168328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfaltén tartalmú szénhidrogén-nyersanyag konvertálására

9 168328 10 forrási hőmérsékletű benzinfrakciók is használhatók. Az oldószerben dús, közönséges körülményei­között folyékony fázist oldószervisszanyerő rendszer­be vezetjük, amelynek szerkezetét és működtetését az irodalom részletesen ismerteti. Az oldószerben szegény aszfalténes fázist pedig az iszapfázisú reaktor­ba vezetjük. Ez független attól, hogy az aszfaltmente­sítő zónát az iszapfázisú reaktor előtt vagy után működtetjük. Úgy látszik, hogy a feketeolaj átalaku­lását előnyösen befolyásolja, ha a műveletet kénhidro­gén jelenlétében végezzük. Ezért a találmány körébe tartozik az iszapfázisú reaktorba 2,5-25,0 mól% kénhidrogént tartalmazó hidrogén bevezetése. A csatolt egyszerűsített folyamatábra segítségével bemutatjuk a találmány szerinti eljárás egyik megvaló­sítását. A folyamatábra a találmány szerinti eljárás olyan megvalósítását mutatja, amelyben az aszfalt­mentesítő zóna az iszapfázisú reaktor után van kapcsolva. Az 1 vezetéken belépő nyersanyaghoz hozzákever­jük a 2 vezetéken érkező recirkulált hidrogént és a 3 vezetéken érintkező kiegészítő hidrogént. Az aszfalté­nekkel összekevert nem sztöchiometrikus vanádium­szulfid katalizátort a 4 és 1 vezetéken át az 5 reaktor alsó részébe vezetjük. A vanádium-szulfid katalizá­tort és a nem reagált aszfalténeket tartalmazó összes kilépő terméket a 6 vezetéken át vesszük el az 5 reaktorból, és egy alkalmas 7 hidrogénelválasztó rendszerbe vezetjük. A 7 hidrogénelválasztó rendszer több berendezésből álló elválasztó rendszer lehet, amelyből a hidrogént a 2 vezetéken keresztül vissza­keringetjük, míg az egyéb gáz alakú komponenseket eltávolíthatjuk a rendszerből. A reaktorból kilépő vanádium-szulfid katalizátort és a nem reagált aszfalté­neket tartalmazó közönséges körülmények között folyékony terméket, például a hexánt és nehezebb szénhidrogéneket, a 7 hidrogénelválasztó rendszerből a 8 vezetéken át vesszük el, és bevezetjük a 9 aszfaltmentesítő zóna felső részébe. A 9 aszfaltmentesítő zóna alsó részébe a 10 vezetéken megfelelő szelektív oldószert, például n-butánt vezetünk be. A 11 vezetéken kiegészítő oldószer juttatható a 10 vezetékbe. A 9 aszfaltmente­sítő zóna felső részéből a 12 vezetéken át elvett, közönséges körülmények között folyékony oldószer­ben dús anyagot a 13 oldószerkinyerő rendszerbe vezetjük, amelyben az oldószert visszanyerjük, és a 10 vezetéken keresztül visszakeringetjük. A közönséges körülmények között folyékony kilépő terméket a 14 vezetéken keresztül vezetjük el a rendszerből. A 9 aszfaltmentesítő zónából a kicsapódott vanádium­szulfid katalizátort és a nem reagált aszfalténeket a 4 vezetéken át vesszük el, és visszakeringetve a nyers­anyaggal és a hidrogénnel egyesítjük. Minthogy a legtöbb feketeolaj nyersanyag jelentős mennyiségű fémet, főleg fémporfirinek formájában jelenlevő nikkelt, továbbá vanádiumot tartalmaz, előnyösen mellékáramot veszünk el a 15 vezetéken át, és azt megfelelő fémkinyerő egységbe vezetjük. Ezzel a módszerrel megakadályozható a fémek nemkívánatos feldúsulása a rendszerben. Az ezekben a példákan használt szénhidrogén nyersanyag 1,028 fajsúlyú, 286 °C kezdeti forrás­pontú vákuumtorony-fenéktermék volt, .amelynek 10,0 tf%-a 514 C°-ig 24,0 tf%-a 566 C°-ig desztillált át. A nyersanyag 13,3 s% aszfaltént, 4,88 s% ként, 0,48 s% nitrogént, 400 mg/kg vanádiumot és 70 mg/kg nikkelt tartalmazott, az utóbbit fémporfirinek formájában. 5 1. példa Ebben a példában 200 g/h nyersanyaghoz 0,535 m3 /h (15 °C fatt.) vagyis körülbelül 2680 tf/tf hidrogént kevertünk. A recirkuláló gáz 17,0 mól% 10 kénhidrogént tartalmazott. A reakciózónában a nyomás 205 att. és a maximális hőmérséklet 443 °C volt. A kilépő termék közönséges körülmények között folyékony részét 67 C° hőmérsékleten és a folyadékfázisú művelet fenntartásához megfelelő 15 nyomáson propánnal aszfaltmentesítettük. A stabilizált, 1,008 fajsúlyú nyersolaj átalakításá­hoz kb. 3,2 s% katalizátort használtunk. A nyersolaj 10,53 s% aszfaltént, 2,80 s% ként és 578 mg/kg fémet tartalmazott. A vanádium-szulfid katalizátorról eltá-20 volítottuk az összes benzolban oldható anyagot és az aszfalténeket, és az aszfalténmentes katalizátort kétszer újra felhasználtuk. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat 25 Stabilizált nyersolaj feldolgozása — termékjellem­zők Kísérlet száma Fajsúly Aszfaltének, s% Kén, s% 1. 0,937 0,19 0,95 30 2. 0,948 2,01 1,49 3. 0,955 2,40 1,81 Az adatokból jól látható a katalizátor dezaktiváló­dása. A 3. kísérletben a fajsúly 0,955-re, a maradék aszfalténtartalom 2,40 s%-ra nőtt, és 1,81 s% kén 35 maradt a termékben. Ezután átváltottunk az előzőkben ismertetett vákuum torony-fenéktermék nyersanyagra. A felhasz­nált 7,9 s% vanádium-szulfid katalizátort a benzolban oldható anyag és a maradék aszfaltének eltávolítása 40 után négy ízben visszakeringettük. A 2. táblázatban az utolsó három visszavezetéses művelet eredményeit adjuk meg: 2. táblázat Vákuum fenéktermék feldolgozása - termékjel-45 lemzők Kísérlet száma Fajsúly Aszfaltének, s% Kén, s% 4. 0,947 1,74 1,62 5. 0,942 1,74 1,73 50 6. 0,937 1,70 1,79 A katalizátor aktivitásának csökkenése különösen a maradék aszfaltén koncentráció- alapján észlel­hető. Friss katalizátorral az eredeti aszfalténtartalom 99%-nál nagyobb részét konvertáltuk, míg a fenti adatok kb. 87%-os aszfaltén konverziót mutatnak. 2. példa A következő kísérletsorozatban a katalizátor kon­centrációját elemi vanádiumként számítva 2,8—3,5 60 s%-ra és a hőmérsékletet 425—430 C°-ra csökken­tettük. Egyetlen további műveleti változtatás az volt, hogy a találmány szerinti eljárásnak megfelelően az aszfaltmentesítőből kilépő vanádium-szulfid katalizá­tort a nem reagált aszfalténekkel együtt közvetlenül 65 visszakeringettük. 5

Next

/
Thumbnails
Contents