168394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú racém 2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)- etil-tiazolidin előállítására

7 168394 8 forrpontja) 60 C°-ra emeljük, majd ezen a hő­mérsékleten az elegyet további 4 órán át keverjük. A reakcióelegyből a fölöslegben alkalmazott etilén­imint a piridin katalizátorral együtt 100 Hgmm-en 60 C°-os fürdőről lehajtjuk (célszerű a szedőbe desztillá­ció előtt néhány csepp piridint helyezni, a benne levő esetleges savnyomok közömbösítésére), majd a vissza­maradó bekristályosodó masszát (83 g) 250 ml acetonban feloldjuk. Az ily módon nyert „aziridin" acetonos oldatát 750 ml víz, 30,5 ml (56,2 g = 0,55 mól) tömény kénsav (97%-os) és 41,9 g (0,55 mól) tiokarbamid 0 C°-ra hűtött elegyébe 0-10 °C között fél óra alatt beadagoljuk, majd fél órát kevertetjük. A reakció­elegy pH-ja 2; ha ennél magasabb, kevés kénsav hozzáadásával 2-re állítjuk. A reakcióelegyet felmele­gítve a benne levő acetont kidesztilláljuk, majd a desztillációt mindaddig folytatjuk, amíg a reakció­elegy belső hőmérséklete eléri a 100 C°-ot. Ekkor a fűtést mérsékeljük, és a reakcióelegyet még további 3 órán át 95-100 C°-ra belső hőmérsékleten tartjuk. Lehűlés után a keletkező oldatot 2 X 150 ml 1,2-diklóretánnal kirázzuk, majd a vizes oldatot 500 ml 1,2-diklóretán jelenlétében 80 ml koncentrált ammónium-hidroxid-oldattal pH=9-re lúgosítjuk. A szerves fázist elválasztjuk, majd a vizes részt még 2 X 150 ml 1,2-diklóretánnal mossuk. Az egyesített szer­ves . fázisokat 3° X 500 ml vízzel mossuk, majd megszárítjuk. Az így kapott „T-alkohol" 1,2-diklóretános oldatá­hoz 80 ml izopropanolt adunk, majd jeges hűtés mellett 10-15 C belső hőmérséklet között 120 ml sósavas izopropanollal (16 g sósav/100 ml oldat) az elegy pH-ját 2-re állítjuk. A kikristályosodott elegyet még 1 órán keresztül jeges fürdőben keverjük, majd leszűrjük, és 2 X 100 ml diklóretán-izopropanol 5:1 arányú elegyével mossuk. Ily módon 73,7 g (57%) fehér kristályos racém 2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)­etil-tiazolidin-hidrokloridot kapunk, melynek olvadás­pontja 205-209 °C. A termék 30 ml etilacetát, 20 ml piridin, 6 ml ecetsav, 11 mlvíz elegyében rétegkroma­tográfiásan vizsgálva egységes foltot ad (Rf = 0,8). 2. példa Mindenben az 1. példa szerinti módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reakcióhoz 2850 ml (3000 g = 25 mól) sztiroloxidot és ennek megfelelő egyéb komponenseket alkalmazunk. Kitermelés: 3600 g (56%), qp.: 205-209 °C; a termék rétegkromatográfiásan egységes, minősége az előző példában nyerttel azonos. 3. példa Mindenben a 2. példa szerinti módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a 2. példából regenerált etilénimint friss etiléniminnel 1:1 arányban kiegészít-5 ve alkalmazunk. Kitermelés: 3480 g (54,3%), op.: 206—209 °C, a termék rétegkromatográfiásan egy­séges, minősége az előző példában nyerttel azonos. 4. példa 10 Mindenben az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a kapott fehér kristályos racém 2-imino-3-(2-lúdroxi-2-fenil)-etü-tiazolidin-hidroklo­ridot 500 ml vízben oldjuk, tömény ammónium-hidr­oxiddal pH=9-re lúgosítjuk, majd a kivált kristályos 15 2-imino-3-(2-hidroxi-2-ferul)-etil-tiazohdint szűrjük, mossuk és szárítjuk. Ily módon 120—122 °C olvadás­pontú termékhez jutunk. Szabadalmi igénypontok: 20 1. Eljárás nagy tisztaságú racém 2-imino-3-(2-hidr­oxi-2-fenil)-etil-tiazolidin és savaddíciós sóinak előállí­tására, ahol sztiroloxidot reagáltatunk etiléniminnel és az így kapott l-(2-hidroxi-2-fenil)-etil-aziridint 25 tiokarbamid vagy rodánsav vizes-savas oldatába ada­goljuk és az így képződött terméket savval racém 2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)-etil-tiazolidinná ciklizál­juk, azzal jellemezve, hogy a sztiroloxid és az etilén­imin reakcióját katalitikus mennyiségű szerves tercier 30 bázis jelenlétében folytatjuk le, majd az etilénimin­felesleg eltávolítása után kapott nyers l-(2-hidroxi-2-fenil)-etil-aziridint külön tisztítás és izolálás nélkül alakítjuk át a kívánt nagy tisztaságú célvegyületté, illetve annak savaddíciós sójává. 35 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy szerves tercier bázisként piridint alkalmazunk. 3. Az 1 —2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a piridin 40 mennyiségét a sztiroloxidra számított 0,005—0,25 mól ekvivalensnyi mennyiségben választjuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a sztirol­oxid és az etilénimin reakcióját 55—70 C°-on végez-45 zük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kapott nyers l-(2-hidr­oxi-2-fenil)-etil-aziridint vízzel elegyedő szerves oldó­szerben oldjuk, majd tiokarbamid vizes-savas oldatába 50 adagoljuk, és az így kapott oldat pH-t adott esetben sav hozzáadásával 2-es értékre állítjuk. 3 ábraoldal A kiadásért felelős: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76-2225 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Földes György igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents