168349. lajstromszámú szabadalom • Elektromos érintkezőelemek és csatlakozók

5 168349 6 azokon ér véget. Lényegében független, kisméretű rugalmas ág biztosítja a huzal és a rés szélei közti elektromos érintkezéshez szükséges > erőket, , a 14 peremek 22 részeinek független csavaró igénybevétele útján. 5 A huzalnak a résbe történő behatolásakor olyan . erők is ébrednek, amelyek a 10 oldalakat behajlítani igyekeznek, (az 5. ábrán ezt a behajlást az érthetőség kedvéért eltúlozva rajzoltuk). Az említett behajlás a rés széleit mégjobban ráfeszíti a bekötendő huzalra. A io 8 könyök rugalmas deformációja szintén hozzájárul az érintkezést biztosító nyomás fenntartásához. Végül a V alakú ágak és a 22 részek kihajlását az egyik végén befogott tartó (konzol) deformációjaként foghatjuk fel. 15 Hogy a felsorolt rugalmas effektusok milyen mértékben járulnak hozzá az érintkezéshez szükséges erő létrehozásához, az olyan tényezőktől függ, mint a huzal vastagságának a rés szélességéhez való viszonya, az érintkezőelemet alkotó anyag tulajdonságai és a 20 fémlemez vastagsága. A csavaró igénybevétel játsza a legfontosabb szerepet az érintkezési nyomást fenntartó lágy rugózású rendszer működésében. Az érintkezőelem módosításával különböző erejű érintkezést és megfelelő rugalmassági paramétereket 25 biztosíthatunk. Ha viszonylag erős és merev érintkezőre van szükség, például tömör alumínium — vagy sodrott rézhuzal esetén, akkor az érintkezőelemet viszonylag kemény és nagy rugalmassági modulussal bíró anyagból készítjük, és rövid 14 peremeket 30 hajlítunk, hogy a torziós rugózás minél merevebb legyen. Ha viszont a huzal bekötéséhez jelentős tágulásra és gyenge, de a tágulás mértékétől széles határok között független rugalmas erőre van szükség, akkor a 14 peremeket hosszúra hagyjuk. A 16 nyílás 35 szélességének, a peremek hosszának és a fémlemez fizikai tulajdonságainak megválasztása számos lehetőséget ad a kezünkbe az érintkezőelem rugalmassági paramétereinek beállítására. A rés egyik felével feszültségmentesítő, a másik 40 felével pedig elektromos kötést adó érintkezőelemet készíthetünk a következő módon. Az egyik 14 peremet viszonylag rövidre, a másikat viszonylag hosszúra hajlítjuk, ezáltal az egyik oldalon elektromos kötésre alkalmas merev rugózású rendszer, a másik 45 oldalon viszont a huzal mechanikus megfogására és a mechanikus feszültségmentesítésre alkalmas lágyan rugózó rendszer keletkezik. Az 1. ábrán látható érintkezőelem V alakja ezenkívül, mint már előzőleg említettük, a szigetelés 50 lehámozását is elősegíti. Megjegyezzük, még, hogy a huzal és a rés szélei között nagyobb érintkezési felületeket nyerünk, ha a rés szélei a huzal tengelyéhez képest nem merőlegesen, hanem ferdén helyezkednek el. Minél nagyobb a 55 bezárt szög, annál nagyobb az érintkező felület. Pl. 60°-os bezárt szög esetén kb. 15%-kal nagyobb érintkező felületet kapunk. Az érintkezőelem ilyen alakúra való hajlítása még azzal az előnnyel is jár, hogy a magassági mérete kisebbre adódik. 60 Miután a 16 rés a keresztirányú 14 peremekre is kiterjed, normális bekötés esetén nem lehet a huzalt a rés vak végéhez szorítani. így láthatjuk, hogy a huzal nem sérülhet meg, vagy nem vágódhat el akkor sem, ha túl nagy erővel nyomjuk be a résbe. Egyébként az 65 ilyen természetű sérülés nem szokott közvetlenül a huzal bekötése után az érintkezés megszakadásában megmutatkozni, hanem csak használat közben és/vagy ismételt hőmérsékleti ciklus lezajlása esetén. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az érintkezőelem 10a szárai párhuzamosak egymással. Ez a megoldás rövidebb hosszúsági méretet eredményez, mint az 1—6. ábrákon bemutatott kivitel. A már felsorolt rugalmas hatások itt is érvényesülnek a 10a oldalak behajlásának kivételével. Természetesen itt elmaradnak az érintkező felületek megnagyobbodásával vagy a szigetelés lehámozásával járó előnyök, amelyek az előző kiviteli alaknál fennállottak. Az érintkezőelemnek a 13—15. ábrákon látható kiviteli alakjánál is fellép valamilyen csavaró igénybevétel, amikor a huzalt benyomjuk a megfelelő résbe. A 13. és 14. ábrákkal illusztrált 90 érintkezőelem háromszög alakú, a 94 peremei befelé hajlanak és végeikkel összeérnek. A 15. ábrán látható egyszerű L alakú 98 érintkezőelem a 100 oldalból és a reá merőleges 102 lábból áll. A rés keresztülér a 100 oldalon, és részben a 102 lábba is behatol. A 16. ábrán egy csatorna alakú 104 érintkezőelemet láthatunk, amely a 106 lábból és a 108 oldalakból áll. A rések végighúzódnak a 108 oldalakon, és részben a 106 lábba is beleérnek. Az oldalak befelé vannak hajlítva, és az oldalakat alkotó szárak rugalmasan széttágulnak a rájuk ható csavaró és hajlító igénybevétel következtében, amikor a huzalt a résbe szorítjuk. Az érintkezőelemek sokféle alakban gyárthatók. Például az 1. és 2. ábrákon látható érintkezőelemeket elláthatjuk akár az ábrázolt 14 peremekkel. Akár valamilyen gyűrű alakú nyúlványokkal. A 8. és 9. ábrákon bemutatott sokhuzalos 28 csatlakozó szigetelőanyag háza egy 30 alsórészből és egy 32 fedélből áll. Az alsórész egy 40 üreget foglal magába, amelynek talpa a 41 lépcsőig ki van mélyítve, hogy a 34 érintkezőelem pontosan beilleszthető legyen Az érintkezőelemen egy függőleges merev 36 támasztólap van kialakítva, amely az egyik keresztirányú peremhez csatlakozik. Ez a merev támasztólap a 40 üreg hátsó falához feszül, és rögzíti az érintkezőelemet. Ez az érintkezőelem három külön huzalfogó réssel rendelkezik, amelyek a 38 elválasztó nyílásokkal vannak egymástól elkülönítve. Az elválasztó nyílások mechanikailag elszigetelik egymástól a különböző résekhez tartozó szárakat. Ezáltal a háromhuzalos érintkezőelem ugyanolyan rugalmassági paraméterekkel rendelkezik, mintha három különálló részből állna. A ház 30 alaprészéhez egy oldalirányú 42 toldat csatlakozik, amelyen huzalbevezető 44 járatok hatolnak keresztül. A 32 fedél két szemben levő oldalához két merőleges 46 nyúlvány csatlakozik, amelyek az alsórész oldalfalaihoz illeszkednek, amikor a fedelet az alsórészbe toljuk. A fedél helyhez rögzítésére egymásba akadó 50 bütyök és 51 mélyedések szolgálnak. Ezenkívül a fedél alja a két 46 nyúlvány között két megfelelő távolságra helyezett 48 lábbal is el van látva, amelyek a rajzon látható módon rugalmasan végigcsúsznak az érintkezőelem lehajlított oldalain és a 44 járatokban fekvő huzalokat az érintkezőelem 3