168394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú racém 2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)- etil-tiazolidin előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974.1. 7. (GO-1258) Közzététel napja: 1975. X. 28. Megjelent: 1977. II. 28. 168394 Nemzetközi osztályozás: € 07 D 277/18 Feltalálók: DR. TOLDY Lajos vegyészmérnök 20% DR. REITER József vegyész 20%, ZUBOVICS ZOLTÁN vegyészmérnök 20%, SOMOGYI Tibor vegyészmérnök 20%, DR. BALOGH Tibor vegyészmérnök 16%, TOMORI Lászlóné vegyész 4% Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet Budapest Eljárás nagy tisztaságú racém 2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)-etil-tiazolidin előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a racém-2-imino-3-(2-hidroxi-2-fenil)-etil-tiazolidin (III képlet; a továbbiakban „T-alkohol"), valamint savaddíciós sóinak előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított „T-alko- 5 hol" egy fontos (III képlet) intermedierje a racém-2,3,5,6 -tetrahidro-6-fenil-imidazo(2,1 -b)-tiazol (IV képlet; a továbbiakban „tetramisol") előállítására szolgáló eljárásoknak. A tetramisol, illetve gyógyászati szempontból alkalmas sói, valamint ezek balra- 10 forgató izomerjei ismert anthelmintikumok [Ehrhart, Ruschig: ARZNEIMITTEL 5/2. kötet, 33. oldal, Verlag Chemie, Weinheim (1972)]. A T-alkohol előállítását célzó szintézisutak lényegében négy csoportra oszthatók: 15 1. az 1 043 489 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban szereplő eljárás, melyet az „A" reakcióvázlattal ismertetünk; 2. az ugyancsak az 1043 489 sz. nagy-britanniai . szabadalmi leírásban ismertetett eljárás, melyet a i20 „B" reakcióvázlattal tüntettünk fel, 3. a 164 447 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás, melyet a „C" reakcióvázlattal ismertetünk, valamint 4. az 1 795 650, 1 795 651 és 1 795 652 sz. német 25 * szövetségi köztársaságbeli iratokból ismert eljárás, melyet vázlatosan a „D" reakcióvázlattal tüntettünk fel. Az 1. és 2. pontok alatt ismertetett eljárások legnagyobb hátránya, hogy a kiindulási anyagukként '30 szereplő 2-amino-2-tiazolin iparilag csak nehezen, és igen gazdaságtalanul hozzáférhető; a 3. pont alatti eljárás viszont a „T-alkoholt" több lépéses, ipari szempontból nehézkes, s így gazdaságtalan szintézisút végén kapja. Kísérleteink megkezdésekor a négy szintézisút közül ipari megvalósítás szempontjából a legkedvezőbbnek a 4. pont alatt ismertetett eljárás tűnt, minthogy ennek három részfolyamata elvileg a közbenső termékek kinyerése, illetve tisztítása nélkül végezhető el. Eszerint sztiroloxid (I képlet) és etilénimin (XIV képlet) reakciójával l-(2-hidroxi-2-fenil)etil-aziridint (XV képlet; a továbbiakban „aziridki") állítanak elő, melyet nyers állapotban savas közegben tiokarbamiddal vagy izo-tíociánsawal reagáltatva a megfelelő S-[2-(2-Mdroxi-2-fenil)-etil-amino]-etil-izotiurónium-klorid (XVI képlet), illetve 2<2-hidroxi-2-fenil)-etil-amino-etil-tiocianát (XVII képlet) keletkezik. Utóbbiak izolálás nélkül savanyú közegben hevítve T-alkohollá alakulnak át. E módszer legfontosabb lépése az aziridin (XV képlet)-képzés, melynek termelése, illetve tisztasági foka dönti el a további reakcióban képződő, illetve a reakcióélegyből kinyerhető T-alkohol mennyiségét és minőségét. Ismeretes ugyanis [1 795 650, 1 795 651 és 1 795 652 német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratok; Bakiién, A. et. al. Aust. J. Chem. 21, 1557 (1968)], hogy tiszta aziridinből (XV képlet) kiindulva akár a XVI képletű vegyület, akár a XVII képletű vegyület kitűnő termeléssel állítható elő, majd ezek gyűrűzárásakor a III képletű vegyület is jó 168394 1
