168362. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaracid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható benzizoxazolo-tiono-(tiol)-foszfor (foszfon) savészterek illetve-észteramidok előállítására

5 168362 6 továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a Jiázitücsök (Gryllus domesticus), a termeszek, így a földitermesz (Reticulitermés flavipes) és a hártyás­szárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). 5 A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegé: ben a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melano­gaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis ca­pitata), a házilégy (Musca dómestica), a kis házilégy (Fannia canikularis), a Phormia aegina és a dongólégy 10 (Calliphora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyogok, például a sárgaláz­szúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyog (Cluex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonó- 15 atkák (Tetranychidae), így a babfonóatkák (Tet­ranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetra­nychus urticae) és a gyümölcsfa-fonóatka (Paratet­ranychus pilosus = Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizligubacsatka (Eriophyes ribis) és a 20 tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullan­csok így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelemben és a raktárok kártevőivel szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szem- 25 ben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előál­lítható vegyületek kitűnnek azzal, hogy fán és agya­gon tartós hatásuk van, valamint jó az alkálistabili­tásuk meszelt felületeken. 30 A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szem­csékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát 35 folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfo­lyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyi- 40 ben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegy­hez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidro- 45 géneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilén-klo­ridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, 50 , metil-izobutilketont vagy ciklohexanont, erősen polá­ris oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil­szulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folya­dékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és 55 légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszól­hajtógázok, például halogén-szénhidrogének, így fre­on; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, ——— 'így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, (IV) (ismert) montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus 60 kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumínium­oxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképző szerként nem ionos és anionos (V) (ismert) emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alküarilpoli- 65 glikol-étert, továbbá alkilszulfonátokat, alkilszulfá­tokat és arilszulfonátokat, valamint fehérje-hidrolizá­tumokat, diszpergálószerként lignint, szulfitszenny­lúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készítmények­ben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyö­sen, 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alak­jában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, habok, szuszpenziók, porok, paszták, oldható porok, porozó­szerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például per­metezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, szórással, füstöléssel, elgázosítással, öntözéssel, csávázással vagy inkrusztálással. A hatóanyag-koncentrációt az alkalmazásra kész készítményekben tág határok között változtathatjuk. Általában 0,0001 és 10%, előnyösen 0,01 és l%közé esnek. A hatóanyagokat jó eredménnyel alkalmazhatjuk az ún. ultra-low-volume eljárásban is, amelynél lehet­séges, hogy a készítmények 95% vagy akár 100% hatóanyagot is tartalmazhatnak. A példa Phaedon-próba Oldószer: 3 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilaril-poliglikoléter Alkalmas hatóanyag-készítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, amely a megadott mennyi­ségű emulgeátort tartalmazza, és a koncentrátumot vízzel az 1. táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A hatóanyag-készítménnyel káposztaleveleket (Brassica oleracea) csuromvizesre permetezünk, és rátelepítjük a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae) lárváit. Megadott idő után meghatározzuk a pusztulási fokot százalékban. 100% azt jelenti, hogy az összes bogárlárva elpusztult, 0% azt jelenti, hogy egy lárva sem pusztult el. A hatóanyagokat, hatóanyag-koncentrációkat, ki­értékelési időket és a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban adjuk meg: 1. táblázat (Phaedon-próba) Hatóanyag képletszáma Hatóanyag­koncentráció %-ban Pusztulási fok 3 nap után %-ban 0,1 0,01 0,001 0,1 0,01 0,001 100 100 20 100 100 0 3

Next

/
Thumbnails
Contents