor megfelelő formai kiképzésük révén működésbe hozzák az ábrán nem feltüntetett önmagukban ismert helyezőszerkezeteket, miáltal a 9, 9' menesztőkarok elfordulnak és az 1, 1' érintkezőházak hátsó nyugalmi helyzetükből ismert módon elülső kapcsolási helyzetükbe kerülnek^ 2