168383. lajstromszámú szabadalom • Közömbös gázzal üzemelő abszorpciós hűtőberendezés

3 168383 4 A gázörvénylés is fontos, mivel nagyon kívánatos, hogy a gázkomponensek koncentrációjának foka a lehető legkisebb értékű legyen. A találmány részét képezi tehát a csővezetékben a gáz áramlását befolyásoló berendezés is. Mivel a cső felső szakasza belül hornyokkal van kiképezve, a folyadékáram nem követi a csőfalat, hanem ehelyett cséppé sűrűsödik össze egy olyan ponton, ahol a hornyok legalsó része csepegtetőt képez. A folyadék a gázon keresztül csepeg le a megfelelő csőszakaszokban, s ezáltal a gázáramban örvénylést idéz elő, s így az abszorpciót is javítja. A gázörvénylést azzal is lehet javítani, ha a csőnek közvetlenül a cseppfogó alatti részét úgy képezzük ki, hogy külön mélyedést alkosson, melyben a folyadék összegyűlik és az ide lehulló cseppek még külön turbulenciát és permetezést hozzanak létre. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítésével, egy kiviteli példa kapcsán, a rajzokon feltüntetett hivatkozási számokra utalással, közelebbről is megmagyarázzuk. Az 1. ábrán a találmány szerinti hűtőberendezésben kialakított abszorpciós szakaszt látjuk, mely csővezetékkel van összekötve és közömbös gázzal üzemel. A 2. ábra az abszorpciós szakasz csővezetékének részbeni metszetét mutatja, axonometrikusan ábrázolva, a 3. ábra az abszorpciós csőnek egy módosított példakénti kiviteli alakját ábrázolja részben kiterítve, a 4. ábra az abszorpciós cső metszetét mutatja oxonometrikusan ábrázolva, az 5. ábra a 4. ábrán látható V—V metszővonalnak megfelelő metszetrajz, a 6. ábra egy másik abszorpciós csőszakasz részbeni metszetrajza, axonometrikusan ábrázolva, a 7. ábra egy abszorpciós-cső keresztmetszete, amelybe keresztirányban egy másik csővezeték van bekötve, melyen keresztül a folyadékbetáplálás megy végbe. A 8. ábra egy evaporátor-cső szelvényét mutatja, amelynek belsejében a folyadék szállítására szolgáló cső van elhelyezve, végül a 9. ábra egy másik adszorpciós csőszakaszt ábrázol, melynek az 1. ábrán bemutatott csőhöz képest nagyobb hajlása van. A rajzokon nem ábrázolt evaporátorból érkezik a hűtőpárában dús, közömbös gáz a 11 hőcserélőn keresztül, melyből a gázkeverék a 12 csővezetéken keresztül a 13 abszorbeáló tartályba jut. Innen a gáz a 15 abszorpciós csővezetéken át felfelé áramlik a behajlított, pipa alakú csövön át, e csövön 14 hűtőbordák vannak kiképezve, majd az ehhez a csővezetékhez csatlakozó 16 csövön keresztül áramlik, belekerül a hőkicserélő belsejében levő 17 csővezetékbe, majd vissza az evaporátorba. A gáznak ezen áramlása ismert módon megy végbe, mégpedig a gázkeveréket alkotó könnyű és nehéz gázok fajsúlykülönbsége által előidézett felhajtóerő révén. A gázkeveréknek az abszorpciós spirálcsövön keresztül felfelé irányuló haladása alatt a hűtőgáz tartalma elnyelődik abban a gyenge abszorpciós oldatban, amely a berendezés fűtőszakaszából érkezik — a rajzokon ez a rész sincs ábrázolva — majd belejut az abszorpciós rendszer felső szakaszába a 18 csővezetéken keresztül és visszatér a fűtőszakaszba a 19 vezetéken és a 20 5 hőkicserélőn keresztül. A 21 abszorpciós cső — amelyet a 2. ábrán metszetben láthatunk — belül előnyösen kapilláris 22 hornyokkal van kialakítva, amelyek profilja megközelítően négyszög alakú és valamennyi horony a csőve-10 zeték 23 alkotójával adott szöget zár be. Avégből, hogy a csőfal mentén, gravitáció segítésével kielégítő folyadékáramlás jöjjön létre, célszerű, ha a 22 hornyokat kb. 6°-os a -szögben alakítjuk ki a 23 alkotóhoz képest, a csövet pedig a vízszinteshez 15 képest mintegy 10°-os (J-szögben rendezzük el. Amikor a folyadék a horonyban eléri a borda felső részét, a folyadék egy része elfolyik a 22 hornyok közötti 25 bordák felett, követi a csőfal irányát lefelé, így a folyadék nagy területen terjed szét. Ha a horony 20 viszonylag keskeny, mondjuk 0,8 mm-nél is keskenyebb, s a hornyok alján levő rádiusz mély, akkor a hajszálcsövesség által előidézett hajtóerő következtében a folyadék a csővezeték másik oldalára folyik át, mégpedig úgy, hogy olyan felületet kapunk, 25 amelyet a folyadék teljesen beföd. A 21 csővezetéknek hátsó részén levő, lefelé irányított hornyaiban — melyeket a 2. ábrán látunk — a folyadék gravitációs úton folyik a csővezeték aljára, miután túlhalad a csővezeték legmagasabb pontján a 30 kapilláris-erő (nyomás) hatására. Amint az 1. ábrán látni lehet, az abszorpciós szakasz ismert módon kivitelezett csőkígyó is lehet, függőleges elrendezésben, vagy lehet csigavonalban haladó cső, egymás fölött kialakított tekercsekben. 35 Az egyes csőszakaszokon létrejött abszorpciós hatás javítása révén azt is elérhetjük, hogy az abszorpciós szakasz hosszát csökkentjük oly mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy egyetlen egyenes csőszakaszt kapjunk. Tér és anyagtakarékosságot lehet ezzel 40 elérni. A 3. ábrán bemutatott kiviteli példának megfelelően, a 26 csővezetékben módosított horonykialakítást látunk. A cső fel van vágva és részben síkba van terítve. Ebben a csőben a 27 hornyok halszálka 45 alakúan vannak kiképezve, és a síkbaterített csőszelvény 28 egyik fele tükörképe a csőszelvény 29 másik felének; a 27 hornyok a 30 középvonalhoz, vagyis a csővezeték alkotójához képest 6°-os szöget zárnak be. Ebben az esetben, az 1. ábrán látható kiviteli példa 50 szerint a cső hajlásszöge lehet például 10°, a csőben végbemenő 32 áramlási iránynak megfelelően a csőalkotóhoz, mint 30 középvonalhoz képest, amelyen a hornyok helyzetét meghatározó szög csúcsa helyezkedik el. Ennek az elrendezésnek előnye az, hogy a 55 hidrosztatikus nyomás a folyadékot a cső mindként oldalán történő áramlásra kényszeríti, míg a csővezeték felső és alsó szakaszán végbemenő folyadékszállítás kisebb lesz, a kapilláris hatástól függően. Az abszorpciós csővezetéken úgy kell a hornyokat kiké-60 pezni, hogy a 30 középvonal lehetőleg a cső alján legyen. Az a és a ß szögek közötti különbségnek nem szabad 2°-nál kisebbnek és 5°-nál nagyobbnak lennie. Ha a különbség túl kicsi, akkor a folyadék túl lassan 65 terjed szét a cső belső falán, ha pedig a szög túl nagy, 2