168376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminok előállítására
7 168376 8 tekben az Rj, R3, R 6 helyettesítők jelentése megegyezik a már említettekkel, az Rs H pedig az R5 -tel azonos és ahol a VIII és IX általános képletű vegyületek egymás mellett is jelen lehetnek. Ezt a redukciót a szokásos módon, tehát például valamely di-könnyűfém-hidriddel vagy annak származékával vagy valamilyen hidriddel, például bór-hidriddel hajtjuk végre. A redukció során ügyelnünk kell arra, nehogy más redukálható csoportok is redukálódjanak. Erre a célra előnyösen enyhe redukálószereket, így különösen alkálifém-bór-hidrideket, például nátriumbór-hidridet vagy előnyösen nátrium-ciano-bór-hidridet használunk és kíméletes körülmények között, például közönséges vagy némileg magasabb hőmérsékleten és közömbös oldószerben, így valamilyen alkanolban, például etil-alkoholban vagy metil-alkoholban, valamilyen éterben, például dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban vagy vízben dolgozunk. Amint említettük, a redukció során, adott esetben ügyelnünk kell arra, hogy további redukálható csoportok redukálódását elkerüljük. így különösen a di-könnyűfém-hidridekkel és hidridekkel végrehajtott redukciók során kell gondot fordítanunk arra, hogy az Rj-CO-NRa-CRa = CR4 -bam a kettőskötést megóvjuk. A kapott vegyületekben a végtermék meghatározásának keretei között a szokásos módon alakíthatunk át, vezethetünk be vagy hasíthatunk le helyettesítőket vagy a kapott vegyületeket szokásos módszerek alkalmazásával alakíthatjuk át más végtermékekké. így például a kapott vegyületekben az észterezett és amidált karboxilcsoportokat, valamint a cianocsoportokat, mint az Rs helyettesítő részeit, szokványos módon hidrolizálhatjuk szabad karboxilcsoportokká, előnyösen erős bázis, így erős szerves vagy mindenekelőtt szervetlen bázis, előnyösen valamilyen fémbázis, például alkáliföldfém- vagy alkálifém-karbonát vagy mindenekelőtt valamilyen hidroxid, például kalcium-, nátrium- vagy kálium-hidroxid vagy erős sav, például erős ásványi sav, különösen hidrogénhalogenid, például sósav vagy hidrogén-bromid vagy kénsav jelenlétében. A karbamoilcsoport hidrolízise során kívánt esetben oxidálószert, így például salétromsavat is adagolhatunk. Az Rs helyettesítő részeként szereplő cianocsoportot szokványos módon, például a megelőző bekezdésben a szabad karboxilcsoporttá történő hidrolízis bemutatására ismertetett módszerrel, karbamoilcsoporttá is hidrolizálhatjuk. Dehidratálással, hasonlóképpen és ugyancsak szokványos módon, például hevítéssel és|vagy vízelvonószer hatására, a karbamoilcsoport is átalakítható cianocsoporttá. Az R5 helyettesítő részeiként szereplő szabad karboxilcsoportokat a szokásos módon észterezhetjük, például megfelelő alkohollal, előnyösen sav, így ásványi sav, például kénsav vagy sósav, vagy valamilyen vízmegkötőszer, például diciklohexilkarbodiimid jelenlétében vagy oly módon, hogy a karboxilcsoportot megfelelő diazovegyülettel, például diazo-alkánnal reagáltatjuk. Az észterezést azonban úgy is végrehajthatjuk, hogy a sav sóját, előnyösen alkálisóját reakcióképesen észterezett alkohollal, például a megfelelő alkohol halogenidjével, például kloridjával reagáltatjuk. Az R5 helyettesítő részeiként szereplő észterezett karboxilcsoportok ezenkívül szokványos módszerekkel átalakíthatók amidált karboxilcsoportokká, így például ammóniával vagy valamely primer vagy sze-5 kunder aminnal reagáltatva — kívánt esetben savmegkötőszer, így szerves vagy szervetlen bázis jelenlétében - amidokká alakíthatók át. Ehhez hasonló módon, alkohollal reagáltatva a kapott nitrileket is átalakíthatjuk a megfelelő imino-10 éterekké, amelyeket azután a szokásos módon a megfelelő észterekké hidrolizálhatunk. Továbbá azokat a kapott vegyületeket, amelyekben az R3 észterezett karboxilcsoport, ezeket valamely hidrolíziskatalizátor, például savas vagy bázisos 15 szer jelenlétében hevítjük, amikor is közbenső termékként a megfelelő szabad sav vagy annak sója keletkezik, amely azután dekarboxileződik. Az említett reakciókat adott esetben egyidejűleg vagy egymást követően és tetszőleges sorrendben 20 hajthatjuk végre. Az említett reakciók a szokásos módon, hígító-, kondenzálószerek és/vagy katalitikus hatású szerek jelenlétében vagy azok nélkül, alacsonyabb, közönséges vagy magasabb hőmérsékleten, adott eset-25 ben zárt edényben folytathatók le. Az alkalmazott eljárási körülményektől és a választott kiindulási anyagoktól függően, a végtermékeket szabad állapotban vagy az ugyancsak a találmány oltalmi körébe tartozó javakkal alkotott addíciós sóik 30 alakjában kapjuk meg. így kaphatunk például bázisos, semleges vagy kevert sókat, sőt adott esetben ezek hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrátjait is előállíthatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületeket savakkal alkotott addíciós sói önmaguk-35 ban ismert módszerekkel, például bázisos szerekkel, így alkáliákkal vagy ioncserélő gyantákkal átalakíthatók a szabad vegyületekké. A kapott szabad bázisok viszont szerves vagy szervetlen savakkal sókat alkothatnak. A savakkal alkotott addíciós sók előállítá-40 sához különösen a gyógyászatilag elfogadható sók képzéséhez alkalmas savakat használjuk. Ilyen savakként említjük meg példaképpen a hidrogénhalogenideket, a kéntartalmú és foszfortartalmú savakat, a salétromsavat, furámsavat, az alifás aliciklusos, aro-45 más vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsavakat, így a hangya-, ecet-, propion-, borostyánkő-, glikol-, tej-, alma-, borkő-, citrom-, aszkorbin-, maiéin- vagy piroszőlősavat, a benzoe, antranil-, p-hidroxibenzoe-, szalicil-, vagy embonsavat, a metánszulfon-, etán-50 szulfon-, hidroxi-etánszulfon-, etilénszulfonsavat, a halogénbenzolszulfon-, toluolszulfon-, ciklohexilaminoszulfonsavat vagy a szulfanilsavat. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek említett vagy más sói, így a pikrátok vagy 55 perklorátok a kapott szabad bázisok tisztítására is alkalmasak, amikor is a szabad bázist sóvá alakítjuk, a kapott sót elkülönítjük és abból a bázist ismét szabaddá tesszük. Tekintettel az új vegyületek szabad és só alakjai közötti szoros összefüggésekre, a meg-60 előzőkben és a következőkben a szabad vegyületeken értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat is értjük. Az eljárás során a kiindulóanyagok sóik alakjában, vagy in situ előállítva is alkalmazhatók. 65 így például reagáltathatunk valamely X általános 4
