168417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légszáraznál nedvesebb takarmányok konzerválására és tápértékének növelésére

168417 7 8 bamid és az ureáz között nagy az affinitás. Az aktívan (3. és 4. példa) kialakuló kapcsolat akadályozza a fehérje dezaminálását eredményező ureáz enzim érvényesülését. Korábban ismert eljárások (például 1 219 857 számú angol szabadalom) szerint a propionsawal és egyéb szerves és szervetlen savakkal csak részlegesen enzimgátlást lehetett elérni. Ezért - az alábbi utalás szerint — a takarmánykonzerválás sikere érdekében, ezeket a vegyületeket az állati szervezet számára kedvezőtlen mennyiségben kellett alkalmazni, illetve mérsékelt adaggal csak részleges hatást lehetett elérni. Találmányunkkal (3. és 4. példa) az önmagukban ismert konzerváló anyagok hatékonyságát növelni, ily módon azok mennyiségét csökkenteni lehet, mert az eljárásunk szerint datív kötésbe hozott karbamid, ill. klatrátvegyület karbamidtartalma, a növényi enzimek felszabadítását és koncentrálását idézi elő. Ez úton könnyebben lehet elérni a hemintartalmú enzimek gátlását. Ennek következménye, hogy a konzerválás első fázisában a takarmánysejtek légzése során kelet­kező hidrogén-peroxid, az eddig ismert módszereknél tapasztaltakhoz hasonlóan nem bomlik el, hanem erős szövetméregként érvényesül. Ennek következtében a növényi sejtek légzése igen nagy mértékben csökken és ez úton a táplálóanyag vesztesége mérséklődik. E folyamat során a formaldehid korábban nem ismert mértékben lép rekacióba az enzimfehérjék amino­csoportjával és ily módon hatása fokozódik; tehát azonos hatás eléréséhez kevesebb szükséges. A takarmány feldolgozás, ill. konzerválási művele­tek által elősegítve, a metilol-karbamid és a takar­mány alkotó elemét képező keményítő, valamint cellulóz, a baktériumok által nehezen megbontható éterkötéssel lépnek egymással reakcióba. A konzervá­lást illetően előnyös, hogy pl. a cellulózéterek nagy mennyiségű takarmánynedvet képesek megkötni. Pektinekkel létesülő hasonló hatást (1. és 5. példa) ugyancsak megállapítottuk. A mesterségesen csupán részlegesen (70—83% Sz. a) szárított termények ese­tében (2. és 3. példa), ezek a hatások a károk mikro­bák életfeltételének kizárása által igen jelentősek. Ez­úton a karbamid, korábbi eljárásokkal nem ismert mó­don érvényesül. Az 1., 2. és 5. példa szerint használt vegyianyagok arányának találmány szerinti alkalmazásával, a kérődzők bendőtartalmának hidrogén-ion koncentrá­ciója és ezáltal az ott élő mikrobák élettevékenysége szabályozható. Ily módon, kiküszöbölve a korábban ismert eljárások (pl. 1 300 818 és 1 492 925 számú NSZK szabadalom) hátrányait, a kérődzők részére konzervált takarmányok karbamidból származó nitro­gén tartalma, eddig nem ismert fokozott hatékonyság­gal vesz részt az állati szervezetben lejátszódó fehérje­szintézisben. A felhozott példákból és elért hatásokból, illetve eredményekből kitűnik, hogy találmányunk műszaki többlethatást képvisel, mivel a korábban önmagában ismert fizikai, kémiai hatáson alapuló takarmány feldolgozás újszerű (pl. részleges szárítás) alkalmazása, és az eddig nem ismert módon létesített kovalens, illetve Mátrát vegyületek, és/vagy kettős, illetve savanyú sók és egyéb ismertetett beavatkozások, együttesen gazdaságosabb konzerválási eljárást, az eredeti tápanyagok korábban ismerteknél hatéko­nyabb megőrzését, és a feltárás, illetve a poliszachari­dok közötti kedvezőtlen kapcsolat megbontása útján az eredeti tápanyagok tápértékének a fokozását, és ezúton, valamint a pH-érték célszerű beállítása által a 5 fermentációval kívánatos feltételek javítását, a koráb­ban ismert konzerválási eljárások hátrányainak nagy­mértékű kiküszöbölését (pl. növényi enzimek gátlását és életfolyamatokat csökkentő érvényesülését, a káros mikrobák életfeltételeinek mérséklését), a takarmány-10 gazdálkodásban az NPN-anyagok (karbamid) hatéko­nyabb felhasználását, ezúton a konzervált takarmány eredeti tápértékének a növelését, a gazdasági állatok emésztőrendszeréhez korábban ismertnél kedvezőb­ben alkalmazkodó takarmánykonzerválást teszi lehe-15 tővé, vagyis a találmánnyal szinergetikus hatás jelent­kezik. Szabadalmi igénypontok 20 1. Eljárás légszáraznál nedvesebb takarmányok konzerválására és tápértékének növelésére, azzal jelle­mezve hogy 25-0,8% nem-fehérje nitrogénvegyület­ből, előnyösen karbamidból és 5-0,2% 1-9 szénato-25 mos szerves savakból és/vagy foszfor-, klór- vagy szulfát-tartalmú szervetlen savakból és/vagy aldehi­dekből kialakított kötött állapotú nem-fehérje nitro­génvegyületet, azaz kovalens vegyületet és/vagy klat­rátvegyületet és/vagy savanyú sót a reakció során vagy 30 után 70-99% takarmánnyal hozunk össze. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítáá módja, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott nem protein nitrogénvegyületből — célszerűen karbamid­ból az ammónium-hidroxidból — aldehidekből kon-35 denzált terméket, legcélszerűbben mono- és dimeül­karbamidot; állítunk elő, például oly módon, hogy 100 egység formaldehidet 32 egység karbamidot és 6,5 egység ammónium-hidroxid keveréket hűtő­fűthető keverős duplikátorban 30 perc alatt 80-40 90 C°-ra melegítünk és ezen a hőmérsékleten ad­dig tartjuk, amíg a 20 C°-ra lehűtött mintaanyag ötszörös vizes hígításban zavarosodást mutat; ezután a pH-értéket 7 körüli értékre beállítjuk és az oldat lehűlését megvárva, 14% mennyiségű 10%-os zsíralko-45 hol-szulfáttal és ugyanennyi vízzel kiegészítünk és ezáltal egy nagy felületi hatást eredményező habszerű bevonatot képező terméket nyerünk; vagy 100 egység 30%-os 6-7 pH-értékű formaldehidet 30-35 C °-ra melegítünk, és benne kis mennyiségben adagolva és 50 vigyázva arra, hogy az oldat hőmérséklete 15—20 C -nál ne süllyedjen mélyebbre, 130 kg karbamidot feloldunk és ezt követően a reakcióelegy hőmérsékle­tét ismét 30-35 C°-ra felemeljük és 0,3-0,6 kg foszforsavat keverünk az elegybe oly módon, hogy a 55 pH az eredeti semleges körüli értéken maradjon és a kondenzációt akkor szakítjuk meg, amikor az elegy szabad állapotban még 5% körüli formaldehidet tar­talmaz. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosi-60 tási módja, azzal jellemezve,, hogy a nem fehérje nitrogénvegyület legfeljebb 33%-os rovására tőzeget, vagy abból kivont fulvósavat tartalmazó terméket, vagy egyéb eredetű fulvósavat, és/vagy enzimeket viszünk be. 65 4. Az 1., 2., 3. igénypont szerinti eljárás foganato-4

Next

/
Thumbnails
Contents