168369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasportartalmú bázikus illetve rutilos hegesztőelektródák előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 168369 Nemzetközi osztályozás Bejelentés napja: 1974. ULI. (BU-710) Közzététel napja: 1975. XI. 28. Megjelent: 1977.1.31. E 04 B 1/347 1J..../1 Bejelentés napja: 1974. ULI. (BU-710) Közzététel napja: 1975. XI. 28. Megjelent: 1977.1.31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. ULI. (BU-710) Közzététel napja: 1975. XI. 28. Megjelent: 1977.1.31. ; .,.-rr s-BUZALKA Tibor nyugdíjas, Budapest Többcélú védőburkolat 1 A találmány többcélú védőburkolat járművek, főleg személygépkocsik tartós parkírozásához és megóvásához, valamint kemping sátorként való használatra, amely burkolatnak flexibilis fóliából, például textiljellegű ponyvából készült köpenye és a köpenynek a járműhöz való erősítésére, valamint a használaton kívüli állapotra történő összecsomagolására alkalmas tartozékai, továbbá a köpeny föl- és lecsévélésére szolgáló tároló dobja van, a tároló dobhoz annak alkotója irányában a köpeny egyik széle hozzá van erősítve, a tároló dob pedig a köpeny összecsomagolásakor annak fölcsévélésére alkalmas rugalmas erőtároló szervvel, valamint a tároló dobnak a járműhöz való rögzítésére szolgáló szervekkel van ellátva. Ismeretes, hogy a hosszabb ideig parkírozó járműveket - elsősorban a káros időjárási hatások és a szennyeződések elleni védelem céljából — védőburkolattal szokás ellátni. A hagyományosnak nevezhető védőburkolatok általában sátorponyva jellegű anyagból készülnek, esetleg víztaszító anyaggal vannak átitatva és/vagy kikészítve, és zsinórzattal vannak a megvédendő járműhöz erősítve. E hagyományos védőburkolatok számos hátránynyal rendelkeznek. Ezek legfontosabbja, hogy kezelésük nehézkes és lassú. A járműre történő fölszereléskor az összecsomagolt állapotból szét kell hajtogatni, hossz- és keresztirányú húzogatással a járműre borítani, hossz- és keresztirányban a lehetőséghez képest megfeszíteni (ez aránylag nagy erőkifejtést kíván), majd ezután lehet csak a kocsira rákötözni. Emellett esztétikai megjelenésük is kedvezőtlen. Külön nehézséget okoz, hogy a különböző gépkocsi típusokhoz más-más szabású ponyvára van 5 szükség, és ezért az egyik gépkocsihoz szabott burkolat a másiknál nem használható. A burkolatoknak a sajátságos alakra szabott volta következtében a ponyvát mintegy szorosan illeszkedő sapka módjára kell a gépkocsira ráhúzni. így a jármű különböző ktszögellé-10 sei és domborulatai még tovább nehezítik és lassítják a burkolat fölerősítését, sőt a föl- és leszerelés nemegyszer sérülést is okoz a dukkózott felületeken. Ugyancsak bonyolult és lassú a burkolatnak a járműről való eltávolítása is. Az aránylag szorosan 15 illeszkedő ponyvát szinte „le kell fejteni" a járműszekrényről, és utána pl. a földön kiterítve lehet csak szállítási méretére összecsomagolni. A földön való összecsomagolás természetesen a ponyva szennyeződésével jár, míg ennek elkerülése — vagyis a kocsiszek-20 rény tetején való összehajtás - általában csak úgy lehetséges, ha azt két személy végzi. Az ismert védőburkolatoknál kedvezőtlen az is, hogy egyfelől aránylag könnyen lehet magát a burkolatot eltulajdonítani, és ugyanakkor gyakorlatilag alig 25 jelent védelmet a gépkocsi illetéktelen fölnyitásával és használatával szemben. Számottevő műszaki hátrányuk az ismert burkolatoknak továbbá, hogy Jégrés" nélkül rásimulnak a kocsiszekrényre. Ez azért kedvezőtlen/ mert egyrészt nincs légjárás a 30 ponyva és a dukkózott felület között, másrészt a 168369 1