168308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés ekvivalencia jelzésére széles szinttartományokon belül változó vizsgált és referencia jelek között

9 168308 10 lálja. Az n-edik órajel beérkezésekor azonban az első 22 számláló 222 kimenetén jelzés keletkezik, amely egyrészt vezérli a második 24 számlálót, másrészt pedig a 27 billenőáramkört visszabillenti. Az első SÍ méréshatár-kapcsoló állapotvizsgálata így befejező- 5 dött, a 28 ÉS-kapu zár. A 29 számláló az SÍ méréshatár-kapcsoló pillanatnyi i-edik állapotára jellemző (n-i) számot tárolja. A következő S2 kapcsoló vizsgálata az elsőéhez hasonlóan történik. A 25 multiplexer most a második 10 Gy2 gyűjtőérintkezőt csatlakoztatja a 27 billenőáramkörhöz. Az összes kapcsoló vizsgálata n. (k + 1) órajelimpulzus alatt következik be. Ekkor a 29 számláló az egyes kapcsolók állapotainak addicionált értékét tá- 15 rolja, amely mennyiség megfelel az (5) összefüggés jobboldali kifejezésében szereplő hatványkitevő értékének. Az előjelekkel kapcsolatban már megjegyeztük, hogy azt az egyes kapcsolók vizsgálóérintkezőinek bekötési sorrendje határozza meg. 20 A limitérték beállító C kapcsoló n-edik vizsgálóérintkezőjének vizsgálatát követően a második 24 számláló a k + 1-edik állapotba kerül, a 23 dekóder 232 kimenetén ennek megfelelően jelzés keletkezik. Ez a jelzés aktiválja a 30 tár beírását. A 29 számláló 25 által tárolt összeg ekkor a 30 tárba kerül, majd a 31 késleltető által meghatározott késleltetéssel a 232 kimeneten levő jelzés a 29 számlálót törli. A 24 számláló k + 2-edik állapotának megfelelő n számú órajel lefutása után a 24 számláló és így az egész 30 áramkör alapállapotba kerül. A következő ciklus az előzőhöz hasonlóan történik. Visszatérve az la ábrára megjegyezzük, hogy a 30 tárból kiolvasott számot, amely a hivatkozott hatványkitevőt jelöli az exponenciális jellegű 16 35 függvénytranszformátorhoz vezetjük, amelynek kimenetén megfelelő dimenzióban éppen az (5) összefüggés jobboldalának megfelelő mennyiség jelenik meg. A 14 komparátor referencia bemenetén tehát helyes feszültség mérhető, és ha a PN

normalizált 40 teljesítmény ezt a szintet eléri, a túlterhelés-védelem műkpdésbe lép. Az eljárás egy célszerű foganatosítási módjánál gondoskodtunk arról is, hogy a védelem abban az esetben is működjön, ha a kapcsolókkal beállított 45 viszonyok esetében a 14 komparátor referencia bemenetén a referencia szint a normalizált maximális PNM teljesítménynek megfelelő feszültséghez képest aránytalanul kicsire adódna. Ekkor ugyanis a mérést a védelem állandó működése egyébként is megzavarná. 50 A védelem ilyen működése a kezelő részére jelzi, hogy . a méréshatár-beállító kapcsolók és limitérték beállító kapcsoló között beállítási aránytalanság van, és a mérést csak új beállítással lehet elvégezni. Ezen védelem szintjét a tényleges körülmények határozzák 55 meg. Félvezető karakterisztikarajzoló műszer esetében jó eredményeket kaptunk, ha a védelem a maximális ernyőteljesítmény 5%-ánál kisebb beállított limitteljesítmény esetében működött. 60 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás ekvivalencia jelzésére több nagyságrenden belül változó szintű és k számú villamos jel 65 szorzata és/vagy hányadosa, valamint több nagyságrendet átfogó és legfeljebb n számú adott diszkrét érték által kijelölt limitérték között, például félvezető karakterisztikarajzoló műszerben a vizsgált félvezetők túlterhelésének jelzése céljából, amely eljárás során az egyes jeleket legfeljebb n állású méréshatár-kapcsoló állításával és ezt követő rögzített mértékű erősítéssel adott szinttartományba transzformáljuk, majd az adott szinttartományba transzformált jelek szorzatát és/vagy hányadosát kiszámítjuk, továbbá a névleges limitértékhez tartozó kapcsoló állításával a kívánt limitértéket kijelöljük, azzal jellemezve, hogy a k számú méréshatár-kapcsoló pillanatnyi állapotát valamint a névleges limitértéket beállító kapcsoló pillanatnyi áUapotát megvizsgáljuk és a vizsgálat során a kapcsolók által képviselt osztási arány logaritmusával arányos mennyiségek előjeles összegét képezzük, amikor is az osztóként szereplő villamos jelekhez tartozó mennyiségek előjelét a szorzóként szereplőkéhez képest ellentétesnek választjuk meg, és az így képzett összegnek megfelelő villamos mennyiséget a transzformált szorzat és/vagy hányados logaritmusával arányos hasonló villamos mennyiséggel hasonlítjuk össze, illetve az összehasonlítást ehelyett az összeg exponenciális függvényével arányos villamos mennyiség és a transzformált szorzatnak és/vagy hányadosnak megfelelő villamos mennyiség között végezzük el, és az összehasonlított mennyiségek ekvivalenciája esetén jelzést adunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolók által képviselt osztási arány logaritmusát úgy hozzuk létre, hogy tényleges kapcsoltállásokból, feszültségosztók felhasználásával analóg villamos jeleket képezünk, amelyeket előjelhelyesen összegezünk és az összehasonlítással kapcsolatos lépésekben az így kapott összeget használjuk fel. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolók pillanatnyi állapotát egymásután, sorrendben vizsgáljuk meg és így ismétlődő vizsgálati ciklusokat hozunk létre, az egyes ciklusok során órajelsorozat egymásután következő impulzusaival először az első méréshatár-kapcsoló első, második, majd n-edik vizsgálóérintkezőjét megjelöljük, ugyanezt a jelölést következetesen elvégezzük a második, harmadik, végül az utolsó, azaz k + 1 -edik kapcsoló összes vizsgálóérintkezőjénél, amikor is az egyes kapcsolók pillanatnyi állapotának megfelelő i-edik és az utolsó, azaz ji-edik vizsgálóérintkező kijelölése között kibocsátott impulzusok n-i számát megszámláljuk, és az így kapott számokat egy cikluson belül előjelhelyesen addicionáljuk, és az összehasonlítással kapcsolatos lépésekben az így képzett összeget használjuk fel. 4. Kapcsolási elrendezés a 3. igénypont szerinti eljárás ciklusainak képzésére és az addicionált érték tárolására, azzal jellemezve, hogy n elemű első számláló (22) bemenete órajelgenerátor (26) kimenetével, impulzuskimenete (221) n kimenetű első dekóder (21) bemenetével és n periódusú impulzuskimenete (222) k + 2 elemű második számláló (24) bemenetével van összekötve, az első dekóder (21) kimenetei a k szám méréshatár-kapcsoló (SI, S2, ... Sk) és egy limitértéket beállító kapcsoló (C) vizsgálóérintkezőivel (vln) úgy vannak összekötve, hogy az 5